Alkotmányjog előadás ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 2013/2014-as tanév, nappali   Lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata - vázlat.

Az előadások a következő témára: "Alkotmányjog előadás ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 2013/2014-as tanév, nappali   Lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata - vázlat."— Előadás másolata:

1 Alkotmányjog előadás ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 2013/2014-as tanév, nappali  
Lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata - vázlat Dr. Köbel Szilvia Köbel Szilvia

2 Különböző tudományági megközelítések
Inter-, illetve multidiszciplináris témakör Jogtudomány: a rendszerváltás után került előtérbe, előtte inkább a történettudomány vizsgálta (Csizmadia Andor 1965-ben írta: „Az elválasztás következményeként az egyházak belső életének, önkormányzatának, s az ezeket szabályozó normáknak alapos vizsgálatát éveken keresztül kiiktattuk jogi vizsgálódásaink köréből, s úgyszólván a történettudományoknak engedtük át az állam és az egyházak viszonyának feltárását.”) Alkotmányjog: alapjogok, állami egyházjog Felekezeti egyházjog – egyház belső szabálya Köbel Szilvia

3 Alkotmányjogi megközelítés
Gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, mint az alapjogok egyike (3 elem) Az állam és az egyházak (vallási közösségek), mint intézmények kapcsolatrendszere Ebből következik az alapjog két oldala: Egyéni alapjog - az egyéni vallásszabadsághoz és a lelkiismereti szabadsághoz kapcsolódó területek tartoznak, amelyeknek alanya csak természetes személy lehet Kollektív jog - a vallás kollektív (közösségi) és intézményesített formában történő gyakorlásához kötődő jogok Köbel Szilvia

4 Fogalmak jelentése Lelkiismereti és vallásszabadság fogalma
a jogtudomány fogalomvilágában nincs örökérvényű, minden történelmi korra, társadalmi és politikai helyzetre érvényes definíció - a hatályos jog egyfajta „konszenzust” jelenít meg (különböző egyházi és politikai felfogások alapján) Lelkiismereti és vallásszabadság fogalma - történelmi visszatekintés és a különböző tudományágak kutatási eredményei fontosak Az állam fogalma Az egyház fogalma A vallás fogalma Köbel Szilvia

5 Fogalmak jelentése A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága fogalma – az alapjog e három területet öleli fel (legáltalánosabb a „vallás”-ra vonatkozó összetevő) Georg Jellinek német jogtudós (XIX. század vége): az emberi jogként elismert különböző jogok a vallásszabadságból fejlődtek ki (pl. az amerikai történelmet a vallási üldözések elől menekülők formálták) Köbel Szilvia

6 Fogalmak jelentése John Locke, a klasszikus alkotmányosság természetjogi megalapozója: a toleranciát, vallási kérdésekben való türelmességet hirdette (Levél a vallási türelemről, 1667), nagy hatással volt az Egyesült Államok alkotmányfejlődésére is Köbel Szilvia

7 Fogalmak jelentése Egyesült Államok évi szövetségi alkotmánya nem rendelkezett a szabadságjogokról 1791 Bill of Rights keretében, 1. alkotmány-kiegészítés első pontja: „A Kongresszus nem alkothat törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában.” vita: „szabad vallásgyakorlás” vagy „lelkiismereti szabadság” – az előbbi győzött Köbel Szilvia

8 Fogalmak jelentése Ma az alapjog fogalmi meghatározásánál már mindhárom elemet (gondolat, lelkiismeret, vallás), valamint a két dimenziót (egyéni és kollektív) is figyelembe kell venni A nemzetközi emberi jogi dokumentumokban komplex definíciót találunk Köbel Szilvia

9 Fogalmak jelentése Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (ENSZ, 1948/50) 18. cikke „a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot” deklarálja, amely magában foglalja „a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”. Köbel Szilvia

10 Fogalmak jelentése A dec.31-ig a magyar Alkotmány 60.§-a rendelkezett erről: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” Köbel Szilvia

11 Fogalmak jelentése 2012. január 1-től az Alaptörvény VII. cikke:
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Köbel Szilvia

