Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete

Az előadások a következő témára: "Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete"— Előadás másolata:

1 Vállalati gazdaságtan alapjai A vállalat és környezete
Budapesti Gazdasági Főiskola

2 Vállalkozás ill. vállalat
Vállalkozás (mint fogalom): Legtágabb értelemben: Olyan emberi elhatározás ill. ennek nyomán végzett tevékenység, amely valamely cél elérésére törekszik, „vállalkozik”. Szűkebb értelemben: 1. Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével (üzleti vállalkozás). (≠ Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.) 2. Vállalkozás ~ Vállalat, de míg a vállalkozásnál a tevékenységen, a célok elérésére való törekvésen van a hangsúly, addig a vállalatnál a szervezeti egység jellegen.

3 Miért jön létre üzleti vállalkozás? I.
A vállalatalapítás lehetséges motivációi: - Az üzleti vállalkozás alapvető célja:

4 Miért jön létre üzleti vállalkozás? II.
A vállalatalapítás lehetséges motivációi: nyereségszerzés kereslet-kielégítés foglalkoztatás szociális szempontok Az üzleti vállalkozás alapvető célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett

5 Fogyasztói igény – fizetőképes kereslet
A fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön (háztartás, vállalat) belüli munkával, s nem is közösségi intézmények (állami, önkormányzati, alapítványi, stb.) útján kívánnak kielégíteni. A fogyasztói igény mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon.

6 A vállalat küldetése A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit: Mi a vállalat működési köre (milyen fogyasztók milyen igényeit milyen eljárással kívánja kielégíteni)? Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga számára? Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel?

7 A vállalati működés érintettjei I.
Belső érintettek: Külső érintettek:

8 A vállalati működés érintettjei II.
A vállalat működésének érintettjei azok, akik a vállalkozással lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban állnak. Két csoportjuk: belső ill. külső érintettek (A vállalat működésének érintettje minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben.)

9 A vállalati működés érintettjei III.
Belső érintettek: tulajdonosok vezetők (menedzserek) alkalmazottak Külső érintettek: fogyasztók; versenytársak; szállítók; kormányzat; állami intézmények; pénzügyi intézmények; helyi közösségek; érdekcsoportok: a munkavállalók érdekképviseleti szervei, a munkáltatók érdekképviseleti szervei, környezetvédő csoportok, stb.

10 A vállalatok szervezeti jogi formái I.
Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Állami vállalat Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli Közkereseti társaság Betéti társaság Szövetkezet Jogi személyiségű Közös vállalat Kft. Részvénytársaság Egyesülés Kooperációs társaság

11 A vállalatok szervezeti jogi formái II.
Újabb jogforrások: 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) (Korábban: évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről

12 A vállalatok szervezeti-jogi formái III.
Állami vállalat: Állami tulajdonban lévő vállalat. Jogi személyiséggel rendelkezik Tevékenységi területe általában: kiemelt szolgáltatást nyújt speciális bank valamilyen nemzeti vagyont/kincset kezel ill. képvisel

13 Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozó: Az a magánszemély, aki
belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti.

14 Egyéni vállalkozás Alapvető jellemzője: egyetlen személy tulajdonában áll. A tulajdonos: Egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkét; személyesen közreműködik a tevékenység folytatásában; a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel; csak egy egyéni vállalkozása lehet és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót.

15 Szövetkezet A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. /2006. évi X. törvény/

16 Egyesülés Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és a gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. /2006. évi IV. törvény XI. fejezete – de az egyesülés nem gazdasági társaság!!!!!!/

17 Gazdasági társaság Két vagy több tulajdonos által alapított vállalkozás, amelyben a tagok megosztják egymás között a vezetés felelősségét, valamint a vállalat eredményét is. Olyan jogi személyek illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek elsődlegesen és kifejezetten üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre. A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

18 Közkereseti társaság (Kkt.)
A társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Elemei: A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. A tagoknak személyes közreműködéssel kell részt venniük a társaság tevékenységében. A társaság valamennyi tagja köteles vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. A társaságnak nincs a tagoktól elkülönült szervezete.

