Asztalitenisz Testnevelés. Asztalitenisz Az asztalitenisz (pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt.

Az előadások a következő témára: "Asztalitenisz Testnevelés. Asztalitenisz Az asztalitenisz (pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt."— Előadás másolata:

1 Asztalitenisz Testnevelés

2 Asztalitenisz Az asztalitenisz (pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt egy labdát egymás közt ütőkkel. A játékot egy asztalon játsszák, amelyet háló választ ketté. A játék adogatással (szervával) indul (a kezdő játékos úgy üti meg a labdát, hogy az előbb a saját, majd az ellenfél térfelén is lepattanjon, az ellenfélnek már "csak" át kell ütnie a másik térfélre a labdát, ezt követően a szerváló játékosnak is hasonló a feladata. A pontot (ezentúl: poént) az a játékos éri el, aki utoljára tette át szabályos ütőfelülettel a labdát. Az asztalitenisz (pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt egy labdát egymás közt ütőkkel. A játékot egy asztalon játsszák, amelyet háló választ ketté. A játék adogatással (szervával) indul (a kezdő játékos úgy üti meg a labdát, hogy az előbb a saját, majd az ellenfél térfelén is lepattanjon, az ellenfélnek már "csak" át kell ütnie a másik térfélre a labdát, ezt követően a szerváló játékosnak is hasonló a feladata. A pontot (ezentúl: poént) az a játékos éri el, aki utoljára tette át szabályos ütőfelülettel a labdát.

3 Felszerelés Az asztalitenisz-öltözet: cipő, rövidnadrág (combközépig érő), póló (NEM fehér). A különböző asztalitenisz cégek különböző típusú felszereléseket gyártanak. Legnépszerűbb márkák: STIGA, JOOLA, Butterfly, Nittaku, Donic. Az asztalitenisz-öltözet: cipő, rövidnadrág (combközépig érő), póló (NEM fehér). A különböző asztalitenisz cégek különböző típusú felszereléseket gyártanak. Legnépszerűbb márkák: STIGA, JOOLA, Butterfly, Nittaku, Donic. A többi felszerelés adja meg a játék minőségének nagyobb részét: ütő, háló, asztal, labda. A többi felszerelés adja meg a játék minőségének nagyobb részét: ütő, háló, asztal, labda.

4 Története A pingpong hosszú múltra tekint vissza, egyes források szerint a korabeli Európában már a 12. században ismertek és játszottak egy, a mai asztaliteniszhez nagyon hasonló játékot. A sportág mai formájában a 19. században jelent meg Angliában, ahol eleinte szabadidős szórakozásnak, úriemberekhez méltó testmozgásnak számított. A huszadik század elejére a "pingpong" komoly népszerűséget ért el egész Európában, és ekkorra ismertté vált Ázsiában, elsősorban Koreában, Japánban és Kínában is. A sportág elterjedésével párhuzamosan erősödött meg az asztalitenisz versenysport jellege is. Egységesítették a szabályokat, bevezették a 21 pontig tartó szetteket, és az öt pontig tartó szervacserét. Ebben az időben alakultak meg az első sportklubok, és nemzeti szakszövetségek is. A pingpong hosszú múltra tekint vissza, egyes források szerint a korabeli Európában már a 12. században ismertek és játszottak egy, a mai asztaliteniszhez nagyon hasonló játékot. A sportág mai formájában a 19. században jelent meg Angliában, ahol eleinte szabadidős szórakozásnak, úriemberekhez méltó testmozgásnak számított. A huszadik század elejére a "pingpong" komoly népszerűséget ért el egész Európában, és ekkorra ismertté vált Ázsiában, elsősorban Koreában, Japánban és Kínában is. A sportág elterjedésével párhuzamosan erősödött meg az asztalitenisz versenysport jellege is. Egységesítették a szabályokat, bevezették a 21 pontig tartó szetteket, és az öt pontig tartó szervacserét. Ebben az időben alakultak meg az első sportklubok, és nemzeti szakszövetségek is. Az első asztalitenisz-világbajnokságra 1926-ban került sor. A Londonban megrendezett eseményen hét ország vett részt. A kezdeti időkben Magyarország nagyhatalomnak számított az asztaliteniszben. A sportág legeredményesebb játékosa a mai napig is az a Barna Viktor, aki 1929 és 1954 között 22 világbajnoki címet szerzett. De híres és eredményes játékos volt Szabados Miklós is, aki 15 világbajnoki aranyérmet szerzett. Az első asztalitenisz-világbajnokságra 1926-ban került sor. A Londonban megrendezett eseményen hét ország vett részt. A kezdeti időkben Magyarország nagyhatalomnak számított az asztaliteniszben. A sportág legeredményesebb játékosa a mai napig is az a Barna Viktor, aki 1929 és 1954 között 22 világbajnoki címet szerzett. De híres és eredményes játékos volt Szabados Miklós is, aki 15 világbajnoki aranyérmet szerzett. A sportág óriási fordulatot vett az 1950-es években, mikor a japánok megjelentek a „hangtalan géppuskával” vagyis a szofttal. Ez a mai napig használt legnépszerűbb ütőborítás elődje volt. Voltak olyan japánok, akik csak a szivacsot ragasztottak fel az ütőjükre, míg mások szivaccsal és szemcsével befele (ennek a tökéletesített változata van ma is használatban a leggyakrabban). A szoft megérkezésével teljesen átrendeződtek az erőviszonyok, sok olyan játékos lépett előre, aki előtte még a középdöntőkig sem jutott. A sportág óriási fordulatot vett az 1950-es években, mikor a japánok megjelentek a „hangtalan géppuskával” vagyis a szofttal. Ez a mai napig használt legnépszerűbb ütőborítás elődje volt. Voltak olyan japánok, akik csak a szivacsot ragasztottak fel az ütőjükre, míg mások szivaccsal és szemcsével befele (ennek a tökéletesített változata van ma is használatban a leggyakrabban). A szoft megérkezésével teljesen átrendeződtek az erőviszonyok, sok olyan játékos lépett előre, aki előtte még a középdöntőkig sem jutott. Az 50-es, 60-as években ázsiai fölény volt kialakulóban, a japánok, majd a kínaiak léptek előtérbe, csak a svédek tudták megszorongatni őket, majd később a sportág „tanítómesterei”, a magyarok Aranycsapata is feliratkozott. Az 50-es, 60-as években ázsiai fölény volt kialakulóban, a japánok, majd a kínaiak léptek előtérbe, csak a svédek tudták megszorongatni őket, majd később a sportág „tanítómesterei”, a magyarok Aranycsapata is feliratkozott. A magyar aranycsapat, vagyis az 1979-ben a phenjani világbajnokságon aranyérmet nyert csapat tagjai: Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor. A magyar aranycsapat, vagyis az 1979-ben a phenjani világbajnokságon aranyérmet nyert csapat tagjai: Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor.

