A tudomány változásai: filozófiai modellek és történeti kutatás L. Laudan, A. Donovan, R. Laudan, P. Barker, H. Brown, J. Leplin, P. Thagard, S. Wykstra.

Az előadások a következő témára: "A tudomány változásai: filozófiai modellek és történeti kutatás L. Laudan, A. Donovan, R. Laudan, P. Barker, H. Brown, J. Leplin, P. Thagard, S. Wykstra."— Előadás másolata:

1 A tudomány változásai: filozófiai modellek és történeti kutatás L. Laudan, A. Donovan, R. Laudan, P. Barker, H. Brown, J. Leplin, P. Thagard, S. Wykstra

2 1. Bevezetés Tudományelmélet megalkotásának fontossága a „nyugati kultúrában” a „modern társadalom kutatói” számára; Tudományelmélet megalkotásának fontossága a „nyugati kultúrában” a „modern társadalom kutatói” számára; Tudományelmélet: hogyan megy végbe az elméletek kitalálása, ellenőrzése és végül elfogadása vagy elvetése? Tudományelmélet: hogyan megy végbe az elméletek kitalálása, ellenőrzése és végül elfogadása vagy elvetése? Nincsen jól konfirmált, elfogadott tudományelmélet; megcáfolt elmélet: pozitivizmus vagy logikai empirizmus (tudomány kumulativitása, az elméleti nyelv megfigyelésre való redukálhatósága ellentmondanak a tudomány tényleges gyakorlatának)‏ Nincsen jól konfirmált, elfogadott tudományelmélet; megcáfolt elmélet: pozitivizmus vagy logikai empirizmus (tudomány kumulativitása, az elméleti nyelv megfigyelésre való redukálhatósága ellentmondanak a tudomány tényleges gyakorlatának)‏ 60-as évek kiemelkedő alakja: Thomas Kuhn; 70-es években számos elmélet válaszként a kuhn-i elméletre (Lakatos, Laudan, Hesse, Cohen, stb.); közös pont: tudományelméleti modelleket a tényleges tudomány működésének tapasztalati tanulmányozása alapozza meg, és támasztja alá (tudomány filozófiája – tudomány története); szemben az episztemikus biztosíték logikai vagy filozófiai ideáljaival - pozitivizmus 60-as évek kiemelkedő alakja: Thomas Kuhn; 70-es években számos elmélet válaszként a kuhn-i elméletre (Lakatos, Laudan, Hesse, Cohen, stb.); közös pont: tudományelméleti modelleket a tényleges tudomány működésének tapasztalati tanulmányozása alapozza meg, és támasztja alá (tudomány filozófiája – tudomány története); szemben az episztemikus biztosíték logikai vagy filozófiai ideáljaival - pozitivizmus

3 Mégis, a „posztpozitivista” elméletek empirikus ellenőrzésének hiánya Mégis, a „posztpozitivista” elméletek empirikus ellenőrzésének hiánya Általános cél: megválaszolni a kérdést: hogyan ellenőrizzük ezeket a modelleket? Általános cél: megválaszolni a kérdést: hogyan ellenőrizzük ezeket a modelleket? Első lépés: megadni azokat a feltevéseket, amiket ellenőrizni kell (ezeket Kuhn, Lakatos, Laudan és Feyerabend írásaiból veszik); nem a modellek holisztikus ellenőrzése, mert egészként nézve őket nehezen élnének túl egy komoly vizsgálatot (vagy a priori filozófiai problémák megoldása, vagy post hoc illeszkedés néhány példához)‏ Első lépés: megadni azokat a feltevéseket, amiket ellenőrizni kell (ezeket Kuhn, Lakatos, Laudan és Feyerabend írásaiból veszik); nem a modellek holisztikus ellenőrzése, mert egészként nézve őket nehezen élnének túl egy komoly vizsgálatot (vagy a priori filozófiai problémák megoldása, vagy post hoc illeszkedés néhány példához)‏ Nehézségek: a) elméleti modellek empirikus következményeinek nehézkes azonosítása – filozófiai ártalom b) egyedi terminológiák összevetése Nehézségek: a) elméleti modellek empirikus következményeinek nehézkes azonosítása – filozófiai ártalom b) egyedi terminológiák összevetése

4 Ez a tanulmány első lépés az előzetes nehézségek leküzdésére, elméleti kutatók állításainak tételekben való megfogalmazása; világos, érdekes kijelentések a tudomány változásairól (eredmény: modellek empirikus elkötelezettségének feltárása, melléktermék: következetlenségek)‏ Ez a tanulmány első lépés az előzetes nehézségek leküzdésére, elméleti kutatók állításainak tételekben való megfogalmazása; világos, érdekes kijelentések a tudomány változásairól (eredmény: modellek empirikus elkötelezettségének feltárása, melléktermék: következetlenségek)‏ Terminológiai probléma: szakmai terminológia sokrétűsége, nyelvi újítások (pl: paradigma – kutatási hagyomány – globális elmélet); használt fogalmak sajátos diszciplináris terhe, megszokottól eltérő értelme (pl.: összemérhetetlenség)‏ Terminológiai probléma: szakmai terminológia sokrétűsége, nyelvi újítások (pl: paradigma – kutatási hagyomány – globális elmélet); használt fogalmak sajátos diszciplináris terhe, megszokottól eltérő értelme (pl.: összemérhetetlenség)‏ Tételekkel szemben támasztott követelmények: 1) könnyű összehasonlíthatóság (köznyelvi megfogalmazás) 2) érthetőség, a modell ismerete nélkül is 3) „semleges szótár” használata Tételekkel szemben támasztott követelmények: 1) könnyű összehasonlíthatóság (köznyelvi megfogalmazás) 2) érthetőség, a modell ismerete nélkül is 3) „semleges szótár” használata