19 Betéti társaság (Bt.) Olyan gazdasági társaság, amelyben a társasági kötelezettségekért legalább egy tag (a beltag) felelőssége korlátlan, legalább egy másik tag (a kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Megkülönböztetése a közkereseti társaságtól: A kültag személyes közreműködésre nem kötelezett. A kültag tisztán csak vagyoni betétje mértékéig felel.

20 Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul; a tag kötelezettsége (a társasággal szemben) törzsbetétjének szolgáltatására (és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra) terjed ki – főszabály szerint a tag a társaság kötelezettségeiért nem felel; minimum 500 ezer Ft-os törzstőkével alapítható meg.

21 Részvénytársaság (Rt.)
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll. A tag (részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki; a részvénytársaság kötelezettségeiért – fő szabály szerint – nem felel. Az alaptőke legkisebb összege: Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében: 20 millió Ft. Zártkörűen működő részvénytársaság esetében: 5 millió Ft.

22 Részvénytársaság (Rt.) II.
A részvénytársaság-béli tagsági jogról forgalomképes értékpapírt állítanak ki – ez a részvény. A tagsági jogokat önmagában testesíti meg. A részvény átruházásával a tagsági viszony is könnyen átruházható.

23 Előnyök és hátrányok I. Egyéni vállalkozás
Alapítás és megszüntetés egyszerűsége Egyszemélyű nyereség Adókedvezmények Függetlenség Hátrányok: Szerényebb nyereség Sokoldalú követelmények Korlátlan felelősség Magas kockázat Nehézkes hitelhez jutás

24 Előnyök és hátrányok II. Gazdasági társaságok (nem Rt.)
Alapításuk viszonylag egyszerű. A társaság tagjai tulajdonlási lehetőséghez jutnak nagyobb tőke nélkül is. A gazdasági társaság jelentősebb külső tőke- és hitelforrásokhoz is hozzájuthat. Hátrányok: Egyes formáinál nem eléggé egyértelmű a menedzseri felelősség megoszlása. Az egyszerű társaságoknál esetleges személyes konfliktusok fékezhetik a működést. A nyereség megosztása konfliktusforrás lehet.

25 Előnyök és hátrányok III. Részvénytársaság
Lehetőséget nyújt széleskörű tőkebevonásra. A tulajdonosok felelőssége korlátozott. A menedzsmenttől elkülönül a tulajdonlás. A társaság élettartama elvileg korlátlan. Hátrányok: Alapítása és megszüntetése bonyolult és költséges. Nyilvános adatszolgáltatásra kötelezett.

26 A vállalkozási forma megválasztása I.
Milyen szempontokat mérlegelünk, amikor vállalkozásalapításra adjuk a fejünket? -

27 A vállalkozási forma megválasztása II.
Milyen szempontokat mérlegelünk, amikor vállalkozásalapításra adjuk a fejünket? A szervezeti-jogi formák előnyei és hátrányai Személy- vagy tőkeegyesítő, vagy a kettő kombinációja Felelősség és kockázat Személyes közreműködés kérdése A számviteli és adózási rend egyszerűsége/bonyolultsága (pl. átalányadózás, eva) Vagyoni követelmény Méret (megérett-e a vállalkozás a forma megváltoztatására?) Kedvezmények, támogatások (pl. kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok) Tőkeszükséglet

28 Működő gazdasági vállalkozások I. (2001.12.31; forrás: KSH)
Közkereseti társaság: ,23 ezer Betéti társaság: ,54 ezer Korlátolt felelősségű társaság: 150,19 ezer Részvénytársaság: ,93 ezer Szövetkezet: ,72 ezer Társas vállalakozások összesen: 371,78 ezer Egyéni vállalkozás: 468,80 ezer Vállalkozások összesen: 840,58 ezer

29 Regisztrált vállalkozások (2005.09.30; forrás: KSH)
Regisztrált társas vállalkozások száma (2004. Szeptember 30.: ) 2005. szeptember 30.: Ebből Kft: ezer (+14,5 ezer) Bt ezer (+2,3 ezer) ________________________________________________________________ Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező regisztrált egyéni vállalkozó: 472 ezer (-12 ezer)