12 Fogalmak jelentése Az állam fogalma:
jogtudományi absztrakció, gyakorlati megtestesítője az állami szervek összessége szuverenitás: az államhatalom gyakorlása, „kit illet a főhatalom?” Jean Bodin: Az állam (1576, válasz a Szent Bertalan éjszakájára, aug.23.) – a versengő felek felett álló állam elméletének kidolgozása, a zsarnokság elutasítása; modern szuverenitáselmélet – hatalmi ágak megosztása) Köbel Szilvia

13 Fogalmak jelentése Az egyház fogalma:
eredetileg keresztény fogalom, de ma már a köznyelvben a vallásgyakorlás jogilag szervezett formáját jelenti nem feltétlenül esik egybe az egyházi és az állami jogi definíció – a jogi szabályozás konszenzust tükröz Köbel Szilvia

14 Fogalmak jelentése A vallás fogalma:
más tudományágakban is nehezen adható egyetlen, átfogó meghatározás, így a jogtudománynak – mindenkire nézve kötelező erejénél fogva – különösen óvatosan kell kezelnie Köbel Szilvia

15 Fogalmak jelentése A magyar jogrendszerben a menekültügyi törvény tartalmazott normatív definíciót, de a dec. 31-ig hatályos egyházi nyilvántartásba vételnél a bírói gyakorlat is kialakított egy fogalom értelmezést, majd az új egyházi törvény definiálta a vallási tevékenységet: Köbel Szilvia

16 Fogalmak jelentése A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény 64. § (1) bekezdés b) pont: „b) a vallás fogalma magában foglalja különösen a teista, nem teista és ateista meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve nyilvános vallási szertartásokon - akár egyedül, akár másokkal - való részvételt, illetve az ilyen szertartásokon történő részvételtől való tartózkodást, továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy véleménynyilvánítást, bármilyen vallásos hiten alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy közösségi magatartásformát;” Köbel Szilvia

17 Fogalmak jelentése A vallás fogalmának jogalkalmazói (bírói) értelmezése: „… a vallás (vallásosság) elsősorban a tiszteletben részesített természetfeletti erők és lények létezésébe vetett hitet, továbbá az ebből fakadó fogalmi, érzelmi és akarati tudatvilágot, másodsorban ezeknek megfelelő viselkedést jelent. … A vallás gyakorlása kapcsolatteremtést feltételez egy felsőbb lény és az ember között, amelyben az ember elismeri alárendelt szerepét és közösségi formát öltő kultusz által kifejezi vallásos meggyőződését valamilyen szertartás rend szerint.” (KGD ) Köbel Szilvia

18 Fogalmak jelentése 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról: 6. § (1) A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja. Köbel Szilvia

19 Jogi szabályozás alapkérdései
Az állam, mint hatalom viszonya a vallásokhoz és más eszmerendszerekhez (egyéni és közösségi aspektus is). Az állam, mint hatalom viszonya az egyházakhoz (vallási közösségekhez), mint szervezetekhez (kollektív aspektus). Egyházak és vallások egymáshoz való viszonya (szervezeti forma – hitvallás). Köbel Szilvia

20 Magyarországi szabályozás Történelmi áttekintés
„folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben testet öltő hagyományt” – évi CCVI. (egyházi) törvény preambuluma – fontosak a jogtörténeti előzmények Államalapítástól a XVI. századig –államegyház korszaka XVI-XVIII. század: hitújító mozgalmak, vallásszabadság első jogi dokumentumai XIX. század első fele: reformkori szabályok (1848. évi XX. tv. – felekezetek egyenjogúsága, katolikus egyház államegyházi jellege megszűnik) Köbel Szilvia

21 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés
4. Dualizmus – századvégi vallásügyi törvények (1895. évi XLIII. tv. a vallás szabad gyakorlásáról) 5. A két világháború között – keresztény-nemzeti elkötelezettség – 1948/49, /90 között: koalíciós évek, majd egypártrendszer (kommunizmus, szocializmus, szovjet-rendszer) – ellenséges elválasztási modell Köbel Szilvia

22 Magyarországi szabályozás rendszerváltás
hetvenes évektől enyhülés, nyolcvanas évek második felétől fokozatos modell-váltás átfogó vallásügyi törvény előkészítése szerzetesrendek működésének engedélyezése Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli megszüntetése 1989 nyarán a korábban üldözött vallási közösségek elismerése, nyilvántartásba vétele Köbel Szilvia