5 2. Empirizmus és tudományfilozófia Korábban tagadták, hogy a történelem befolyást gyakorolhatna egy normatív filozófiai elméletre Korábban tagadták, hogy a történelem befolyást gyakorolhatna egy normatív filozófiai elméletre Azonban a kortárs tudományfilozófusokat erősen befolyásolta a történelem (Feyerabend, Laudan, Hesse, Lakatos), s így létrejött a tudományfilozófia „történeti megközelítése” Azonban a kortárs tudományfilozófusokat erősen befolyásolta a történelem (Feyerabend, Laudan, Hesse, Lakatos), s így létrejött a tudományfilozófia „történeti megközelítése” Történeti iskola: „a tudományfilozófia a tudománytörténet nélkül üres” (Kant-parafrázis by Lakatos); tudomány racionális tevékenység; feladat: tudományos racionalitás természetének leírása (kiv.: Feyerabend); szembe kell nézni az empirikus vizsgálattal; „tudomány olyan tevékenység, amelynek racionalitását csak időbeli működésének empirikus vizsgálatán keresztül lehet feltárni” Történeti iskola: „a tudományfilozófia a tudománytörténet nélkül üres” (Kant-parafrázis by Lakatos); tudomány racionális tevékenység; feladat: tudományos racionalitás természetének leírása (kiv.: Feyerabend); szembe kell nézni az empirikus vizsgálattal; „tudomány olyan tevékenység, amelynek racionalitását csak időbeli működésének empirikus vizsgálatán keresztül lehet feltárni” Kritika: kevés számú, csak szemléltető példa, amelyeknek nem célja az elmélet cáfolata (nem tekinthető empirikus ellenőrzésnek, objektivitás és semlegesség kérdése)‏ Kritika: kevés számú, csak szemléltető példa, amelyeknek nem célja az elmélet cáfolata (nem tekinthető empirikus ellenőrzésnek, objektivitás és semlegesség kérdése)‏

6 Okok: filozófiában nincsen elméletalkotó-kísérletező felosztás; „kevés filozófus egyezik bele, hogy céljait elsődlegesen alkalmazottként és empirikusként írjuk le” Okok: filozófiában nincsen elméletalkotó-kísérletező felosztás; „kevés filozófus egyezik bele, hogy céljait elsődlegesen alkalmazottként és empirikusként írjuk le” Tudományfilozófiában ez a hiányosság tarthatatlan, pont azoktól a filozófusoktól, akik nem tűrnek el ilyen hiányosságot a tudományon belüli módszertan rekonstrukcióiban; további ismeretelméleti problémák: csak illeszkedés ellenőrzése, modellek versenyének hiánya; modellekhez való holisztikus ragaszkodás, ahelyett, hogy az azokat alkotó állításokat ellenőriznék Tudományfilozófiában ez a hiányosság tarthatatlan, pont azoktól a filozófusoktól, akik nem tűrnek el ilyen hiányosságot a tudományon belüli módszertan rekonstrukcióiban; további ismeretelméleti problémák: csak illeszkedés ellenőrzése, modellek versenyének hiánya; modellekhez való holisztikus ragaszkodás, ahelyett, hogy az azokat alkotó állításokat ellenőriznék

7 3. Az elméletek változásai és a tudománytörténet A modern tudománytörténet a felvilágosodás utolsó évtizedeiben keletkezett (megalkotni a tudomány és kulturális következményeinek általános elméletét)‏ A modern tudománytörténet a felvilágosodás utolsó évtizedeiben keletkezett (megalkotni a tudomány és kulturális következményeinek általános elméletét)‏ 19. század: átfogó klasszikus tudományelmélet megalkotása (Comte, Duhem, Whewell, Mach); tudomány logikájának elemzésébe beleszövik a tudománytörténetet is (de ez nem modern tudománytörténet); hagyomány folytatása a 20. században is (pl.: Kuhn, Meyerson, Sarton, Fleck stb.)‏ 19. század: átfogó klasszikus tudományelmélet megalkotása (Comte, Duhem, Whewell, Mach); tudomány logikájának elemzésébe beleszövik a tudománytörténetet is (de ez nem modern tudománytörténet); hagyomány folytatása a 20. században is (pl.: Kuhn, Meyerson, Sarton, Fleck stb.)‏ 20. század második fele: tudománytörténet önálló tudományként való megalapozása, de nagyon partikuláris kutatásokat folytat, eltávolodik a tudományelmélettől; tudománytörténészek szakismereteire szükség volna a tudományelméleti modellek létrehozásában, továbbfejlesztésében, és ellenőrzésében 20. század második fele: tudománytörténet önálló tudományként való megalapozása, de nagyon partikuláris kutatásokat folytat, eltávolodik a tudományelmélettől; tudománytörténészek szakismereteire szükség volna a tudományelméleti modellek létrehozásában, továbbfejlesztésében, és ellenőrzésében

