SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Balázs Béla – Bátri Blanka – Kozmér Bianka.

Az előadások a következő témára: "SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Balázs Béla – Bátri Blanka – Kozmér Bianka."— Előadás másolata:

1 SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Balázs Béla – Bátri Blanka – Kozmér Bianka

2 B e v e z e t é s Korunk legfontosabb pedagógiai feladata az interaktivitáson, dialóguson alapuló önálló, rendszeres tanulás módjának megtanítása, az adekvát tanulási környezet létrehozása, ezen belül a nyelvismeret fejlesztése. Megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül ugyanis csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikáci-óvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége. A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.

3 A szaknyelv sajátosságai
A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek. Közöttük (valamint a köznyelv között)  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek. Részhalmazok

4 A beszélt nyelv szerkezete
A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus használat kérdéséhez nem a lehetetlen↔lehetséges, hanem a szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el. A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik. Struktúra Pragmatika Használat A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext). Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter). Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber). Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér). A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri. A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy-egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől. Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá-nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak. Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. Közvetítő eszköz Nyelvtan Szemantika Fonetika Fonológia Morfológia Szintaxis Szókincs Diskurzus Forrás: Crystal, David, A dictionary of linguistics and phonetics th edition. Cambridge, MA: Blackwell.

5 mint a nyelvfa ága A szaknyelv

6 ELVÁRÁSOK A LEXINFO rendszernél a következő elvárásokat fogalmaztuk meg: inkább a kommunikatív kompetenciát mérje, mint a kódismereti kompetenciát; legyen inkább integratív, mint analitikus; legyen inkább autentikus, mint idealizált; legyen inkább kritériumfüggő, mint normafüggő; a feladatokra nézve legyen inkább holisztikus, mint diszkrétpont-jellegű; inkább a nyelvhasználatot, mint a nyelvhelyességet mérje; inkább a funkció, mint a forma ismeretét mérje; inkább teljesítményképes tudást, mint elsajátított ismerethalmazt mérjen; a vizsgaanyagokat úgy kell megválasztani, hogy azokat az adott szakmai diskurzus-közösség fontosnak és természetesnek érezze. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak (vagy elsősorban) a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. Általában a megadott fogalompárok mindkét tagja egyszerre érvényesül, és csupán az egymáshoz viszonyított mértékük az a kritérium, amely meghatározza egy vizsga jellegét (pl. markánsan ellenkező irányú dominancia jellemzi a nyelvszakos tanárjelöltek grammatikai szigorlatát).

7 A LEXINFO vizsgarendszer főbb jellemzői
kétnyelvű vizsgarendszer (alkotó módon épít a vizsgázók anyanyelvére); három fokozatú (alap-, közép- és felsőfok); szintező (a jelentkezési lapon megjelölt szintnek megfelelően mér, nem teszi lehetővé a teljesítmény szerinti fel- vagy lefelé történő automatikus átminősítést); választhatóan írásbeli és/vagy szóbeli részvizsgából áll. szakmai (informatikai) nyelvvizsga-rendszer;

8 A VIZSGARENDSZER SZINTJEI

9 A NYELVVIZSGA SZERKEZETE
A vizsgák négy alapkészséget mérnek: az olvasott szöveg megértésének készségét a szövegalkotási készséget a beszédkészséget a hallott szöveg utáni értést. A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg-vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat.

10 Az informatikai szakszókincs tartalma
Társasági beszélgetési helyzetek Telefonálás Utazás Instrukciók, kézikönyvek Céglátogatás, vendégek fogadása Beszélgetés saját munkáról , fax Kapcsolat a felhasználóval Installálás, karbantartás Hibaelhárítás, elemzés

11 Az informatikai szakszókincsről általában
Informális nyelvi felhasználást segít elő Hatékony kommunikációt tesz lehetővé Szakterülethez kötött szakzsargont alkalmaz Igen széles, és hihetetlenül gyorsan változik, megújul (ismeretlen szókincs megértésének stratégiája) Tanítása autentikus anyagok alapján történjen

12 A szaknyelv tanítása során kifejlesztendő készségek
Szövegértés (olvasás és hallás után) Általános szakmai kommunikáció Szakmai témakör írásos kifejtése Fordítás Szakszókincs A nyelvtani fogalmak helyes alkalmazása Önképzés, önálló felkészülés

13 Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken 1. ALAPFOK
Szakszöveg olvasása és értése Írásbeli és szóbeli információ végrehajtása Általános szakmai témákról való beszélgetés Egyszerű szöveg írása (pl.: , fax) Hétköznapi témákról folyó beszélgetés Szakzsargon

14 Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken 2. KÖZÉPFOK
Véleménykifejtés egy konkrét, vizsgázót érdeklő témában Bonyolult szakmai szöveg értése, ill. fordítása magyarra Egy szakmai téma nyelvileg helyes kifejtése írásban Hallás utáni szövegértés

15 Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken 3. FELSŐFOK
Szakszöveg fordítása angolra Felszólalás, véleménykifejtés konferencián, szakmai fórumon Konkrét tudományos probléma megvitatása Szakcikk összefoglalása, véleménykifejtés írásban

16 A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1a
1a) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: A vizsgázó megérti a hozzá intézett viszonylag lassú, rövidebb terjedelmű informatikai, szaknyelvi beszédet, kérdéseket stb. Le tud szóban írni egyszerűbb, a szaknyelvhez kapcsolódó képet, ábrát, grafikont. Képes egyszerű szaknyelvi közlésekre, bár beszéde lassú és kisebb hibákat vét. El tud olvasni rövidebb, írott szöveget, azt nagyjából megérti, a róla szóló kérdésekre egyszerű válaszokat tud adni. Megérti a rövidebb gépi párbeszédet vagy leírást, válaszolni tud az ehhez kapcsolódó egyszerűbb kérdésekre

17 A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1b
1b) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: : A vizsgázó megérti a rövidebb, egyszerűbb szakmai szövegeket, és tud az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni. Ismeri az alapvető szakmai terminológiát. Tud rövidebb összefüggő szöveget előállítani, ha ahhoz nyelvi segítséget kap. Nyelvi szintjére jellemző az egyszerűbb szerkezetek használata, önálló szöveg előállítása során hibákat követ el.