23 Magyarországi szabályozás
1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról A jogállamiság megteremtésében kiemelkedő szerepe volt Egyházi státus biztosítása – független bírósági nyilvántartásba vétel – nem politikai döntés Alaki követelmények – 100 fő, ügyintéző-képviseleti szerv megválasztása, alapszabály elfogadása, nyilatkozat a tevékenységről Köbel Szilvia

24 Magyarországi szabályozás
A hatályos szabályozás alapjai: Nemzetközi egyezmények, EU elvárások: alapvetően nemzeti szinten marad az egyházügyek szabályozása, DE: EU szerződés párbeszédet ajánl: az „egyházak és vallási szervezetek”, „világnézeti szervezetek” – az alapjog fogalmi összetevőiből fakad EU: diszkrimináció tilalma – nagyon erős! Alkotmány/Alaptörvény Köbel Szilvia

25 Magyarországi szabályozás
1990. évi IV. törvény (kétharmados) és évi CCVI. törvény (sarkalatos) A barátságos elválasztási modell garanciája, az alapjog érvényesítésének egyéni és kollektív oldalát is biztosítja – új törvény Szentszékkel kötött megállapodás, valamint más egyházakkal kötött megállapodások (1999. évi LXX. törvény) Köbel Szilvia

26 Magyarországi szabályozás
Egyház-finanszírozási törvény (az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló évi CXXIV. törvény) Egyéb jogszabályok (volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről, szja 1%-ának felajánlásáról, tábori lelkészi szolgálatról, stb.) Büntetőjog (szabálysértés is van!): a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése korábbi Btk. 174/A. §, új Btk., évi C. törvény 215. § Aki mást a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.] Köbel Szilvia

27 22/1997. AB határozat az egyházak finanszírozásával kapcsolatban
AB határozatok – 4/1993. AB határozat jelentősége (az állam világnézeti semlegessége) 22/1997. AB határozat az egyházak finanszírozásával kapcsolatban 6/2013. AB határozat – Ombudsman és érintett szervezetek beadványai Köbel Szilvia

28 Magyarországi szabályozás
Alkotmányozás – Alaptörvény „Isten, áldd meg a magyart!” preambulum – nemzeti hitvallás keresztény Európára, a kereszténység nemzetmegtartó szerepére, a vallási hagyományokra történő utalás Köbel Szilvia

29 Magyarországi szabályozás
Alaptörvény VII. cikk – eredeti megfogalmazás (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (változatlan maradt) (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Köbel Szilvia

30 Magyarországi hatályos szabályozás
Alaptörvény ötödik módosítása után: október 01-től hatályos (2)Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre. (3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. Köbel Szilvia

31 Magyarországi hatályos szabályozás
(4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. (5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Köbel Szilvia

32 Magyarországi hatályos szabályozás
Indokolás: a vallási közösségek létrehozásának szabadságát biztosítja az érintettek számára és terminológiai változást hajt végre („vallási közösség” szóhasználat lesz az „egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek” külön nevesítése helyett) Az állammal való együttműködést részletezi: nem az egyházi státust adja az Országgyűlés, hanem az együttműködés eldöntésében lesz szabad mérlegelése Köbel Szilvia

33 Magyarországi hatályos szabályozás
Deklarálja a bevett egyházi jogállást azon vallási közösségeknek, amelyek az állammal közösségi célok érdekében együttműködnek – a többletjogosítványok miatti megkülönböztetés alkotmányos alapját teremti meg Sarkalatos törvény: a vallási közösség létrehozásának a szabályait, továbbá a bevett egyházakra vonatkozó szabályokat is külön Köbel Szilvia

34 Magyarországi hatályos szabályozás
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról – preambulum: az Alaptörvénnyel összhangban, az állam és egyház különvált működésének alkotmányos követelményét figyelemben tartva, de az együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön alapuló elveit megfelelően érvényesítve, Köbel Szilvia

35 Magyarországi hatályos szabályozás
– folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben testet öltő hagyományt, – tekintettel az állam világnézeti semlegességére és a felekezetek közötti békés együttélésre való törekvésre, tiszteletben tartva az egyházakkal megkötött megállapodásokat, Köbel Szilvia

36 Magyarországi hatályos szabályozás
– felismerve, hogy a közjó előmozdításának kulcsa az emberi személy méltóságának a tisztelete, amely lehetővé teszi nemcsak az emberek és a családok számára, hanem az egyházak részére is, hogy szabadon teljesítsék küldetésüket, Köbel Szilvia