8 Tudománytörténet elfordulása az elmélettől (tudományfilozófiai viták kiújulásakor), ezzel egyidőben szociológiai fordulat (tudomány nem tökéletesen racionális termék, társadalmi oldal: egyéni érdekek, társadalmi hegemónia, társadalmi intézmények szerepe)‏ Tudománytörténet elfordulása az elmélettől (tudományfilozófiai viták kiújulásakor), ezzel egyidőben szociológiai fordulat (tudomány nem tökéletesen racionális termék, társadalmi oldal: egyéni érdekek, társadalmi hegemónia, társadalmi intézmények szerepe)‏ Tudományszociológia – tudományfilozófia közti vita iróniája: ortodox nézetekkel szakító Kuhn és Feyerabend elméletében kiemelkedő szerepet játszanak a társadalmi tényezők Tudományszociológia – tudományfilozófia közti vita iróniája: ortodox nézetekkel szakító Kuhn és Feyerabend elméletében kiemelkedő szerepet játszanak a társadalmi tényezők Bár ezekben az elméletekben a történelem fontos, a tudománytörténészek csak felületesen foglalkoznak velük; két akadály: 1) szakmai nyelv használata, ezek a modellek nagyrészt filozófiai konstrukcióknak tűnnek 2) a modellekről szóló vita megrekedt, a történészeknek nem céljuk ilyen elméleti vitákban részt venni Bár ezekben az elméletekben a történelem fontos, a tudománytörténészek csak felületesen foglalkoznak velük; két akadály: 1) szakmai nyelv használata, ezek a modellek nagyrészt filozófiai konstrukcióknak tűnnek 2) a modellekről szóló vita megrekedt, a történészeknek nem céljuk ilyen elméleti vitákban részt venni

9 4. Egyezések és eltérések a tudomány változásaira vonatkozó elméletek között Elméletek közötti főbb megegyezések: 1) Tudomány változásainak megértése szempontjából a legnagyobb egységek a viszonylag hosszú életű fogalmi struktúrák ( „vezérlő feltevések”) 2) megtartják őket empirikus ellenvetések mellett is (ellentétben a popperiánus hagyománnyal) 4) metafizikai tényezők fontos szerepe az értékelésben 6) Értékelés nem abszolút módon, hanem versenytársakkal való összehasonlításban 7) megfigyelések mindig elmélettel terheltek (nem semlegesek) 10) állandó vita a vezérlő feltevések versengő halmazai között Elméletek közötti főbb megegyezések: 1) Tudomány változásainak megértése szempontjából a legnagyobb egységek a viszonylag hosszú életű fogalmi struktúrák ( „vezérlő feltevések”) 2) megtartják őket empirikus ellenvetések mellett is (ellentétben a popperiánus hagyománnyal) 4) metafizikai tényezők fontos szerepe az értékelésben 6) Értékelés nem abszolút módon, hanem versenytársakkal való összehasonlításban 7) megfigyelések mindig elmélettel terheltek (nem semlegesek) 10) állandó vita a vezérlő feltevések versengő halmazai között Történeti fordulat előtt ezeket a tételeket heves felháborodás kísérte volna; a nagy számú egyetértés nem teszi ezeket a tételeket igazzá: empirikus formában legtöbbjüket nem ellenőrizték, bár néhány pusztán logikai állítás, amely nem szorul empirikus ellenőrzésre Történeti fordulat előtt ezeket a tételeket heves felháborodás kísérte volna; a nagy számú egyetértés nem teszi ezeket a tételeket igazzá: empirikus formában legtöbbjüket nem ellenőrizték, bár néhány pusztán logikai állítás, amely nem szorul empirikus ellenőrzésre

10 Ellentmondó állítások: 1) vezérlő feltevések (VF) szerkezete és funkciója 2) VF régi és új halmaza közötti viszony 3) VF változása globális módon zajlik-e vagy egyenként? 4) eltolódás ésszerűtlen vagy tudományos szempontok következménye-e? 6) összemérhetőek-e a VF halmazai? 7) léteznek-e közös szabályok? 9) különbségtétel tudomány és nem-tudomány között 11) VF explicit vagy sem? Ellentmondó állítások: 1) vezérlő feltevések (VF) szerkezete és funkciója 2) VF régi és új halmaza közötti viszony 3) VF változása globális módon zajlik-e vagy egyenként? 4) eltolódás ésszerűtlen vagy tudományos szempontok következménye-e? 6) összemérhetőek-e a VF halmazai? 7) léteznek-e közös szabályok? 9) különbségtétel tudomány és nem-tudomány között 11) VF explicit vagy sem? Néhány fontos kérdést nem érintenek ezek az elméletek: pl.: egyes tudományos elméletek szerkezete (pozitivisták: elméletek szemantikájának és szintaxisának megértése, elmélet és megfigyelés megkülönböztetése); nem terjesztik elő a régebbi nézetek szisztematikus alternatíváját Néhány fontos kérdést nem érintenek ezek az elméletek: pl.: egyes tudományos elméletek szerkezete (pozitivisták: elméletek szemantikájának és szintaxisának megértése, elmélet és megfigyelés megkülönböztetése); nem terjesztik elő a régebbi nézetek szisztematikus alternatíváját

