Üzleti Jog II. 9. Előadás A szerződéskötés sémája Szerződés módosítás

Az előadások a következő témára: "Üzleti Jog II. 9. Előadás A szerződéskötés sémája Szerződés módosítás"— Előadás másolata:

1 Üzleti Jog II. 9. Előadás A szerződéskötés sémája Szerződés módosítás
Szerződés megszűnése

2 Szerződéskötés folyamata
ajánlattételre való felhívás - ajánlattétel – elfogadó nyilatkozat

3 Mi a kötelmi jogi értelemben vett AJÁNLAT?
EGYOLDALÚ CÍMZETT JOGNYILATKOZAT, amely tartalmazza a szerződés LÉNYEGES ELEMEIRE vonatkozó AJÁNLATI FELTÉTELEKET

4

5 Az ajánlati kötöttség időtartama
Nyilatkozat szerinti vagy Ptk. szerinti azonnali (jelenlévők között, illetve telefonon tett ajánlat esetén), ha az ajánlattevő maga nem tesz arra nyilatkozatot, hogy valameddig fenntartja az ajánlatát, a kötöttsége rögtön megszűnik, határidőhöz kötött (távollevők között) a nyilatkozatcseréhez szükséges idő elteltével szűnik meg a kötöttség Lássuk a 3. sz. borítékot

6 7. Előadás 3 boríték Mi a helyzet, ha…
Határidőn belül az ajánlat feltételeit elfogadom, és kiegészítem még valamivel? Ha „ráígérek”, azaz jobb feltételeket ajánlok? Ha módosítok az ajánlaton Határidő után változatlan tartalommal elfogadom az ajánlatot Határidő után jobb ajánlatot teszek Határidő után elfogadom, de kiegészítem Nem válaszolok

7 ELFOGADÓ NYILATKOZAT – SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
®    egyező tartalmú, határidőben érkezett (a szerződés létrejön) ®    eltérő tartalmú, határidőben érkezett (új ajánlatnak minősül) ®    egyező tartalmú, határidőn túl érkezett (új ajánlatnak minősül) ®    eltérő tartalmú, határidőn túl érkezett (új ajánlatnak minősül) vagy nincs elfogadó nyilatkozat (szerződés nem jön létre)

8 A mottó: „Szerződés módosítása szerződés módosító szerződéssel”

9 Szerződés módosítása Módosulás lehetséges „irányai” Lehetséges módjai:
Alanyok változnak Tárgy módosul Tartalom változik Lehetséges módjai: Felek közös akarattal (= szerződés módosítás szerződést módosító szerződéssel…) Jogszabály (változás) Bírói döntés (szűk körben engedett beavatkozás!)

10 Felek általi szerződésmódosítás
A felek általi szerződésmódosítás jellemzői: bármikor helye van, az alany, a tartalom és a jogcím is módosítható. Lényeg: felek egyező akarata: szerződésmódosítás tehát szerződéssel történik. A felek általi szerződésmódosításra a szerződéskötésre irányadó szabályokat (alakiság is!) kell megfelelően alkalmazni. Felek általi szerződésmódosítás speciális esete az egyezség (kölcsönös és vitatott követeléséből mindkét fél enged). Utóbb a felek az egyezséget a vitás vagy bizonytalan körülményre vonatkozóan tévedés címén nem támadhatják meg (hiszen ebből engedtek!).

11

12 A szerződés megszűnése és megszüntetése

13 A szerződés (és a kötelem) megszűnése
Megszűnés – megszüntetés megszűnés = a felek akaratán kívül eső eset (felek által nem kívánt eset) megszüntetés = a felek – vagy valamelyikük – akaratából (felek által szándékolt esetek): A) a felek közös megegyezésével, vagy B) egyoldalúan, az egyik fél akaratnyilatkozata útján, ezesetben csak akkor, ha erre a) a szerződés maga vagy b) jogszabály (többnyire a Ptk.) lehetőséget ad rá!

14 Megszüntetés esetei Akaratlagos megszűnés közös megegyezéssel:
a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel (megszüntető szerződés); a szerződés megkötésére visszamenő hatállyal szűnik meg a szerződés felbontásával (felbontó szerződés). Akaratlagos megszűnés egyoldalúan: a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással a szerződés megkötésére visszamenő hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja: objektív elállás bánatpénzzel).