37 Magyarországi hatályos szabályozás
Az egyházi törvény jelenleg hatályos szövegét az Alaptörvény negyedik módosítása után fogadták el (2013. július 12.), részben már megfelel az Alaptörvény ötödik módosításának Köbel Szilvia

38 Magyarországi hatályos szabályozás
Egyházi törvény: 6. § (1) Vallási közösség az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház. (2) A vallási közösség elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és működik. Köbel Szilvia

39 Magyarországi hatályos szabályozás
6. § (3) A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja. Köbel Szilvia

40 Magyarországi hatályos szabályozás
(4) Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a) a politikai és érdekérvényesítő, b) a pszichikai vagy parapszichikai, c) a gyógyászati, d) a gazdasági-vállalkozási, e) a nevelési, f) az oktatási, g) a felsőoktatási, h) az egészségügyi, i) a karitatív, j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, k) a kulturális, l) a sport, m) az állat-, környezet- és természetvédelmi, n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, o) a szociális tevékenység. Köbel Szilvia

41 Magyarországi hatályos szabályozás
9/A. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése. (2) A vallási tevékenységet végző szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Köbel Szilvia

42 Magyarországi hatályos szabályozás
9/B. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy a) a szervezet képviselői nyilatkoztak arról, hogy az alapítás vallási tevékenység végzése céljából történik, Köbel Szilvia

43 Magyarországi szabályozás
b) a szervezet által gyakorolni kívánt tevékenység a 6. § (4) és (5) bekezdésével nem ellentétes, c) legalább tíz tag a szervezet megalakulását kimondta és elfogadta annak alapszabályát, vagy d) a szervezet tagja kizárólag természetes személy és az alapszabály nem teszi lehetővé, hogy a szervezet tagja nem természetes személy is legyen. Köbel Szilvia

44 Magyarországi szabályozás
9/C. § (1) Az ügyésznek a vallási tevékenységet végző szervezet működése felett gyakorolt törvényességi ellenőrzése kizárólag a vallási tevékenységet végző szervezet 6. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő működésének ellenőrzésére terjed ki. Ha az e feltételek szerinti működés az ügyész önkéntes teljesítésre történő felhívása alapján sem biztosítható, az ügyész pert indít a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben. Köbel Szilvia

45 Magyarországi szabályozás
(2) A bíróság a vallási tevékenységet végző szervezetet az ügyész keresete alapján a) a működés törvényességének helyreállítására kötelezi, ennek elmaradása esetén megszünteti, vagy b) feloszlatja, ha a vallási tevékenységet végző szervezet működése az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján az Alaptörvénybe ütközik. Köbel Szilvia

46 Magyarországi szabályozás
14. § A vallási tevékenységet végző szervezetet az Országgyűlés egyházként ismeri el, ha a) elsődlegesen vallási tevékenységet végez, b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, c) legalább ca) százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy Köbel Szilvia

47 Magyarországi szabályozás
cb) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik, d) elfogadott belső szabálya van, e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte, Köbel Szilvia

48 Magyarországi szabályozás
f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes a 6. § (4) és (5) bekezdésével, g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot, h) a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben – működése során – nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel és Köbel Szilvia

49 Magyarországi szabályozás
i) a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét különösen alapszabálya, tagjainak száma, a kezdeményezést megelőzően a 9. § (1) bekezdése szerinti területeken végzett tevékenysége és az ilyen tevékenységnek a lakosság nagyobb csoportja számára való hozzáférhetősége bizonyítja. Köbel Szilvia

50 Magyarországi szabályozás
A vallásgyakorlás közösségi oldalának két szintje van ma – egyesület és bevett egyház A második világháború előtti modell elemei elevenednek fel Kérdés: nem eredményez-e vallási diszkriminációt az új szabályozás Köbel Szilvia

51 Globális kérdések Erkölcsi, gazdasági válság – vallások, egyházak szerepe felértékelődik, jog és erkölcs viszonya előtérbe kerül Vallási fundamentalizmus és terrorizmus problémája Szabadságjogok, ezen belül a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozásának is új dimenziója – nemzetbiztonsági érdekek hangsúlyozása Köbel Szilvia

52 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Köbel Szilvia