11 5. A tudományfejlődési modellek ellenőrzése Ellenőrzés nem egyszerű: elmélet közvetlen összevetése az adatokkal szinte lehetetlen (ritka az egyértelmű konfirmáció vagy cáfolat)‏ Ellenőrzés nem egyszerű: elmélet közvetlen összevetése az adatokkal szinte lehetetlen (ritka az egyértelmű konfirmáció vagy cáfolat)‏ Esettanulmányok nem semlegesek; céljuk nem az elmélet ellenőrzése, hanem alkalmazása (látszatbizonyíték); kevés tanulmány törekszik a versengő modellek összehasonlítására; tudományos eredmények többféleképpen is értelmezhetőek Esettanulmányok nem semlegesek; céljuk nem az elmélet ellenőrzése, hanem alkalmazása (látszatbizonyíték); kevés tanulmány törekszik a versengő modellek összehasonlítására; tudományos eredmények többféleképpen is értelmezhetőek Történeti kutatás „elmélettel terhelt”, nehézségek a tudomány ellenőrzésének nehézségei is: nem ok az empirikus posztulátum feladására Történeti kutatás „elmélettel terhelt”, nehézségek a tudomány ellenőrzésének nehézségei is: nem ok az empirikus posztulátum feladására Megoldás: egyedi állítások, tételek ellenőrzése Megoldás: egyedi állítások, tételek ellenőrzése „ A legtöbb történeti kutatás célja a társadalom- és kultúrtörténet analitikus narratívájának, nem pedig a tudományelméletnek a megalkotása.” (egyedi jellegzetességek, és nem általános fejlődési minták kutatása)‏ „ A legtöbb történeti kutatás célja a társadalom- és kultúrtörténet analitikus narratívájának, nem pedig a tudományelméletnek a megalkotása.” (egyedi jellegzetességek, és nem általános fejlődési minták kutatása)‏

12 Esetek kiválasztásának problémája: csak fizika (Kuhn, Lakatos) vagy minden szellemi vizsgálódás (Laudan)?; tudomány mely szakasza? Esetek kiválasztásának problémája: csak fizika (Kuhn, Lakatos) vagy minden szellemi vizsgálódás (Laudan)?; tudomány mely szakasza? Ezután: elemszám, történeti anyag/dokumentumok mennyisége Ezután: elemszám, történeti anyag/dokumentumok mennyisége Ki számít tudósnak? Ki számít tudósnak? Korrelációs – statisztikai – egyetemes állítások ellenőrizhetőségének különbségei Korrelációs – statisztikai – egyetemes állítások ellenőrizhetőségének különbségei Eredmény: rengeteg előzetes megfontolás az állításokkal kapcsolatos bizonyítékok értelmezésére vonatkozóan Eredmény: rengeteg előzetes megfontolás az állításokkal kapcsolatos bizonyítékok értelmezésére vonatkozóan

13 6. Szójegyzék Célok: tudomány általános episztemikus, vagy kognitív célja (igazság, egyszerűség stb.), nem „alkalmazási célok” Célok: tudomány általános episztemikus, vagy kognitív célja (igazság, egyszerűség stb.), nem „alkalmazási célok” Empirikus nehézség: Az elméletet fenyegető empirikus nehézség olyan kísérleti eredmény vagy megfigyelés, amelyre az elmélet pontatlan előrejelzéseket ad, vagy olyan esetek, amelyekben az elmélet nem ad előrejelzést, bár ez elvárható lenne Empirikus nehézség: Az elméletet fenyegető empirikus nehézség olyan kísérleti eredmény vagy megfigyelés, amelyre az elmélet pontatlan előrejelzéseket ad, vagy olyan esetek, amelyekben az elmélet nem ad előrejelzést, bár ez elvárható lenne Példázat: A tudományos kutatás egy modellje, amely egy probléma példaszerű megoldásának formáját ölti (Kuhn)‏ Példázat: A tudományos kutatás egy modellje, amely egy probléma példaszerű megoldásának formáját ölti (Kuhn)‏ Globális elmélet: Nagyon általános elmélet Globális elmélet: Nagyon általános elmélet Vezérlő feltevések: „Néhány elmélet hosszú történelmi időszakon keresztül jól megalapozott, viszonylag védett az empirikus cáfolattal szemben, széles körű alkalmazásokkal rendelkezik, és rendkívüli befolyást gyakorol különböző tudományos területekre.” {„paradigma”, „kutatási program” (Lakatos) „kutatási hagyomány” (Laudan)} Vezérlő feltevések: „Néhány elmélet hosszú történelmi időszakon keresztül jól megalapozott, viszonylag védett az empirikus cáfolattal szemben, széles körű alkalmazásokkal rendelkezik, és rendkívüli befolyást gyakorol különböző tudományos területekre.” {„paradigma”, „kutatási program” (Lakatos) „kutatási hagyomány” (Laudan)}

