Johann Christoph Friedrich Schiller.

Az előadások a következő témára: "Johann Christoph Friedrich Schiller."— Előadás másolata:

1 Johann Christoph Friedrich Schiller

2 Élete 1759 november 10.-én Marbach am Neckarban született
1805 május 5.-én halt meg Weimarban Német költő, drámaíró, filozófus és történész A weimari kalasszikusok tagja (Goethe, Wieland és Herder mellett) Több színdarabja a német színházak állandó repertoárjában szerepel Balladái a legkedveltebb német versek közé tartoznak

3 Család és iskola Apja, Johann Caspar Schiller katonatiszt és seborvos volt. Foglalkozása miatt többször is lakhelyet változtattak (1763-ban a család Lorchba költözött, majd 1766-ban Ludwigsburgban telepedtek le.) Az iskolás Friedrich 13 éves korában itt írta az Absalon és Die Christen című színdarabjait, amelyek azonban nem maradtak fenn. Hercegi parancsra, a szülei akarata ellenére 1773-ban be kellett iratkoznia a stuttgarti katonai akadémiára, ahol jogi tanulmányokba kezdett. A növendékeket brutális katonai módszerekkel nevelték, valószínűleg emiatt voltak még 15 éves korában is ágybavizelési problémái; emiatt kétszer keményen megbüntették. Titokban tubákot szippantott és a barátaival együtt tiltott irodalmat olvasott.

4 Orvosi tanulmányai 1775-ben az akadémiát áthelyezték Stuttgart belvárosába, Schiller szakot váltott és orvosi tanulmányokba kedzett. Ebben az időben sokat olvasta Sturm und Drang korszak költőit és Klopstock verseit. Ebben az évben írta a Der Student von Nassau című drámát, amely szintén nem maradt meg. 1776-ban jelent meg nyomtatásban első verse, Az este (Der Abend). Közben Plutarkhosz, Shakespeare, Voltaire, Rousseau és Goethe műveit tanulmányozta. Szintén 1776-ban kezdett el dolgozni A haramiák (Die Räuber) című színdarabján. 1779-ben letette az első orvosi vizsgát és elbocsátását kérte, de csak 1780-ban, a disszertációja megvédése után hagyhatta el a katonai akadémiát, immár katonaorvosként.

5 A haramiák 1781 fejezte be A haramiák című művét, amit még ebben az évben névtelenül ki is nyomtatott A darab ősbemutatója január 13-án volt a mannheimi színházban. A darab óriási sikert aratott, főleg a fiatalok körében. Schiller Károly Jenő (Karl Eugen) herceg tiltásának ellenére megjelent az ősbemutatón, ezért 14 napra bezáratták és megtiltották, hogy komédiákat és „hasonló dolgokat” írjon. A haramiák meghozta Schiller számára az elismerést Többen látták benne a német Shakespearet.

6 Műfaja: dráma Mozgató erője a zsarnokság elleni lázadás és az erkölcsi értékek iránti tisztelet A mű főhőse gróf Karl Moor aki egy arisztrokrata Apja hitelt adott egy koholt levélnek és kitagadta ezért haramiának áll Célja ettől fogva a társadalom megbüntetése, bosszúállás az emberi méltóságon mindenféle gonosz és törvényen kívüli eszközökkel A maga kezébe veszi az igazságszolgáltatást ám végül önmagát pusztítja el A mű végén belátja tehetetlenségét a fennálló társadalommal szemben s az igazságszolgáltatást a gondviselésre bízza.

7 Az örömhöz Schiller költészetének tetőpontja a jénai-weimari évek során következett be. Ekkor írta filozófiai és esztétikai nézeteit kitárgyaló nagyszabású műveit 1785-ben készül el Az örömhöz című verse ami a szeretet, a testvériség és a barátság himnusza Ezt a művet Beethoven IX. szimfóniájából ismerhetjük A mű mondanivalója, hogy az emberek szeressék, tiszteljék egymást, békéljenek meg egymással szemben és borítsanak fátylat a múltra

8 A weimari évek 1799-ben Schiller befejezte a Wallenstein című drámát, valamint Das Lied von der Glocke c. költeményt. Ugyanebben az évben, október 11-én megszületett lánya, Caroline Henriette Luise. December 3-án a költő családjával Weimarba költözött. 1800-ban befejezte a Stuart Maria c. művét, 1801-ben pedig az Az orléansi szűz c. drámáit. 1802. november 16-án átadták Schillernek a nemesi oklevelet, mely időponttól kezdve Friedrich von Schillernek nevezhette magát. Az ezt követő évben meghalt édesanyja.

9 1803-ban Schiller befejezte a Messinai menyasszony c
1803-ban Schiller befejezte a Messinai menyasszony c. munkáját, majd 1804-ben a Tell Vilmos c. drámáját, és megkezdte a Demetrius megírását. Ebben az időben Schiller egyre többet betegeskedett. 1804. július 25-én született meg Emilie Frederike Henriette nevű leánya.

10 Halála Még életének idejében terjesztette róla egy újság, hogy halott februárjában Schiller valóban súlyosan megbetegedett, és május 1-jén utoljára ment Goethével színházba. Május 9-én meghalt. Mindeddig feltételezték, hogy Schiller tuberkolózisban halt meg, melyet egy akut tüdőgyulladás okozhatott. Új genetikai vizsgálatok, melyeket Schiller megőrzött hajtincsein végeztek azonban azt mutatják, hogy Schiller súlyos ólommérgezésben szenvedett. Az ólom a szervezetébe a szobájában talált és analizált tapéta festékanyaga, ill. annak párlatának belélegzésével juthatott. Ezt erősítik meg azok a korabeli jelentések is, melyek Schiller rosszullétéről, hangulatingásáról tudósítanak életének utolsó időszakában.

11 A korabeli boncolások azonban azt is kimutatták, hogy Schiller bal oldali tüdeje majdnem teljesen elhalt, veséje is majdnem teljesen feloldódott. A szívizomzat jelentősen legyengült. 1826 tavaszán Goethe titokban elvitte Schiller koponyáját az Anna Amalia Könyvtárból. Az esetről csak barátja, Wilhelm von Humboldt tudott, aki azonban titkát továbbmesélte. Goethe vizsgálatokat végzett a koponyán. Schiller földi maradványait ezután a weimari Jakobinus-temetőben helyezték végső nyugalomra. Holttestét december 16-án exhumálták, és Goethe kérésének megfelelően az új weimari temetőben helyezték el, Goethe koporsója mellett.

12 Jelen kutatások Nemrégiben (2006 óta) folytatott genetikai és egyéb interdiszciplináris kutatások szerint Schiller koporsójában nem Schiller holtteste nyugszik. Az eddig Schiller-koponyának tartott koponya a weimari hercegi család egy tagjáé, míg a csontok 2-3 különböző személyhez tartoznak, akik azonban a DNS-vizsgálatok szerint a Schiller-családdal nem állnak rokonságban. A zűrzavar a temető egykori felbolygatásából ered. Feltételezik, hogy Schiller holtteste a weimari Jakobinus-temetőben nyugszik, ahol jelenleg kutatások folynak. Felmerült a feltételezés, hogy Schiller édesapja valójában Károly Jenő (Carl Eugen) württembergi herceg lehet. Az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket május 5-én hozzák nyilvánosságra.