Csillag Ferenc Közoktatási szakértő Március 30.

Az előadások a következő témára: "Csillag Ferenc Közoktatási szakértő Március 30."— Előadás másolata:

1 Csillag Ferenc Közoktatási szakértő 2012. Március 30.
Alkalmazkodás a közösség normáihoz – a mindennapok pedagógiai gyakorlata Csillag Ferenc Közoktatási szakértő 2012. Március 30.

2 Bevezető gondolatként:
„A törvényt megszegik, de törvény nélkül nincs élet!” (Thomas Mann)

3 A törvényalkotó önmeghatározása
„Köznevelési törvény: szilárd értékrend, magas minőség, nagyobb állami szerep.” 2011. december 15. – Kormányportál Szilárd értékrend ( találat!): Egy személy értékrendje az értékek azon halmaza, amelyet a személy viselkedésében, döntéseiben követ, meghatározónak tart. Ez azt jelenti, hogy a különböző szituációk értékelésekor mit tart fontosnak, mit tart pozitívnak és mit tart negatívnak, illetve, hogy mennyire tartja annak.

4 A társadalmat normarendszerek irányítják
Ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen, normákra van szükség. A társadalom tagjainak követnie kell bizonyos viselkedési szabályokat. A társadalomban sokféle norma érvényesül egymás mellett: Jogi normák (be nem tartását az állam szankcionálja), Valláserkölcsi normák (halál utáni büntetés), Erkölcsi / etikai normák (be nem tartását a közösség megvetéssel bünteti), Szokások, illemszabályok, divatszabályok (megszegését erősebb-gyengébb helytelenítés követi), Deviáns (normaszegő) magatartás: Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedés → (elutasítás). Konform (normakövető) magatartás: A társadalmi normáktól nem eltérő , az elfogadott viselkedési szabályokat betartó viselkedés → (támogatás).

5 Idézet a köznevelési törvényből
3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

6 Ami a törvényből következik
A partnerség hangsúlyossá válik! Mit jelent ez? A szülő nem mentesül alap- vető feladatától! = az egyes pedagógusok Szülők, gondviselők Iskola, intézmény

7 Mi is a norma? Az iskolában a tanulóknak nagyon sokféle elvárásnak kell eleget tenniük. Idézzünk fel néhányat! - ne futkározzanak a folyosón, - ne beszéljenek csúnyán, - ne verekedjenek, - készítsék el a házi feladatot, - ne késsenek el, órán figyeljenek a tanárra, - és így tovább. Ezeket az elvárásokat nevezzük normáknak. A norma közmegegyezést jelent arra nézve, hogy mi tekintendő helyes viselkedésnek. Vannak normák, amelyek a pedagógusra és a tanulókra egyaránt vonatkoznak, míg mások csak a tanárra vagy csak a tanulókra érvényesek. Egy iskolai osztályban norma lehet például az, hogy az óra elején a tanulók minden szükséges eszközt készítsenek ki a padra, közbekiabálással ne zavarják meg az óra menetét, vegyenek részt az órai beszélgetésben stb.

8 Másként hangzana: - ne futkározzanak a folyosón,
- ne beszéljenek csúnyán, ne verekedjenek, ne késsenek el! Kényelmesen sétálj a folyosón! Tisztelettudóan beszélj! Konfliktusaidat próbáld meg harmonikusan rendezni! Legyél pontos!

9 A szocializáció szinterei
Család (elsődleges színtér). Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos színtér. Munkahely – harmadlagos színtér.

10 Tanári/pedagógusi normák
A szakma magabiztos tudása. A legújabb kutatások eredményeinek ismerete. Az alkalmazhatóság feltételei. Az értékek, az eredmények. A társadalmi hasznosság, elvárás számontartása. Az átadhatóság lehetőségei stb. Biztos módszertani ismeretek. Következetes tanári attitűd. Sokszínűség az átadásban. Az egyéni képességek figyelembe vétele, ill. a differenciálás sokszínű alkalmazása. Tapintat. Optimizmus. Humor. stb.

11 Az iskola szocializációs funkciói
Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás). Implicit szinten: a tanár, a pedagógus (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik). Kortárscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

12 Tanulói normák A szabályok betartása (házirend).
A tanuló iskolai viselkedése, az együttélés szabályainak betartása. Tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz, társaihoz való kapcsolatában. kommunikációjának módja. Az osztályközösség kialakításában, összetartásában, értékrendjének formálásában betöltött szerepe. Jelenléti fegyelme, mulasztások igazolása. A szabályok betartása (házirend). Az emberi méltóság megtartása és a személyiségi jogok tiszteletben tartása. A szülők korrekt és objektív tájékoztatása. A környezet alakításában való részvétel.