14 Jelenség: Kísérleti eredményekre, eseményekre vagy folyamatokra hivatkozik. Az elméletek a jelenségeket magyarázzák és előrejelzik. Nem hordozza a szokatlanság vagy váratlanság képzetét. Jelenség: Kísérleti eredményekre, eseményekre vagy folyamatokra hivatkozik. Az elméletek a jelenségeket magyarázzák és előrejelzik. Nem hordozza a szokatlanság vagy váratlanság képzetét. Forradalom: A vezérlő feltevések egyik halmazának egy másikkal történő – hirtelen vagy fokozatos – felcserélése. Forradalom: A vezérlő feltevések egyik halmazának egy másikkal történő – hirtelen vagy fokozatos – felcserélése. Szabályok: A kutatás, az elméletértékelés és a kísérletek végrehajtási módjára vonatkozó eljárási irányelvek. Szabályok: A kutatás, az elméletértékelés és a kísérletek végrehajtási módjára vonatkozó eljárási irányelvek.

15 7. Tematikusan elrendezett tételek A tudomány változásairól szóló általános tételek sora; számos tétel Fleck, Holton, Campbell, Stegmüller, Cohen és Toulmin munkáiból is A tudomány változásairól szóló általános tételek sora; számos tétel Fleck, Holton, Campbell, Stegmüller, Cohen és Toulmin munkáiból is Nem reprezentálják e szerzők összes állítását a tudomány változásairól, csak azokat amelyek ellentmondanak az elsődleges szerzők állításaival Nem reprezentálják e szerzők összes állítását a tudomány változásairól, csak azokat amelyek ellentmondanak az elsődleges szerzők állításaival Főbb csoportok: Vezérlő feltevések, elméletek, adatok, eszközök és célok, valamint korszakolás és kumulativitás Főbb csoportok: Vezérlő feltevések, elméletek, adatok, eszközök és célok, valamint korszakolás és kumulativitás Néhány példa a tételek közül: Néhány példa a tételek közül: 1) A tudomány vezérlő feltevések halmazait hasznosító kutatási forma. (Kuhn, Lakatos, Laudan) 1) A tudomány vezérlő feltevések halmazait hasznosító kutatási forma. (Kuhn, Lakatos, Laudan) 2.8-9) A VF halmazai csaknem soha nem explicitek (Kuhn, Fleck); már kezdetben explicitek (Lakatos, Laudan)‏ 2.8-9) A VF halmazai csaknem soha nem explicitek (Kuhn, Fleck); már kezdetben explicitek (Lakatos, Laudan)‏

16 3.1-2,8) A VF egy halmazának elfogadhatóságát nagymértékben a következő alapokon ítélik meg: empirikus pontosság (Kuhn); ettől különböző tényezők (Lakatos, Laudan, Kuhn); esztétikai kritériumok (Kuhn)‏ 3.1-2,8) A VF egy halmazának elfogadhatóságát nagymértékben a következő alapokon ítélik meg: empirikus pontosság (Kuhn); ettől különböző tényezők (Lakatos, Laudan, Kuhn); esztétikai kritériumok (Kuhn)‏ 8.1-2) A verseny a VF halmazai között: inkább kivételes, mint általános (Kuhn) vagy inkább általános, mint kivételes (Lakatos, Laudan, Feyerabend)‏ 8.1-2) A verseny a VF halmazai között: inkább kivételes, mint általános (Kuhn) vagy inkább általános, mint kivételes (Lakatos, Laudan, Feyerabend)‏ 12.1-2) A VF új halmaza: ritkán fogadja be elődjének összes magyarázó sikerét (Kuhn, Feyerabend, Laudan), vagy mindig befogadja (Popper, Lakatos)‏ 12.1-2) A VF új halmaza: ritkán fogadja be elődjének összes magyarázó sikerét (Kuhn, Feyerabend, Laudan), vagy mindig befogadja (Popper, Lakatos)‏ Kuhn 2 oldalon belül mond magának ellent: 12.5-6) ritkán olyan pontos, mint elődje, illetve mindig olyan pontos. Kuhn 2 oldalon belül mond magának ellent: 12.5-6) ritkán olyan pontos, mint elődje, illetve mindig olyan pontos. 20.1-6) A tudósok azt az elméletet részesítik előnyben, amely meg tud oldani néhány empirikus nehézséget, amely versenytársait fenyegeti (Laudan, Kuhn); olyan problémákat tud megoldani, amelyeket elődei nem oldottak meg (Kuhn, Lakatos, Laudan); meg tudja oldani az összes problémát, amelyet elődei megoldottak, és még ezen felül néhány új problémával is boldogul (Lakatos)‏ 20.1-6) A tudósok azt az elméletet részesítik előnyben, amely meg tud oldani néhány empirikus nehézséget, amely versenytársait fenyegeti (Laudan, Kuhn); olyan problémákat tud megoldani, amelyeket elődei nem oldottak meg (Kuhn, Lakatos, Laudan); meg tudja oldani az összes problémát, amelyet elődei megoldottak, és még ezen felül néhány új problémával is boldogul (Lakatos)‏