30 Regisztrált vállalkozások (2007.06.30)
Forrás: KSH adatok nyomán

31 Vállalkozások méretkategóriái
Nemzetközi statisztikákban (EU) alkalmazott méretkategóriák: mikrovállalat: alkalmazott kisvállalat: alkalmazott középvállalat: alkalmazott Nagyvállalat: 250 és annál több alkalmazott

32 Uniós vállalkozások méretkategóriánként
Szám szerinti megoszlás: Mikro-: 89,1%, Kis-: 9,1%, Közép-: 1,5%, Nagy-: 0,3% Foglalkoztatottak összesített száma szerinti megoszlás: Mikro-: 27,8%, Kis-: 21,9%, Közép-: 17,1%, Nagy-: 33,1% Részarányuk a GDP előállításában: Mikro-: 20,8%, Kis-: 19,9%, Közép-: 19,0%, Nagy-: 40,3%

33 Az átlagos vállalkozás alkalmazotti létszáma
Egyesült Államok: 19 Japán: 10 Európai Unió: 6

34 A szervezet környezete I.
III. Makrokörnyezet II. Külső (közvetlen) környezet I. Belső környezet A szervezet I.+II. = A szervezet közvetlen környezete (akciókörnyezete)

35 A szervezet környezete II.
Belső környezet: Alkalmazottak (vezetők és beosztottak) Tulajdonosok, igazgatóság Külső (közvetlen) környezet: Fogyasztók, szállítók, versenytársak, a kormányzat, érdekcsoportok, a média, érdekképviseletek, pénzügyi szervezetek. Makrokörnyezet: Politikai-jogi környezet Technológiai környezet Szociális-kulturális környezet Gazdasági környezet, globalizáció

36 A piac A piac a vállalat működésének fő közege. Mint eladó:
fogyasztói igényeket elégít ki, versenytársakkal találkozik. Mint vevő: az erőforrások piacán szerzi be a működéséhez szükséges tényezőket; természeti erőforrások munkaerő (munkaerőpiac) tőkejavak (pénz- és tőkepiac) információk (információs piac) az árupiacon szerez be anyagokat és alkatrészeket.

37 A vállalkozások makrokörnyezete I.
Politikai-jogi környezet Technológiai környezet Szociális-kulturális környezet Gazdasági környezet Természeti környezet

38 A vállalkozások makrokörnyezete II.
Politikai-jogi környezet A politikai rendszer milyen általános helyzetet teremt az üzleti tevékenység számára (pl. magántulajdon védelme, állami beavatkozások) A politika jelenlétének dinamikája a gazdaságban A politikai erőviszonyok alakulása A politika stabilitása és kiszámíthatósága A jogi rendszer kiépítettsége: mennyire szabályozott a működés, mennyire átláthatóak a szabályok?

39 A vállalkozások makrokörnyezete III.
Technológiai környezet (kutatás és fejlesztés) A társadalom technikai, technológiai fejlettsége A kutatásra fordított GDP hányada A kutatás színvonala (A termékekben és szolgáltatásokban megjelenő szellemi tőke egyre fontosabb tényezővé válik)

40 A vállalkozások makrokörnyezete IV.
Szociális-kulturális környezet Demográfiai jellemzők Életmód Szociális értékek Az egészségügyi ellátás helyzete A közösségek, mozgalmak, érdekvédelmi szervezetek szerepe

41 A vállalkozások makrokörnyezete V.
Gazdasági környezet Globalizáció (nemzetköziesedés): Az üzleti lehetőségek áthelyeződése a nemzeti ill. regionális (pl. EU) keretekből a világméretű dimenziókba. Makrogazdasági folyamatok Növekvő ill. csökkenő mértékű gazdasági fejlődés, a gazdaság hanyatlása

42 A vállalkozások makrokörnyezete VI.
Természeti környezet A természet a szükségletek kielégítésének szolgálatába állítható – a természeti erőforrások kihasználása A természeti erőforrások korlátozottak A természeti környezetet károsodás éri Előtérbe kerül a természeti környezet megőrzése ill. regeneráló használata

43 . Köszönöm a figyelmet!