18 A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2a
2a) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: A vizsgázó megérti a szakmai és általános témájú, normális tempójú idegen nyelvi közlést, ebből a lényegi információt ki tudja szűrni gépi hang esetében is. Képes a szakterület általános témaköreiben, illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen önállóan, normális beszédtempóban kifejteni véleményét. Az olvasott szakszövegből megérti a fontosabb általános információkat, a szöveget össze tudja foglalni.

19 A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2b
2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: A vizsgázó az általános szaknyelvi írott szövegben a tényszerű információkat megérti. Képes kétnyelvű szótárt használni, illetve a szaknyelvi szöveget magyarra úgy átültetni, hogy az eredeti szöveg lényegi változtatásokat nem szenved. Képes olyan írott általános szakszöveg előállítására, amelyben – helyes nyelvi formákat és szakszókin-cset alkalmazva – egyéni véleményét, a témában való ismereteit tolmácsolja. Nyelvi szintjére jellemző a sokféle nyelvi szerkezet még kisebb hibákkal való használata, szakmai szókincse elég nagy, közlései tartalmi és formai szempontból általában érthetőek, célorientáltak.

20 A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3a
3a) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: A vizsgázó képes a szakterület témaköreiben és általános témákban akár élő, akár gépi formában minimális információveszteséggel átlagos tempójú szöveget megérteni. Képes a szakterület általános témaköreiben – illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen – önállóan, normális beszédtempóban gyakorlatilag hibátlanul kifejteni véleményét. Az idegen nyelven olvasott szakszövegben megérti a részletes információkat, a szövegről összefoglalót tud adni. A magyar nyelven olvasott szakszöveget össze tudja foglalni idegen nyelven úgy, hogy abból lényeges információk ne maradjanak ki.

21 A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3b
3b) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: A vizsgázó megérti a szakterületéhez kapcsolódó hosszabb írott szöveg részletes információit. Képes kreatívan kifejteni gondolatait egy adott, a szakterülethez kapcsolódó témakörben úgy, hogy az előállított szöveg az idegen nyelv sajátosságainak figyelembe vételével természetesnek, gyakorlatilag hibátlannak tűnik. Kreatívan képes magyar szakmai szöveget idegen nyelven összefoglalni úgy, hogy a lényeges információkat megfelelő nyelvi formában fejezi ki. Nyelvi szintjére jellemző a közel hibátlan nyelvhasználat, gondolatai pontos formába öntése, gazdag, általános, nyelvi, valamint szakmai szókincsismeret.

22 A LEXINFO nyelvvizsga szerkezete írásbeli szóbeli
Szövegértés Szöveg előállítása Fordítás Tömörítés Szakszókincs Nyelvhelyesség Általános szókincs Általános kommunikáció Előadási készség Szövegolvasás és értés Képleírás Szakmai kommunikáció Fordítás, lényegkiemelés Hallás utáni szövegértés

23 A LEXINFO nyelvvizsga szerkezete 2. KÖZÉPFOK írásbeli szóbeli
Írott szöveg értése Írott szöveg előállítása Írott szöveg fordítása Szakszókincs Nyelvhelyesség Általános szókincs Szóbeli kommunikáció Előadási készség Olvasási készség, olvasott szöveg értése Szakmai kommunikáció – véleménykifejtés, vita Hallás utáni szövegértés

24 A LEXINFO nyelvvizsga szerkezete 3. FELSŐFOK írásbeli szóbeli
Szóbeli kommunikáció Előadási készség Olvasási készség, olvasott szöveg értése Fordítási, lényeg-kiemelési készség Szakmai kommunikáció – véleménykifejtés, vita Hallás utáni szövegértés Írott szöveg értése Magyar szöveg tömörítése idegen nyelven Írott szöveg előállítása Szakszókincs Nyelvhelyesség Általános szókincs

25 KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT?
informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak számítástechnikai/tudományi szakembereknek informatika iránt érdeklődőknek mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét. minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára 

26 REZÜMÉ „piacorientált” unikális LEXINFO innovatív autentikus

27 SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK
Szervezeti egységeink: Nyelvvizsga-központ. Feladata (az általános irányítás mellett) mindenekelőtt a vizsgaanyagok fejlesztése és a bizonyítványok, anyakönyvek kiadása. (GDF.) Nyelvvizsga-hely(ek). Feladata a jelentkezések fogadása, a vizsgák lebonyolítása és a vizsga-eredmények meghatározása. (Jelenleg egy van, de továbbiak szervezését tervezzük.) További részletek kiadott tájékoztatónkban és az alábbi Internet címen találhatók:

28 INFORMATIKAI NYELVVIZSGA-KÖZPONT
A LEXINFO – hazánkban egyedülálló – államilag akkreditált informatikai nyelvvizsga-rendszer GDF LEXINFO INFORMATIKAI NYELVVIZSGA-KÖZPONT