17 23.1-4) Az elméletet fenyegető empirikus nehézségek mindig jelen vannak (Feyerabend, Lakatos, Kuhn); gyakran csak egy rivális elmélet kifejlesztésével kerülnek elő (Feyerabend); az elmélet hívei szerint ritkán megoldhatatlanok (Lakatos, Kuhn)‏ 23.1-4) Az elméletet fenyegető empirikus nehézségek mindig jelen vannak (Feyerabend, Lakatos, Kuhn); gyakran csak egy rivális elmélet kifejlesztésével kerülnek elő (Feyerabend); az elmélet hívei szerint ritkán megoldhatatlanok (Lakatos, Kuhn)‏ 28) Az empirikus adatokról: elméletterheltek (Popper, Kuhn, Lakatos, Laudan); másnak gondolják őket a vezérlő feltevésekben bekövetkezett változás után (Kuhn); különböző történeti helyzetekben különböző fontosságúak (Laudan)‏ 28) Az empirikus adatokról: elméletterheltek (Popper, Kuhn, Lakatos, Laudan); másnak gondolják őket a vezérlő feltevésekben bekövetkezett változás után (Kuhn); különböző történeti helyzetekben különböző fontosságúak (Laudan)‏ 29) A módszertani szabályokról: felülvizsgálják őket, ha összeütközésbe kerülnek egy fontos elmélettel (Laudan); időnként inkább őket adják fel, amikor összeütközésbe kerülnek egy elfogadott elmélettel (Laudan); időben változnak (Laudan, Toulmin, Kuhn) illetve nem változnak (Lakatos)‏ 29) A módszertani szabályokról: felülvizsgálják őket, ha összeütközésbe kerülnek egy fontos elmélettel (Laudan); időnként inkább őket adják fel, amikor összeütközésbe kerülnek egy elfogadott elmélettel (Laudan); időben változnak (Laudan, Toulmin, Kuhn) illetve nem változnak (Lakatos)‏

18 8. Kuhn tételei 1) A korai Kuhn (1970-ig)‏ 1) A korai Kuhn (1970-ig)‏ Tudomány fejlődésének 3 szakasza: Tudomány fejlődésének 3 szakasza: éretlen szakasz (preparadigmatikus); VF különböző halmazai, tudományos ismeretek nem kumulatívak éretlen szakasz (preparadigmatikus); VF különböző halmazai, tudományos ismeretek nem kumulatívak érett szakasz (strukturáló feltevésekre vonatkozó konszenzus egyesíti és irányítja); kezdet: konszenzus VF-re vonatkozóan; kutatást az alapvető feltevések (létezők fajtái, tulajdonságai, elméleti technikák fajtái, problémamegoldás kritériumai) egy halmaza vezérli, nem kezelik őket problematikusként, ismeretek kumulatív tömege érett szakasz (strukturáló feltevésekre vonatkozó konszenzus egyesíti és irányítja); kezdet: konszenzus VF-re vonatkozóan; kutatást az alapvető feltevések (létezők fajtái, tulajdonságai, elméleti technikák fajtái, problémamegoldás kritériumai) egy halmaza vezérli, nem kezelik őket problematikusként, ismeretek kumulatív tömege válság – tudományos forradalom, VF új halmazával kapcsolatos új konszenzus kialakulása oldhatja fel; válság – tudományos forradalom, VF új halmazával kapcsolatos új konszenzus kialakulása oldhatja fel;

19 Tételek (Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete második kiadásának megjelenése előtti munkáiból származnak)‏ Tételek (Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete második kiadásának megjelenése előtti munkáiból származnak)‏ 2) Egy tudomány korai szakaszaiban minden iskola egy hozzá kötődő metafizikából vezeti le alátámasztását, és csak azokat a jelenségeket tekinti alapvetőnek, amelyeket az meg tud magyarázni. A másfajta jelenségeket vagy ad hoc módon értelmezik, vagy a további kutatás problémájának tekintik 2) Egy tudomány korai szakaszaiban minden iskola egy hozzá kötődő metafizikából vezeti le alátámasztását, és csak azokat a jelenségeket tekinti alapvetőnek, amelyeket az meg tud magyarázni. A másfajta jelenségeket vagy ad hoc módon értelmezik, vagy a további kutatás problémájának tekintik 4) Egy tudomány korai szakaszaiban a tényeket vaktában gyűjtik a legkönnyebben hozzáférhető forrásokból, ideértve a mesterségeket is 4) Egy tudomány korai szakaszaiban a tényeket vaktában gyűjtik a legkönnyebben hozzáférhető forrásokból, ideértve a mesterségeket is 7) A fejlett tudományra történő átmenet csak egyszer történik meg egy területen 7) A fejlett tudományra történő átmenet csak egyszer történik meg egy területen 8) Egy területen, amely éppen most vált fejletté, azokat a tudósokat, akik az átmenet után ragaszkodnak a korábbi nézetekhez, kizárják a tudományból, s ettől fogva nem vesznek tudomást munkásságukról 8) Egy területen, amely éppen most vált fejletté, azokat a tudósokat, akik az átmenet után ragaszkodnak a korábbi nézetekhez, kizárják a tudományból, s ettől fogva nem vesznek tudomást munkásságukról