5 Szabályok Általában egy játszma 11 pontig tart (a régi versenyszabály szerint 21-ig), és kettő szervánként van szervacsere (a régi szabály szerint öt szervánként). A fogadónak végig kell látnia a szervát, nyitott tenyérből, az asztal felett, az asztal mögül kell feldobni a labdát. A már feldobott labda játékba kerül, tehát az is pontot veszít, aki nem találja el azt az ütővel. Az asztal felett labdát érintő játékos pontot veszít, ha azt nem szabályosan üti vissza az ellenfél térfelére (töccs). A hálót érintő szabályos adogatást (necc) meg kell ismételni, tetszőleges számban. Ha a játékos játék közben szabad kezével az asztalhoz ér, pontot veszít. Páros játszmában adogatásnál kell csak a fogadó térfelére ütni a labdát, „idegen” szerva vesztett pontot jelent. Párosban a játékosok felváltva adogatnak. Két pontos előny szükséges a nyertes játszmához, tehát 11:10 után (majd 12:11 után is) tovább kell játszani, ekkor a játékosok már váltva adogatnak. Minden játszma után a játékosok térfelet cserélnek. A mérkőzés nyertese az, aki három játszmát megnyer. Az utolsó, döntő játszmánál öt pont elérésekor (a régi szabály szerint tíz pontnál) a játékosok térfelet cserélnek. Általában egy játszma 11 pontig tart (a régi versenyszabály szerint 21-ig), és kettő szervánként van szervacsere (a régi szabály szerint öt szervánként). A fogadónak végig kell látnia a szervát, nyitott tenyérből, az asztal felett, az asztal mögül kell feldobni a labdát. A már feldobott labda játékba kerül, tehát az is pontot veszít, aki nem találja el azt az ütővel. Az asztal felett labdát érintő játékos pontot veszít, ha azt nem szabályosan üti vissza az ellenfél térfelére (töccs). A hálót érintő szabályos adogatást (necc) meg kell ismételni, tetszőleges számban. Ha a játékos játék közben szabad kezével az asztalhoz ér, pontot veszít. Páros játszmában adogatásnál kell csak a fogadó térfelére ütni a labdát, „idegen” szerva vesztett pontot jelent. Párosban a játékosok felváltva adogatnak. Két pontos előny szükséges a nyertes játszmához, tehát 11:10 után (majd 12:11 után is) tovább kell játszani, ekkor a játékosok már váltva adogatnak. Minden játszma után a játékosok térfelet cserélnek. A mérkőzés nyertese az, aki három játszmát megnyer. Az utolsó, döntő játszmánál öt pont elérésekor (a régi szabály szerint tíz pontnál) a játékosok térfelet cserélnek.