15 Teljesítés……

16 Szerződés teljesítése
A szerződés a teljesítéssel megszűnik A szerződést annak tartalma szerint kell teljesíteni A megadott helyen (teljesítés helye) A megadott időben (teljesítés ideje) A szerződésben foglaltak (tartalom) szerint (teljesítés módja) A szerződés nem teljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítése – szerződésszegésbe fordítja a szerződéses jogviszonyt

17 Mi a szerződésszerű teljesítés?
Irányadó a szerződésszerű teljesítés megítélésénél: a felek által a szerződésben vállaltak (tárgy + tartalom), jogszabály kógens normái, a felek által nem szabályozott esetben jogszabály diszpozitív normái. Esetlegesen: szokás (szokvány), szabvány. Lényeges elem: a teljesítéssel a kárveszély átszáll! (kiv.: tulajdonjog- fenntartás; lízing)

18 Rendeltetésszerű használat – szerződési cél

19 Teljesítés jogszerűségének „tesztje”
Alapvető kérdések: - Mivel teljesítek? (szolgáltatás jellege szerint) - Kinek / ki által?: személyhez kötöttség / képviselet / teljesítési segéd - Hogyan? (teljesítés módja) - Hol? (teljesítés helye) - Mikor? (teljesítés ideje)

20 Ki teljesít(het)?/ teljesítési segéd
Fogalma: a kötelezett által a teljesítéshez igénybe vett olyan személy, akit a kötelezett az adott szerződéshez kapcsolódóan vesz igénybe (az adott szerződés keretei között: pl. alvállalkozó, vagy külön szerződés alapján: pl. fuvarozó). Személyhez kötött szolgáltatásoknál az igénybevétele általában kizárt. A teljesítési segéd magatartásáért az őt igénybeevő kötelezett felel. A jelenlegi bírói gyakorlat a fogalmat (+a felelősséget) kiterjesztően értelmezi: mindenki teljesítési segéd, aki a szerződési láncolat része, még az is, akivel egyébként a kötelezettnek semmilyen jogi kapcsolata nincs! (pl. bánya – feldolgozó – gyártó – importőr – nagykereskedő – fuvarozó – kiskereskedő – vevő)

21 Teljesítés módja/Hogyan teljesítsek?
Jogosult(minőség)megvizsgálási kötelezettsége (kiv.:minőségtanúsítás; jótállás esetén) Költségek: átadás költségei: a kötelezettet terhelik; átvétel költségei a jogosultén Nyugtaadási kötelezettség: jogosultat terheli Osztható szolgáltatás esetén: főszabály szerint a részteljesítés is jogszerű, így azt a jogosult köteles elfogadni. Teljesítés harmadik személy részéről (szerződésszerű, ha a szolgáltatás nem személyhez kötött és ehhez a kötelezett hozzájárult; nem kell a hozzájárulás, ha a teljesítés megtörténtéhez harmadik személynek törvényes érdeke fűződik). Teljesítés bírósági letétbehelyezéssel (feltételei: a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye (székhelye) ismeretlen, vagy késedelembe esik; kizárólag pénz, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettség teljesíthető így!)

22

23 Teljesítés helye/Hol teljesítek?
Elsődlegesen a felek akarata (szerz.) határozza meg. Ha nincs szerződéses rendelkezés és a Ptk. alkalmazását a felek nem zárták ki: - főszabály: a természetes személy kötelezett lakóhelye kivételek: a) szervezeti jogalanyok közötti szerz.-nél a jogosult székhelye b) pénztartozásnál a jogosult lakóhelye, ill. Székhelye c) ha a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, ill. jogszabály a főszabály alól kivételt tesz, akkor is máshol, mint a főszabály (pl. teljesítés megtörténik a fuvarozónak /jogosultnak való átadással; fogyasztónak való átadás fogyasztói szerződésnél; jogosult lakóhelye, ill. székhelye, ha a kötelezett maga szállít, ill. teljesítési segédjével szállíttat)

24 Teljesítés ideje/ Mikor teljesítsek?
A teljesítés idejét elsősorban a felek határozzák meg a szerződésben. Ennek hiányában érvényesülhetnek a Ptk. diszpozitív szabályai): egyidejű teljesítés követelése konkrétan meghatározott telj.-i idő hiányában visszatartási jog (teljesítés jogos megtagadásának eseteia Ptk.-ban) részteljesítés, tulajdonjog-fenntartás szabályai ingyenes szerződés esetében: a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.