Környezetgazdálkodás 1.

Az előadások a következő témára: "Környezetgazdálkodás 1."— Előadás másolata:

1 Környezetgazdálkodás 1.

2 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Hulladékgazdálkodás.
A hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása. A nem hasznosítható hulladékok megfelelő ártalmatlanítása. Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

3 A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
1. termékek útján (teljes életciklus) csomagolóanyag-felhasználás redukálása hosszú élettartamú termékek környezetbarát termék a meghibásodott termék javítása 2. technológiák révén hulladékszegény ún. tiszta technológiák alkalmazásával termék helyettesítés alapanyagok, technológia és üzemeltetés megváltoztatása üzemen belüli visszaforgatás megvalósításával 3. fogyasztó révén - környezettudatos fogyasztói magatartás (oktatás, nevelés) A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

4 A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
Eszközei még – termelői oldalon Közvetlen normatív szabályozás Nyílt tiltás Engedélyeztetési eljárás Határérték felállítása Közvetett gazdasági szabályozás Adók, díjak Támogatások Piacteremtés DÍJAK: betétdíj termékdíj környezetterhelési díj igénybevételi járulék

5 A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS CÉLJA: Hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása Veszélyes összetevők elkülönített kezelése ezáltal a környezetterhelés csökkentése A szelektív hulladékgyűjtés révén hulladékmennyiség csökkenés következtében az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása

6 A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS MÓDSZEREI: Házon, telken belüli gyűjtés Közterületi hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar „szelektív-zsákos módszer” (általában papír, műanyag és zöldhulladék szelektív begyűjtés a hulladékgyűjtő rendszerbe illesztve, de attól elkülönítetten)

7 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS Házon, telken belüli gyűjtés
Elhelyezés, kialakítás szempontjai lehetnek családi házak, társasházak udvarán, kapunál, lépcsőházban, közös helyiségekben jól megközelíthető könnyen üríthető könnyen tisztántartható legyen ne akadályozza a lakókat

8 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS Hulladékgyűjtő sziget
Kialakítási követelmények: Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzet Legalább három hasznosítható hulladékösszetevő elkülönített begyűjtése A gyűjtősziget elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető. Az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvételét biztosítani kell!

9 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS Hulladékudvar
Hulladékgyűjtő udvar • az elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére • a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, és további kezelésre történő átadására.

10 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS Hulladékudvar
A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők: • a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, • nagydarabos hulladék (lom), • a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, • nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, • a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

11 A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása
SZELEKTÍV GYŰJTÉS optimálisan elérhető visszagyűjtési arány: papírféleségeknél 60-70% műanyagoknál 30-40% fémeknél 80-90% üvegnél 60-70% textilhulladéknál 60-70% veszélyes összetevőknél 60% Szervesanyag tartalmú hulladékok (szelektív gyűjtését növelni kellene, hogy lerakás helyett a komposztálás, biogáz előállítás, fermentáció lehessen) HASZNOSÍTÁS A hulladék lehetséges hasznosítási módjai: Másodnyersanyag – ipari nyersanyag Energetikai hasznosítás égetés biogáz előállítás Egyéb pl.: talajban történő hasznosítás - tápanyagvisszapótlás

12 Ezek megvalósításának előfeltétele a szelektív gyűjtés
A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználása az iparban vagy a szolgáltatásban – recycling előnyben részesítendő az újrafeldolgozás, azaz a hulladék anyagának az ismételt felhasználása – recovery ha nincs rá lehetőség, a visszanyerés a cél, azaz a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása – energy recovery vagy energetikai hasznosítása, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése végezhető Ezek megvalósításának előfeltétele a szelektív gyűjtés

13 A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása
• Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása. • Figyelembe vehető hasznosítási eljárások: fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása oldószerek visszanyerése, regenerálása oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása savak vagy lúgok regenerálása szennyezés csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése katalizátorok összetevőinek visszanyerése olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös

14 A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása
ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS Hulladékégetés = energetikai hasznosítás A viszonylag nagy égéshőjű hulladékok energiatermelő ártalmatlanítási módszere (Pl.: Bp-i égető - fűtés) Biogáz-előállítás Anaerob lebomlás CH4 és CO2 keletkezik Energetikai célokra hasznosítható biogáz képződik A hulladékok hasznosítás két módja anyagában energiatartalmának kinyerésével

15 A nem hasznosítható hulladékok megfelelő ártalmatlanítása
LERAKÁS A hulladék ártalmatlanítása a hulladék környezetveszélyeztető, szennyező vagy károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely megvalósítható a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagyis lerakással Hulladéklerakó követelményei: Műszaki védelemmel ellátott lerakómedence Csurgalékvíz elvezető Csurgalékvíz gyűjtő Ellenőrző rendszer Hídmérleg Kezelőépület, porta, iroda, mosdó

16 A nem hasznosítható hulladékok megfelelő ártalmatlanítása
ÉGETÉS • Az égetés minősülhet ártalmatlanításnak, de hasznosításnak is, lényege a hulladék összetevőinek hőenergia közléssel történő megváltoztatása. • Az égési folyamat végeredményeként a képződő égéstermékek az eredeti hulladéktól teljesen eltérő tulajdonságúak lesznek: veszélytelenebbek és könnyebben kezelhetők Előnye jelentős térfogatcsökkenés higiénikus eljárás a zárt rendszer miatt keletkező hőenergia hasznosítható megfelelő füstgáztisztítással a környezetre kevésbé veszélyes, mint a lerakásos ártalmatlanítás Hátránya a jelentős beruházási és üzemeltetési költség

17 Felhasznált források Szakirodalom:
Árvai J. (1993): Hulladékgazdálkodás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. Környezetvédelmi Lexikon (1993): Akadémia Kiadó, Budapest. Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja (2003): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztálya. Budapest. KSH (2005): Környezetstatisztika Évkönyv Budapest. Moser M., Pálmai Gy. (1992): A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó. Nagy G. szerk. , Bulla M., Hornyák M., Vagdalt L. (2002): Hulladékgazdálkodás. Egyetemi jegyzet, Széchenyi István Egyetem, Győr. Egyéb források: 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény