Információs társadalom

Az előadások a következő témára: "Információs társadalom"— Előadás másolata:

1 Információs társadalom
2. TÉMAKÖR Információs társadalom

2 Információs társadalom
A témakör fő részei: A számítógépek fejlődésének története Ergonómiai kérdések A szoftverhez kapcsolódó jogok Információs társadalom

3 A számítógépek fejlődésének története (a teljesség igénye nélkül)
Számításokat megkönnyítő eszközök iránti igény Abakusz (mozgatható golyók), logarléc 1623 – első mechanikus számítógép – Schickard 1642 – első mechanikus összeadó gép – Pascal 1673 – négy alapművelet – Leibnitz 1786 – részeredmények tárolása (regiszter) – Müller Információs társadalom

4 Információs társadalom
1828 – Babbage – differencia gép: Ne kelljen mindig beállítani a számokat Egyszerre az összes számot és műveletet meg lehessen adni lyukkártya segítségével Input egység, utasítás, művelet lyukkártyán Program: utasítássorozat Külső programvezérlés Tároló egység (memória) adatok tárolására Aritmetikai egység a műveletek végrehajtására Output egység az eredmények kinyomtatására 100 év múlva építették meg Információs társadalom

5 Információs társadalom
1887 – Hollerith – nagy mennyiségű adat statisztikai feldolgozása (népszámlálás, USA, 1890, 5 hét alatt) A lyukkártyák 1$ nagyságúak Céget alapít – IBM 1937 – Atanasoff – csak elektronikus egységekből álló számítógép (ABC) 1941 – Zuse – lyukszalagos, külső programvezérelt gép, 2600 relé (Z3) 40’ – Aiken – Babbage-elvek alapján MARK1 100 szám tárolása több, mint 800 km vezeték, elem két 24 jegyű szám összeadása 6 mp alatt Információs társadalom

6 Információs társadalom
1940 – 1944 – Eckert, Mauchly, Goldstine – elektronikus számítógép – ENIAC 1 mp alatt 300 szorzás elektroncső 1500 relé 6 000 kapcsoló ellenállás kondenzátor 30 x 3 x 1 (m x m x m) 30 tonna 10 millió USA dollár 500-szor gyorsabb, mint a MARK1 Információs társadalom

7 Információs társadalom
Schickard Pascal Leibnitz Babbage Hollerith Zuse Információs társadalom

8 Információs társadalom
Neumann János (1946) A gép soros működésű és teljesen elektronikus A gép használja a kettes számrendszert A gép tartalmazzon belső memóriát Tárolt program elve Univerzális gép elve Információs társadalom

9 Információs társadalom
A személyi számítógépek 1971: Az Intel elkészítette az első 4 bites processzort ( 4004 ); 1972: Az első 8 bites processzor ( 8008 ); 1976: Az Apple Computer cég megalakulása; az első 16 bites mikroprocesszor, a TM 9000-es megjelenése; Michael Shrayer megírja az első mikroszámítógépes programot, az Electronic Pencil-t; 1977: Az Apple II. bejelentése; 1978: Az Epson MX-80 mátrixnyomtató megjelenése; 1979: Az Intel elkészíti az Intel 8088-as processzort, ami később az IBM PC-k lelke lesz; a DEC, az Intel és a Xerox bejelenti az Ethernet hálózati koncepciót 1980: Elkészül az első Winchester-lemezes tároló; 1981 augusztus 12.: Az IBM megjelenik az Intel 8088-as mikroprocesszoros PC, ennek RAM kapacitása 64 KB, és egy darab 5.25-ös hajlékonylemezes egységet tartalmaz; 1982: Megjelenik a Commodore 64-es; az Intel elkészíti a 286-os processzort; 1983: Az egér megjelenése; megjelenik a Novell Net Ware; az IBM piacra dobja a PC/XT-t; a Microsoft bejelenti a Word programot; elkészül az első 1GB-os WORM; Borland I. Turbo Pascalt készít a CP/M operációs rendszert használó gépekhez; a Microsoft bejelenti a Windows-t, amelyet azonban még két évig nem forgalmaz; az AT&T bejelenti a UNIX System V operációs rendszert; Információs társadalom

10 Információs társadalom
1984: Elkészül a Word Perfect IBM PC-hez; az Apple megjelenik a Macintosh géppel, melynek ára 2500$; IBM elkészíti az Intel 286-os mikroprocesszorral felépített AT-t; 1985: A Microsoft bejelenti a C 3.0-s C fordító értékesítését; a Microsoft elkészíti az Excel Mac-változatát; az IBM közzéteszi Token-Ring helyi hálózati termékeit; elkészülnek az első Intel 386-os processzorok; a Microsoft megkezdi a Windows 1.0 szállítását; 1986: Piacra kerül a Norton Commander; 1987: Elkészül az Excel PC-s változata, a Windows alatt futó első igazi alkalmazói szoftver; 1988: Az Apple az USA bíróságánál feljeleni a Hewlett-Packardot és a Microsoft-ot, azzal vádolva őket, hogy jogtalanul vették át ötleteiket a Mac gépektől a Windowshoz; az Intel piacra dobja a 386SX-et; megjelenik a dBase IV.; elkészül egy 21 MB kapacitású, cserélhető mágneslemezes tároló; 1989: Az Intel bejelenti a 486-os mikroprocesszort; elkészül a Novell NetWare 386; el készül a Borland Turbo Pascal 5.5, amely objektumorientált bővítéseket is tartalmaz; megjelenik az elsó CD-ROM; 1990: megjelenik a Windows 3.0; Borland Turbo C++ a piacon; Információs társadalom

11 Információs társadalom
Számítógépes generációk Generációk : az alap építőelem szerinti csoportosításnak is felfoghatók - felépítés és működés alapján. 0. generációs gépek: ide tartoznak a mechanikus és elektromechanikus relés gépek, ahol az alap építőelem a fogaskerék - XVII-XX.század. 1. generációs gépek: elektromos gépek - a műveletvégzéshez elektroncsövek , a teljesítőképesség néhány ezer művelet/mp, nagy energiafelhasználás, a gyakori hibák miatt magas karbantartási költség. 2. generációs gépek: tranzisztoros gépek, , megjelennek a félvezetők (dióda,tranzisztor) hatás: csökken a kapcsolási idő, a gépi méretek, az energiaigény - növekedett a tárolók kapacitása, a számítási sebesség (1millió művelet/mp), javult a gép megbízhatósága, megjelentek az első programozási nyelvek. 3. generációs gépek: integrált áramkörök pl. IBM 360/ ben, , nagy integráltságú félvezetőket - integrált áramköröket IC, millió művelet/mp. Eddig összességében véve az eszközök fejlesztése - HW, fokozták a gép sebességét. Innentől a fejlesztés a gép hatékonyságának fokozására irányult. 4. generációs gépek: szuperintegrált áramkörök, mikroprocesszorok a számítógép alapelemeit néhány IC tartalmazza köv.: méretcsökkenés, nagy megbízhatóság. 5. generációs gépek: ezek kifejlesztését a Japán Elektrotechnikai Labor kezdte meg a 80-as években, párhuzamos műveletvégzés. A mai ill. a jövő számítógépeit igyekeznek a MI szolgálatába állítani. A gép tud sakkozni, beszédhangot felismerni, vizuálisan érzékelni. Információs társadalom

12 Információs társadalom
Ergonómiai kérdések Ergonómia fogalma: a munkavégzés környezetével, az ember és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatokkal, és ezek egymásra hatásával foglalkozó tudomány. Miért kell ezzel foglalkozni? A számítógép állandó használata egészségkárosító hatású!!!! Információs társadalom

13 Információs társadalom
Az ergonomikus munkahely Ablakok, fényviszonyok, árnyék Mesterséges világítás, falak, padló Bútorok (számítógépasztal) Zaj (gépek zaja!, fényviszonyok) Az ergonomikus számítógép Mikor ergonomikus egy számítógép? Munkahelyi megterhelések kiküszöbölése Baleset- és munkavédelmi veszélyforrások kiküszöbölése 1995 – TCO szabvány – ergonómiai elvárások Legyünk tisztában a veszélyforrásokkal és a védekezés javasolt módjával! Információs társadalom

14 Információs társadalom
Veszélyforrások és védekezés Monotónia – törvény szerinti „pihenés” Hardver ergonómiája Billentyűzet, egér Képernyő Alacsony képismétlési frekvencia (villogás) Porszemcsék Nyomtatók Alacsony zajszint Alacsony energiafogyasztás Alacsony ózonkibocsátás (lézernyomtatók) RSI – ismétlődő terhelés okozta sérülések Információs társadalom

15 Információs társadalom
Szoftver ergonómiája Kommunikációs pont („emberközeli”) Ergonomikus felhasználói felület Elvárások Megbízhatóság Könnyű kezelhetőség (súgók, áttekinthetőség) Felhasználóbarát adatbevitel Könnyű karbantarthatóság, továbbfejleszthetőség Adaptív felhasználói felület: a program alkalmazkodik a felhasználó szokásaihoz (kikapcsolható) Példák: ikonok elrejtése, kinagyítása Információs társadalom

