Az iskola az információs társadalomban Z.Karvalics László BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központ.

Az előadások a következő témára: "Az iskola az információs társadalomban Z.Karvalics László BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központ."— Előadás másolata:

1 Az iskola az információs társadalomban Z.Karvalics László BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központ

2 Az oktatás „újralátogatott” világválsága Válságdiskurzus (Ellen Keytől az UNESCO-ig) Illich Deschooling Society-ja –A háttér: a világ változása (informácós társadalom) –A rendszerszintű gondolkodásból az oktatás rendszerszintű megváltoztatásának igénye fakad

3 Információs társadalom – mi az? A foglalkoztatottak legnagyobb hányada az információs-és tudásszektorban A termelést és a fogyasztást ennek a szektornak a kibocsátása dominálja A tevékenységháztartás átalakul, info-intenzifikálódik (a magasabb értékhozzáadás felé tolódik)

4 Az információs társadalom másik oldala: politikai versenystratégia Versenyelőny-teremtés technológiával és/vagy a humán tőkébe való beruházással 50 éves „hosszú táv”, hatásgyakorlás a kultúra újratermelési ciklusaira A „végzet torkonragadása”, a tábornokok terve a háború megnyerésére

5 Kitérő: Eötvös, Kármán, Trefort, mint információstratégák Elvi kiindulópont (vízió- vezéreltség) Normatívan emelkedő költségvetési támogatás: elismert kormányzati prioritás Foltokban világszínvonal Óriási, mai napig tartó transzformációs hatás

6 Első tézispár Az iskola felértékelődik az információs társadalomban, a tudásműveletek intézményi komplexumának kiemelt, stratégiai csomópontjaként –Az iskola egyre kisebb területet fed le, a tudásműveletek intézményi komplexumának más elemei gyorsabban nőnek és nagyobb volumenű tudástranszfert produkálnak, a tudástömeg más intézményekben gyorsabban halmozódik

7 Stratégiai felértékelődés Az „államtalanítás” közepette az iskolafenntartás megmarad közpolitikai alapfeladatnak – súlya, aránya, fontossága megnő A jövőalakítás érdekében történő beavatkozások, az információ társadalomra való „kondicionálás” eszköze

8 Zsugorodó játéktér Az első disszidens: tudományművelés, kutatás-(fejlesztés) A második: a tudományos ismeretterjesztés és a tömegmédia A harmadik: az Internet és a hozzáférés demokratizálása, tudásbrókerek, humán ágensek

9 Mit ír át ez a kettős kötés? Az „iskola” küldetésnyilatkozatát” és „rejtett tantervét” A tanárszerepet A tantárgypedagógiát és a tanulási folyamatot A „tanórát” illetve az időháztartás mintázatait A diákot Az iskola „szövetségesi” környezetét

10 Majdnem... MINDENT

11 A pedagógiai szakirodalom pedig végig is gondolt... Majdnem MINDENT

12 Húzzunk ki egyetlen szálat a kazalból: A tudásközösségek és tudásgazdák átalakuló világa –Érinti: digitális tananyagfejlesztést –Szemléltető praxist –A „learning by doing” kvázi-pedagógiáját –A tanári szerep és a tanári képzettség számos metszetét

13 A tudásfolyamatok mennyiségi szint-ugrása Elképesztő számosságok Tudástermelő megagépezetek Spontán érdeklődésközösségek (affinity groups) A TANÁR: BRÓKER EHHEZ A VILÁGHOZ

14 Learning Objectek milliói Zseniális szakpedagógus, tankönyvíró, gyakorló tanár helyett: akkumulált, algoritmizálható tudások, in situ tudástermelés és tanulás A tanár és a diák tudástermelő gépezetek részévé válik – knowledge objectek milliói

15 A másodlagos tudásprodukciótól az elsődlegesig Észt fák, bolgár csillagok Genealógia, filológia, meteorológia

16 A duplán reflektív tudás Tantárgyak helyett: A tudásra vonatkozó tudásra vonatkozó tudás Dependence learner helyett: motivált mini-tudáskazánok

17 Köszönöm a figyelmet! zkl@itm.bme.hu