20 2) A későbbi Kuhn 2) A későbbi Kuhn Tisztázza és kiterjeszti a korábbi elméletet, újdonságok: VF elemzése, a versengő tudományos rendszerek közötti választás kritériumainak meghatározása, egy minden tudományos változásra érvényes mintázat azonosítása Tisztázza és kiterjeszti a korábbi elméletet, újdonságok: VF elemzése, a versengő tudományos rendszerek közötti választás kritériumainak meghatározása, egy minden tudományos változásra érvényes mintázat azonosítása Paradigmák helyett szakmai mátrix használata Paradigmák helyett szakmai mátrix használata Feltevések heterogenitása, melyek kis lépésekben és egymástól függetlenül is változhatnak, így az elmélet rugalmasabb lesz Feltevések heterogenitása, melyek kis lépésekben és egymástól függetlenül is változhatnak, így az elmélet rugalmasabb lesz VF halmaza legalább a következő elemeket tartalmazza: kutatást vezérlő metafizikai modellek, közös értékek, elméleti formulák, példázatok (legfontosabb elemek, modellként alkalmazott problémák, mind a képzésben, mind új problémák megoldásában)‏ VF halmaza legalább a következő elemeket tartalmazza: kutatást vezérlő metafizikai modellek, közös értékek, elméleti formulák, példázatok (legfontosabb elemek, modellként alkalmazott problémák, mind a képzésben, mind új problémák megoldásában)‏ A tudósok elméleteiket bizonyos közös normák vagy kritériumok fényében választják (kritériumok nem mindig működnek, ellentmondásban is lehetnek)‏ A tudósok elméleteiket bizonyos közös normák vagy kritériumok fényében választják (kritériumok nem mindig működnek, ellentmondásban is lehetnek)‏ Az egyéni és csoportos véleménykülönbségek egy stabil átlaggá állnak össze, mely a konszenzust fejezi ki Az egyéni és csoportos véleménykülönbségek egy stabil átlaggá állnak össze, mely a konszenzust fejezi ki

21 9. Feyerabend tételei Globális elméletek egyik halmazáról a másikra történő átmenettel foglalkozik, ilyenkor újra kell értelmezni a tapasztalatok egészét, mivel ez időt vesz igénybe az új elméletek kisebb empirikus támogatást élveznek, új elméleteknél az empirikus alátámasztást félre kell tenni Globális elméletek egyik halmazáról a másikra történő átmenettel foglalkozik, ilyenkor újra kell értelmezni a tapasztalatok egészét, mivel ez időt vesz igénybe az új elméletek kisebb empirikus támogatást élveznek, új elméleteknél az empirikus alátámasztást félre kell tenni Csupán mítosz a normál tudomány, ahol a globális elméletek egy halmaza elsőbbséget élvez. Jelenségek jelentésének átértékelése Csupán mítosz a normál tudomány, ahol a globális elméletek egy halmaza elsőbbséget élvez. Jelenségek jelentésének átértékelése Tételek: Tételek: 1) A metafizikai vélekedések erősen befolyásolják a globális elméletek jellegét 1) A metafizikai vélekedések erősen befolyásolják a globális elméletek jellegét 6) Egy új globális elmélet központi feltevései kezdetben homályosak, és csak sokkal később válnak világossá. Ez a folyamat generációkon át tarthat. 6) Egy új globális elmélet központi feltevései kezdetben homályosak, és csak sokkal később válnak világossá. Ez a folyamat generációkon át tarthat.

22 10) Az egyik globális elméletről a másikra való áttéréssel szembeni ellenállás erősödik a tudósok között, amikor a változás küszöbönállónak tűnik 10) Az egyik globális elméletről a másikra való áttéréssel szembeni ellenállás erősödik a tudósok között, amikor a változás küszöbönállónak tűnik

23 10. Lakatos tételei Popperi ismeretelméleti nézőpontból nő ki Popperi ismeretelméleti nézőpontból nő ki Fő alapfeltevések: minden tudományos állítás cáfolható, valamint alapvető különbség van a tudomány és más szellemi tevékenység formái között; elméletek olyan állítások halmazai, amelyek logikai tartalma összehasonlítható Fő alapfeltevések: minden tudományos állítás cáfolható, valamint alapvető különbség van a tudomány és más szellemi tevékenység formái között; elméletek olyan állítások halmazai, amelyek logikai tartalma összehasonlítható Elméletek a nagyobb kutatási programokból születnek: a) feltevések cáfolhatatlan kemény magja b) felülvizsgálható mellék-feltevések védőöve c) heurisztikus irányelvek halmaza (utasítások a bajba került elméletek módosítására) (szintén nem változik); új elmélet c) hasznosításával jön létre; Elméletek a nagyobb kutatási programokból születnek: a) feltevések cáfolhatatlan kemény magja b) felülvizsgálható mellék-feltevések védőöve c) heurisztikus irányelvek halmaza (utasítások a bajba került elméletek módosítására) (szintén nem változik); új elmélet c) hasznosításával jön létre; Kutatási program akkor haladó, ha későbbi elméletei mindent magyaráznak, amit a korábbiak magyaráztak és még néhány új tényt; egy kutatási program csak akkor jobb, mint riválisa, ha mindent magyaráz, amit riválisa és több új tényt jelez előre Kutatási program akkor haladó, ha későbbi elméletei mindent magyaráznak, amit a korábbiak magyaráztak és még néhány új tényt; egy kutatási program csak akkor jobb, mint riválisa, ha mindent magyaráz, amit riválisa és több új tényt jelez előre