6 A sportág legeredményesebb játékosa Barna Viktor, huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező, edző. 1928-tól az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), majd 1934-től a DSC (Duna Sport Club) asztaliteniszezője volt. 1928-tól 1938-ig nyolcvanhárom alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Máig a sportág Barna Viktor, huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező, edző. 1928-tól az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), majd 1934-től a DSC (Duna Sport Club) asztaliteniszezője volt. 1928-tól 1938-ig nyolcvanhárom alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Máig a sportág legeredményesebb versenyzője. legeredményesebb versenyzője. 1929 és 1954 között összesen 1929 és 1954 között összesen negyven világbajnoki érmet negyven világbajnoki érmet köztük huszonkét aranyérmet nyert. köztük huszonkét aranyérmet nyert.

7 2. legeredményesebb játékos Szabados Miklós, 1928-tól az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), majd 1934-től a DSC (Duna Sport Club) asztaliteniszezője volt. 1929-től 1937-ig szerepelt a magyar válogatottban. A második világháború előtt a magyar asztaliteniszezők kiemelkedően jól szerepeltek a világbajnokságokon, Szabados Miklós 1929 és 1937 között összesen huszonhárom Szabados Miklós, 1928-tól az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), majd 1934-től a DSC (Duna Sport Club) asztaliteniszezője volt. 1929-től 1937-ig szerepelt a magyar válogatottban. A második világháború előtt a magyar asztaliteniszezők kiemelkedően jól szerepeltek a világbajnokságokon, Szabados Miklós 1929 és 1937 között összesen huszonhárom világbajnoki érmet nyert és világbajnoki érmet nyert és ezzel Barna Viktor után a ezzel Barna Viktor után a második legeredményesebb második legeredményesebb magyar asztaliteniszező lett. magyar asztaliteniszező lett.

8 Mednyánszky Mária Mednyánszky Mária, tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszező, edző. Mednyánszky Mária, tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszező, edző. 1925-től az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) asztaliteniszezője volt. 1926-tól 1936-ig összesen huszonkilencszer szerepelt a magyar válogatottban. Az ebben az időszakban rendezett világbajnokságokon összesen huszonnyolc érmet 1925-től az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) asztaliteniszezője volt. 1926-tól 1936-ig összesen huszonkilencszer szerepelt a magyar válogatottban. Az ebben az időszakban rendezett világbajnokságokon összesen huszonnyolc érmet közöttük tizennyolc aranyérmet közöttük tizennyolc aranyérmet nyert, és ezzel máig ő a sportág nyert, és ezzel máig ő a sportág történetének legeredményesebb történetének legeredményesebb női versenyzője. női versenyzője.

9 Sipos Anna Sipos Anna tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező. Sipos Anna tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező. Banktisztviselőként 1925-től az NSC (Nemzeti Sport Club), 1929-től a BSE (Budapesti Sport Egylet) asztaliteniszezője, egyúttal 1929 és 1932 között a MÚE (Magyar Úszó Egylet) úszója volt. Kiemelkedő eredményeket asztaliteniszezésben ért el. 1928 és 1939 között összesen negyven alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1929 és 1935 között a világbajnokságokon összesen huszonegy érmet Banktisztviselőként 1925-től az NSC (Nemzeti Sport Club), 1929-től a BSE (Budapesti Sport Egylet) asztaliteniszezője, egyúttal 1929 és 1932 között a MÚE (Magyar Úszó Egylet) úszója volt. Kiemelkedő eredményeket asztaliteniszezésben ért el. 1928 és 1939 között összesen negyven alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1929 és 1935 között a világbajnokságokon összesen huszonegy érmet közöttük tizenegy aranyérmet nyert közöttük tizenegy aranyérmet nyert és ezzel Mednyánszky Mária után ő és ezzel Mednyánszky Mária után ő a másodi legeredményesebb magyar a másodi legeredményesebb magyar női asztaliteniszező. női asztaliteniszező.

10 UNIVER Kupa Ifjúsági Országos Bajnokság eredményei UNIVER Kupa Ifjúsági Országos Bajnokság eredményei András Csaba a negyedik, Menkő Veronika a hatodik helyen végzett az U11-es korosztály számára a belgiumi Blegnyben rendezett, meghívásos nemzetközi versenyen. András Csaba a negyedik, Menkő Veronika a hatodik helyen végzett az U11-es korosztály számára a belgiumi Blegnyben rendezett, meghívásos nemzetközi versenyen.András Csaba a negyedik, Menkő Veronika a hatodik helyen végzett az U11-es korosztály számára a belgiumi Blegnyben rendezett, meghívásos nemzetközi versenyen.András Csaba a negyedik, Menkő Veronika a hatodik helyen végzett az U11-es korosztály számára a belgiumi Blegnyben rendezett, meghívásos nemzetközi versenyen. http://www.moatsz.hu/ http://www.moatsz.hu/http://www.moatsz.hu/