Alkímia, közgazdaság és teológia

Az előadások a következő témára: "Alkímia, közgazdaság és teológia"— Előadás másolata:

1 Alkímia, közgazdaság és teológia
Newton, az alkimista – Newton a Pénzverdében – Az ókori birodalmak kronológiájának módosítása – 1697, 1728 Megjegyzések Dániel próféciáihoz és Szent János jelenéseihez – 1655, 1733

2 I.1. Newton, az alkimista 1. korának legműveltebb alkimistája, a régi és korabeli alkimista művek ismerője (könyvtárában kb. 140 alkímiai könyv volt) “Tudja meg, hogy … nincs-e Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Eylau város környékén vagy a csehországi hegyekben, Szilézia közelében olyan folyó, amelynek vize aranyat tartalmaz; lehetséges, hogy az arany fel van oldva valamely, a királyvízhez (aqua regis) hasonló maró vízben s az oldatot a bányákon keresztülfolyó patak magával sodorja.

3 I.2. Newton, az alkimista 2. Létezik-e olyan titkos, vagy nyíltan űzött eljárásmód, mely abban áll, hogy higanyt tesznek ezekbe a folyókba, s ott hagyják mindaddig, míg arannyal telítődik, azután pedig a higanyt ólommal kezelik, s így az arany megtisztul.” (levél Francis Astonnak, 1669) alkímiai kísérleteihez kemencét épít Cambridge-ben (kísérleti és elméleti alkímiai jegyzetei mintegy szót tartalmaznak)

4 I.3. Newton, az alkimista 3.

5 I.4. Newton, az alkimista 4. az elsődleges cél: az aranycsinálás
közbenső cél: a bölcsek higanyának előállítása a higany hipotetikus változata, amelyben az összes fém (így az arany is) oldódik Boyle: Kísérleti megfontolások a higanynak arannyal való felmelegítése kapcsán (Philosophical Transactions, 1675) Newton: „A módszert, amellyel a higany átitatható, mások ragadhatják magukhoz, akik arról tudomást szereznek, de akiknél nem szolgál valami nemesebb célt; az eljárás közléséből óriási kár származhat a világra … Ezért semmi egyebet nem akarnék, csak azt, hogy a nemes szerző nagy bölcsessége hallgasson erről az ügyről …” (levél Oldenburghoz, 1676)

6 I.5. Newton, az alkimista 5. az antimon jelentősége a transzmutációban
az antimon tiszta szemcséje (a latin kiskirály szóból): regulusz – Regulus csillag (az Oroszlánban) láthatatlan szellemet tartalmaz, amely „magnetikusan” kivonja a fémekből a bölcsek higanyát

7 I.5. Newton, az alkimista 5. alkímia és tudomány
a természetfilozófia részei gyakorlati „művészet”: alkímia elméleti spekuláció: tudomány Newtonnál közös korpuszkularizmus éter anyagi és/vagy nem-anyagi erők

8 II.1. Newton a Pénzverdében 1.
kinevezésének körülményei “… tanulmányoznia kell a nemzetek politikáját, jólétét és állami berendezéseit, … meg kell ismernie a lakosság különböző csoportjaira, a kereskedelemre és az egyes árucikkekre nehezedő adót; … tanulmányoznia kell … az útjába kerülő erődítményeket, … figyelje meg a hajók mechanizmusát és kormányzókészülékét; … a természeti kincseket, különösen a bányákat, a bányászati módszereket …” (levél Francis Astonnak, 1669)

9 II.2. Newton a Pénzverdében 2.
őr – 1696 (600 font/év) igazgató – 1699 (2000 font/év) harc a pénzhamisítók ellen > 100 pénzhamisítót juttatott börtönbe többeket bitóra személyes részvétele a tárgyalásokon a razziákon (pl. kocsmákban) a gyanúsítottak és besúgók kihallgatásán

10 II.3. Newton a pénzverdében 3.
pénzcsere 300 ember és 50 ló: fontnyi érme 3 év alatt (az előző 30 évben csak ennek a felét állították elő) fiókpénzverdék: pl. Chester (Halley) Sir Isaac Newton – 1705 Anna lovaggá üti

11 III.1. Az ókori birodalmak kronológiájának módosítása 1.
tudomány és vallás megismerés Isten teremtményeinek tanulmányozásával megismerés az Írás tanulmányozásával

12 III.2. Az ókori birodalmak kronológiájának módosítása 2.
a világ kora az egyiptomiak, asszírok, babilóniaiak, görögök, latinok túloznak történelmük időtartamával kapcsolatban Trója elfoglalása nem Kr. e ban, hanem 965-ben volt a spártai királyváltások időtartama nem 33 (Herodotosz), hanem 20 év a napéjegyenlőség időpontjának változásai közelítés az Ótestamentum kronológiájához

13 IV.1. Megjegyzések Dániel próféciáihoz és Szent János jelenéseihez 1.

14 IV.2. Megjegyzések Dániel próféciáihoz és Szent János jelenéseihez 2.