24 Tételek: Tételek: 5) Az elméleteket néha akkor is elvetik, ha nincs jobb elmélet; különösen, ha már nem sikeresek újfajta jelenségek előrejelzésében 5) Az elméleteket néha akkor is elvetik, ha nincs jobb elmélet; különösen, ha már nem sikeresek újfajta jelenségek előrejelzésében 7) Mielőtt egy kísérleti eredmény komolyan számíthat egy elmélet ellenében, be kell vezetni egy új elméletet, amely megmagyarázza vagy megjósolja az eredményt 7) Mielőtt egy kísérleti eredmény komolyan számíthat egy elmélet ellenében, be kell vezetni egy új elméletet, amely megmagyarázza vagy megjósolja az eredményt 13) A vezérlő feltevések egyik halmazából a másikra való átmenetben az utód általában nem lesz egyszerűbb az elődnél 13) A vezérlő feltevések egyik halmazából a másikra való átmenetben az utód általában nem lesz egyszerűbb az elődnél 48) A vezérlő feltevések versengő halmazai az elméletértékelés közös szabályaival rendelkeznek. Nem igaz, hogy a vezérlő feltevések minden halmazának megvannak a maga sajátos szabályai 48) A vezérlő feltevések versengő halmazai az elméletértékelés közös szabályaival rendelkeznek. Nem igaz, hogy a vezérlő feltevések minden halmazának megvannak a maga sajátos szabályai

25 11. Laudan tételei A tudomány célja: intellektuális problémák megoldása; VF halmazait problémamegoldó hatékonyságuk alapján értékelik A tudomány célja: intellektuális problémák megoldása; VF halmazait problémamegoldó hatékonyságuk alapján értékelik Problémák két típusa: 1) empirikus kérdések; 2) elméleten belüli, vagy az elmélet és más tudományos, módszertani, esetleg akár metafizikai elvek közötti ellentmondásokkal kapcsolatos fogalmi nehézségek Problémák két típusa: 1) empirikus kérdések; 2) elméleten belüli, vagy az elmélet és más tudományos, módszertani, esetleg akár metafizikai elvek közötti ellentmondásokkal kapcsolatos fogalmi nehézségek Racionális lehet követni egy elméletetet, még akkor is, ha irracionális elfogadni. Racionális lehet követni egy elméletetet, még akkor is, ha irracionális elfogadni. Haladás: egyre jobb problémamegoldó képességű elméletek elfogadása Haladás: egyre jobb problémamegoldó képességű elméletek elfogadása VF halmazának legfontosabb elemei: ontológia és heurisztika (szabályhalmaz, amely irányítja az elméletalkotást és részletezi az ontológiát); VF támogathat összeegyeztethetetlen elméleteket is; VF végső sorsa az általa támogatott elméletek empirikus sikerén múlik VF halmazának legfontosabb elemei: ontológia és heurisztika (szabályhalmaz, amely irányítja az elméletalkotást és részletezi az ontológiát); VF támogathat összeegyeztethetetlen elméleteket is; VF végső sorsa az általa támogatott elméletek empirikus sikerén múlik

26 Ritkán vagy soha nem történik meg, hogy a tudósok egyszerre változtatják meg elméleteiket, módszereiket és céljaikat. A forradalmak fokozatosak, s nem szükséges, hogy globális összemérhetetlenségeket tartalmazzanak Ritkán vagy soha nem történik meg, hogy a tudósok egyszerre változtatják meg elméleteiket, módszereiket és céljaikat. A forradalmak fokozatosak, s nem szükséges, hogy globális összemérhetetlenségeket tartalmazzanak Tételek: Tételek: 1) Egy empirikus probléma definiálása megköveteli a vizsgálat kontextusának előzetes meghatározását 1) Egy empirikus probléma definiálása megköveteli a vizsgálat kontextusának előzetes meghatározását 11) Egy probléma jelentőségének egyik legfőbb meghatározója: a történeti kontextus 11) Egy probléma jelentőségének egyik legfőbb meghatározója: a történeti kontextus 12) Egy probléma jelentőségének egyik legfőbb meghatározója: általánosságának foka 12) Egy probléma jelentőségének egyik legfőbb meghatározója: általánosságának foka 18) Ha egy elmélet összeütközésbe kerül egy terület uralkodó módszertanával, gyakran a módszertan változik meg, pl.: a newtoni elmélet és az induktivista módszertan 18) Ha egy elmélet összeütközésbe kerül egy terület uralkodó módszertanával, gyakran a módszertan változik meg, pl.: a newtoni elmélet és az induktivista módszertan 51) A tudósok azt gondolják, hogy a tudomány céljai nem önkényesek 51) A tudósok azt gondolják, hogy a tudomány céljai nem önkényesek 53) A tudósok időnként nem értenek egyet abban, hogy mik a tudomány céljai 53) A tudósok időnként nem értenek egyet abban, hogy mik a tudomány céljai