Eltévedt időszámítás Szekeres Sándor Egy különleges

Az előadások a következő témára: "Eltévedt időszámítás Szekeres Sándor Egy különleges"— Előadás másolata:

1 Eltévedt időszámítás Szekeres Sándor Egy különleges
szellemi kalandra invitálom a történelem, a csillagászat és a kronológia összefonódó útjain, annak bizonyítása során, hogy a mai időszámításunk nem a Jézus születésétől számolt éra, hanem az egykori pártus birodalom arszakida elnevezésű időszámítása. I. rész: Bevezető

2 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető
Az elmélet előzménye Heribert Illig „kitalált középkor” néven ismerté vált tézise. Illig szerint a kora középkor 614-től 911-ig tartó 297 éves időszakát valakik utólag szúrták be az időszámításokba, ezért törölni kell az eseményeivel együtt. (A sötét középkor ellentmondásai ellenére a hozzáértők túlnyomó többsége képtelenségnek tartja Illig összeesküvésre alapozott megoldását. Egyrészt az észrevétlen betoldás végrehajtását tartják lehetetlennek, másrészt több esemény valós bizonyítékokkal rendelkezik az adott korban.)

3 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető
Összeesküvés elmélet? A naptárhamisítás során a képen látható különféle időszámítások területein kellett titkos egyetértésre jutni a hatalmat gyakorlóknak, egy olyan korban, ahol az egyes érák saját területei is érdekellentétektől volt zsúfolt…

4 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető
Az elmélet azonban két valós problémára épül. I. A történelmi: A sötét középkor forráshiányos időszakának problémája. _______________________________ II. A csillagászati: A Julius Caesar és XIII. Gergely pápa naptárreformjai között eltelt idő problémája. Az akadémiai tudomány ezt a „naptárreformok közti anomália”-ként ismeri

5 AZ ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLET KIVITELEZHETETLENSÉGE MIATT
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető Saját vélemény: AZ ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLET KIVITELEZHETETLENSÉGE MIATT NEM TARTHATÓ!!

6 A két valós probléma bizonysága más megoldás keresésére ösztönzött!
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető A két valós probléma bizonysága más megoldás keresésére ösztönzött! Ha a probléma létezik, akkor mi történhetett az időszámítással? Bevillant egy megérzésre támaszkodó, elsőre hihetetlennek tűnő gondolat: Lehetséges, hogy a mai időszámításunk nem a Jézus születésétől számított éra, és tévesen egy másik időszámítást vezettek be helyette?

7 Ötletet segítő adatok I.
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető Ötletet segítő adatok I. A középkori magyar krónikák évszámai: Kézai a hunok bejövetelét 700-ra teszi. Az arszakida éra i.e.247-ben indult. = 453, ez egészen pontosan Attila halálának éve a Jézus születésétől számított érában. Ezen az úton érdemes elindulni!

8 Ötletet segítő adatok II.
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető Ötletet segítő adatok II. A mai időszámításunk neve: ANNO DOMINI (ÚR … évében) Az ÚR szó eredeti formája uru volt, ami a honfoglalás korában „fejedelmet”, „uralkodót” jelentett… (…ugyanakkor jelentheti Úristent és Úrjézust is...) …és az ÚR szó elvezethet az időszámítás nevéig: úr – uralkodó – uruszág (ország) – Arszak – arszakida Ezen az úton tovább kell menni!

9 Ötletet segítő adatok III.
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető Ötletet segítő adatok III. Az ÚR elnevezés többértelműsége lehet a ’kitalált középkor’ elméletének és a sötét középkor létrejöttének titka, ami egy nem szándékos, de a történelemben homályos korszakot létrehozó tévedéshez vezetett. Ahol az időszámítás eredete a különböző népek közötti többszörös átadás-átvétel során homályba vész, a nevét pedig egy többértelmű szó miatt félreértik, ez elképzelhető.

10 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető
Jó út – rossz út I. Az elmélet kialakítása során szinte maguktól ugrottak helyre az időszámításban és a történelemben meglévő tisztázatlan, homályos események, időpontok. Például a Julián-naptár bevezetési évének csillagászati eseményei a forrásoknak megfelelően kerülnek a helyükre… …és a fantomévek szinte automatikusan kerülnek be az érintett időszámításokba, és maradnak ki például az iszlám, a perzsa, a kopt és az etióp időszámításból, mindenféle összeesküvés- elmélet nélkül.

11 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető
Jó út – rossz út II. A kutatás folyamatát ahhoz lehetne hasonlítani, amikor valaki végre betéved az általa keresett utcába, és mindent ott talál. Sok-sok kérdésre még nincs magyarázat, de hiszem, hogy jó utcába járunk és előbb-utóbb mindent megtalálunk.

12 Mindezek alapján ki lehet jelenteni a következőket:
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető Mindezek alapján ki lehet jelenteni a következőket: A „kitalált középkor" tézise valós alapokon nyugszik, és az időszámításunk fiktív, meg nem történt éveket tartalmaz. Amikor e sorokat írom, hivatalosan március 16-án, állítom, hogy az Úrnak esztendejében járunk, és március hónapjának 16. napját írjuk, és egyetlen évet sem kell kivenni az időszámításunkból. A Jézus Krisztus születése szerinti időszámítás pedig soha nem terjedt el, és sehol nem vezették be.

13 Az elméletben a következőket kell vizsgálni:
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető Az elméletben a következőket kell vizsgálni: 1. Elterjedhetett-e a pártusok időszámítása a kora középkorban, Európa keresztény területein, Jézus születése szerinti időszámításként? 2. Létrejöhetett-e benne a „kitalált középkor” elméletében leírt kérdéses korszak, és hogyan? 3. Található-e bizonyíték arra, hogy a mai időszámításunk valóban az egykori pártus birodalom időszámítása?

14 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás I. Bevezető
Remélem, Önök is részesei lesznek azoknak a meglepő szellemi élményeknek, amelyek az elmélet kialakítása és a könyv megírása során értek. Szekeres Sándor Tovább Az elmélet alapjai című bemutatóhoz Visszalépés az elmélet honlapjára © : Szekeres Sándor 2009