13 A szocializáció fogalma
Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat

14 Szülői normák Aktív kapcsolattartás az iskolával, mint szervezettel.
Programalakításban való részvétel. Az iskola szolgáltató funkciójában való közreműködés. Közvetítő szerep, azaz az elvárások szinkronitásának megteremtése. (Családon belül és kívül. A gyermek gondozása, ellátása, folyamatos biztatása. A helyes, és arányos dicséret, ill. „az érted haragszom, nem ellened” elv alkalmazása. A munkafeltételek megteremtése, ill. őrzése. A tisztelet közvetítése, ill. követelménnyé tétele.

15 A család szocializációs funkciói
Az érzelmi biztonság megteremtése. Modellnyújtás. A beszéd megtanítása. Első szociális interakciós tér. Az én-tudat és én-identitás kialakítása, megszilárdítása. Általános társadalmi normák és értékek közvetítése.

16 Normaalakítás Minden intézménynek múltja van, tehát kialakított, ill. folytatható, működőképes szabályrendszerrel is rendelkezik, ezért nagy szerepet kap az értékőrzés, tehát az átadás éppúgy a pedagógus közösség feladata, mint a gyerekközösségé is. Ehhez szükséges a jó iskolai légkör.

17 A légkör definíciója: (1.)
Az iskolai légkör  klíma összetett fogalom, hiszen tartalmazza: Az iskolához való tartozás érzését, a társakhoz fűződő viszonyt, a tanulási motivációt, a felnőtt társadalomhoz való viszonyulást (szülő, tanár stb.)

18 A légkör definíciója: (2.)
Ormai Vera szerint: „Az iskolai légkört leginkább a személyes viszonyok és a tárgyi körülmények befolyásolják. (…) ez az elégedettségben és a produktivitásban mérhető.”

19 Két lényeges kép A büntetés (akció – reakció) A büntetés feloldása

20 A szabályozás alapja a házirend
Léteznek olyan szabályok, amelyek mögött nincs valós tartalom (ilyenek gittegylet szabályai). Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a szabályok hiánya komoly problémákat, konfliktusokat gerjeszt, sőt előfordulhat, hogy a fontosnak tartott ügyet veszélyezteti (pl. a Pál utcai fiúk és az Egri csillagok részleteiben.) Katasztrófahelyzetekben a rend, a fegyelem hiánya életveszélyt is okozhat. Ebben az utóbbi esetben különösen fontos, hogy megfelelő és elfogadott vezető működjön az adott helyen. (A Legyek urában Ralph személye az adott részletben biztató a továbbiakra nézve. Nem rajta múlik, hogy az események később kedvezőtlenül alakulnak.) Kiskapuk, visszaélések a jóindulattal!

21 A jó házirend ismérve A tanulói jogok és kötelességek pontosan meghatározottak, ehhez még hozzátartoznak a helyi specialitások. A pontos szabályozásnak nagy jelentősége van, ugyanis a perdöntő lehet. A legitimáció szerepe!

22 Amit tanultunk, de jó átismételni – fejlődéslélektan
Utánzás: Nem tudatos, nem szándékos; az empátia talaján fejlődik ki Modellkövetés: kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környezetének gyakran látott személyeire, a késői gyermekkorban és a felnőttkorban már tudatos modellkövető viselkedés; legfőbb indítékai: szeretetkapcsolat, a szerepirigység, a szociális hatalom, a másik sikere, jutalma;

23 Azonosulás (identifikáció):
Az óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait; serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkorban már döntő a tudatosság és a szándékosság; cél a modellül választott személyhez fűződő viszony fenntartása; az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, cselekedetekben; a viselkedést nyíltan és belsőleg is elfogadja, s a befolyásoló személy távollétében is tanúsítja;

24 Nézzünk a fiatalokra! Vajon miért nem kedvelik a szabályokat?
Állandó tagadás, amely szembenállásként jelentkezik. Mi lehet az oka? - biológiai, - fokozott „éntudat” ↔ bizonytalanság, - a társas kapcsolatok nem szilárdak, - a problémák generálása = játszmává alakul!

25 „Ezt mutasd meg!” – még egy ok
Sok esetben a „valahova tartozás” igénye – kritikátlanul – sodorja a tanulókat bajba, a normák felrúgásához. „HA EZ AZ ELVÁRÁS (késés, felelőtlen viselkedés, durvaság, tiszteletlenség), AKKOR ENNEK MINDENKÉPPEN MEGPRÓBÁLOK ELEGET TENNI.” Magyarázat: a társakkal heti 30 – 32 óra együtt, a pedagógussal kevesebb! ENNEK ELLENÉRE!

26 Modellé válás, azaz a felelősség kérdése:
Napjainknak nem az a kérdése, hogy az iskola nevel és oktat vagy oktat és nevel, sokkal inkább az, hogy példaadása mennyire követhető, meghatározó, továbbá szabályai mennyire egyértelműek, betarthatók. Az iskola ill. a pedagógus minta, amellyel azonosulni lehet/kell.

27 Köszönöm a figyelmüket.
„A példa (...) erősebb, mint a követendő szabály.” Nyikolaj Vasziljevics Gogol