16 A szoftverhez kapcsolódó jogok
Szellemi tulajdon: tv. Szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy vagy vállalat szellemi tulajdona – szerzői jog – évi LXXVI. Tv. Szoftver licencszerződés: meghatározza a szoftverhasználat feltételeit Milyen formában: dokumentációban, program indításakor Egyéb szolgáltatások: szoftverfrissítés, garancia, felelősségvállalás -> lsd. később Információs társadalom

17 Információs társadalom
Szoftverek védelme Technikai védelem Illetéktelen hozzáférés elleni védelem Másolásvédelem (pl. hibás track) Jogi védelem Szerzői jog (copyright) Blankettaszerződés Fontos: amikor valaki megvesz egy programot, a felhasználó nem tulajdonjogot szerez, hanem az adott példány kizárólagos felhasználója lesz! Mit tehetünk a legálisan megvásárolt szoftverünkkel? Használhatjuk A felhasználó készíthet egy(!) biztonsági másolatot Megfigyelheti, tanulmányozhatja a szoftver működését Információs társadalom

18 Szoftverlicencelési módok (mit tehetünk a programmal?)
Kereskedelmi programok Mindig pénzbe kerülnek Dokumentáció is tartozik hozzá Forgalmazó – disztribútor Jogtiszta szoftverek Előnyei: Update, upgrade Karbantartási szolgáltatás Ügyfélszolgálat Csereakció stb. Példák: Windows XP, MS Office XP, … Információs társadalom

19 Információs társadalom
Freeware Szabadon felhasználhatók, szabadon terjeszthetőek Ingyenes programok A forrásprogramot nem kapjuk meg Példák: Irfan View, DEVC++, HTMLGATE,… Shareware Valamilyen korlátozás Nem működik minden funkció Csak adott ideig működik (időkorlát) „bosszantó” funkciók alkalmazása reklámok a programfelületen Információs társadalom

20 Információs társadalom
Trial Kipróbálásra kiadottak Nem terjeszthetők szabadon Példák: Dreamveawer Trial,… Félszabad szoftverek Kereskedelmiek, de valamilyen felhasználási célra vagy felhasználói csoportnak kedvezőbb feltételekkel kerülnek forgalomba Példa: egyes programok oktatási verziója Szabad szoftverek Nem ugyanaz, mint az ingyenes Sokkal többet kap a felhasználó és sokkal több joggal rendelkezik: Ingyenesen beszerezhető bármilyen formában Szabadon használható, terjeszthető Megismerhető a forráskód – ezért a program szabadon módosítható Példa: LINUX és a hozzá tartozó szoftverek Információs társadalom

21 Információs társadalom
Mit NEM tehetünk a legálisan megvásárolt szoftverünkkel? Jogosulatlan másolás Hamisítás Internet-kalózkodás (warez) Alkalmi másolás Egy szoftver megvásárlása nem jogosít a későbbi verzióinak használatára - regisztráció A felhasználó felelőssége Csak jogtiszta szoftvereket használjunk Tiltott az illegális szoftverkereskedelem BSA („szoftverrendőrség”) Információs társadalom

22 Információs társadalom
A jogtiszta szoftver használatának előnyei: Új verziók, szoftverfrissítés Szoftverbetanítás Megbízható alkalmazások Műszaki támogatás Eredeti, teljes dokumentáció Hatékonyság Vírusvédelem Magyar nyelvű verzió Információs társadalom

23 Információs társadalom
Kérdések a témakörhöz Megfelelően van-e kialakítva a vizsgateremben az ergonomikus környezet? (Ergonomikus munkahely. Milyen tényezőket kell figyelembe venni egy ilyen munkahely kialakításakor?) Az ergonomikus számítógép fogalma (monotónia, a hardver/szoftver ergonómiája). Munkavédelmi kérdések. Mi az a TCO szabvány? Milyen licenszelési forma alá esik a Linux operációs rendszer? Ha egy szoftvert megvásárolunk, hány gépen használhatjuk? Mi a BSA? Ismertesse a számítógépes generációk főbb jellemzőit! Melyik volt az első Neumann-elvek alapján épülő elektronikus számítógép és mikor építették? Mikor és hol tettek kísérletet az első ötödik generációs számítógép megépítésére? A szuperszámítógépek megépítésének alapelvei a Neumann-elveket követik-e? Információs társadalom