Szociológia - Jogszociológia

Az előadások a következő témára: "Szociológia - Jogszociológia"— Előadás másolata:

1 Szociológia - Jogszociológia
A szociológiai gondolkodásmód

2 A társadalom (különböző jelenségei) megfigyelhető, mérhető, értelmezhető a társadalomtudomány eszközeivel (elméletek és módszerek) “Mindenki amatőr szociológus”, konvencionális tudás, személyes tapasztalatok, vélekedések A magától értetődő tudások megkérdőjelezése, használt sémák újraértelmezése

3 John Godfrey Saxe: A VAKOK ÉS AZ ELEFÁNT (Hindu mese)

4 Szociológia: az emberi társadalom és viselkedés szisztematikus tudományos vizsgálata. (mikro és makroszociológiai megközelítések) Az emberi viselkedés hogyan hat a társadalomra és a társadalom a viselkedésre. Konkurenciák a társadalmi jelenségek értelmezésében

5 Szociológiai szemléletmód (perspektíva, gondolkodásmód)
„szociológiai képzelőerő” – sociological imagination (C. Wright Mills, 1959) az egyéni élettörténet, tapasztalat és a társadalmi szintű összefüggések közötti viszony, események, jelenségek szélesebb kontextusban való megértése. Az idegen társadalmat vizsgáló kívülálló perspektívája (culture shock) „üres lap” (beginner’s mind): az ismertek zárójelbe tétele, a dolgok új módon való látása, személyes paradigmaváltás

6 Mannheim Károly: Ember és társadalom az átépítés korában (1935)
Nem egyidejű dolgok egyidejűsége: régi és új, laissez faire és szabályozás Általános diszproporcionalitás: az emberek felett gyakorolt racionális uralom és az önuralom lépéshátrányban a technikai fejlődés mögött Szociális diszproporcionalitás: a szükséges ésszerűség és moralitás egyenlőtlenül oszlik el Fundamentális demokratizálódás: a tömegek aktivitása és irracionalitás „Az uralkodó rétegek számára addig volt érdemes a tömegeket szellemileg alacsony szinten tartani, amíg azzal számolhatott, hogy a tömegek ostobasága egyáltalában a politikai akciótól is távol tartja őket.”

7 Komplexitás és interdependencia: a társadalom alkotóelemei jobban függnek egymástól, funkcionális kapcsolatok. Az iparosodás csak a funkcionális racionalitás számára kedvező (szervezet, bürokrácia), a szubsztantív racionalitást (ítélőerő) nem fejleszti. Nem csak a termelőeszközök tulajdona koncentrálódik, hanem azok a helyek is, ahonnan a társadalmi összefüggések láthatóvá válnak.

8 Negatív demokratizálódás: az irracionális érzelmek, ösztönök benyomulnak a demokrácia olyan helyeire, ahol racionális irányításra lenne szükség.