Adózás – 2009 tervezett változások Pénztárkonferencia – 2008 Siófok, 2008. november 10-11. Dr. Juhász István.

Az előadások a következő témára: "Adózás – 2009 tervezett változások Pénztárkonferencia – 2008 Siófok, 2008. november 10-11. Dr. Juhász István."— Előadás másolata:

1 Adózás – 2009 tervezett változások Pénztárkonferencia – 2008 Siófok, 2008. november 10-11. Dr. Juhász István

2 Előzmények, és ami még várható Benyújtott majd visszavont költségvetés (T/6380 ) Benyújtott majd visszavont adótörvény tervezetek (T6291) Benyújtott „Robin Hood adó” (T6308) Újból benyújtott költségvetés (T6571) Költségvetést megalapozó törvények (T6572) Újból benyújtott adótörvény-tervezetek (T6667) Költségvetés 3. változat Költségvetési plafon-törvény

3 A módosítások terjedelme  a T6291-es javaslat 382 §-t és 10 mellékletet tartalmazott 169 oldal terjedelemben [  az indoklás] – ezt visszavonták  a jelenleg érvényes T6667-es benyújtott javaslat 267 §-t és 6 mellékletet tartalmaz 105 oldalon, illetve a a T6572-es javaslat mintegy 7 oldalnyi adótörvény- módosítási javaslatot (Ne legyenek kétségeink, a kidolgozott javaslatok nem fognak „elveszni”.)

4 Milyen törvényeket módosít a csomag (T6667) Személyi jövedelemadó Társasági adó Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék Általános forgalmi adó Jövedéki adó A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény A Vám és Pénzügyőrségről szóló törvény Helyi adók Illetékek Gépjárműadó Luxusadó Az adózás rendjéril szóló törvény A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és egyes elkülönült állami pénzalapokat megilleti befizetések Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra, a magánnyugdíjpénz- tárakra vonatkozó törvények A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény Számviteli törvény A magyar könyvvizsgálói kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény Összesen: 21 törvény  a hatálybaléptető és záró r. módosításai (pl. Energiaadó),

5 Az adóváltozások céljai Államháztartási egyensúly javítása Szürke-, feketegazdaság visszaszorítása Egyszerűsítés, adminisztráció csökkentése

6 Ami nem változik  pénztári hozzájárulás szja-ja, eho-ja (kivéve: a 400 eFt-os korlát megszűnik)  szja-adótábla  társasági adó korrekciós tételei (adomány!)  társasági adó mértéke  áfa-mértékek és még sok minden, ami az eredeti tervezetben benne volt

7 Személyi jövedelemadó – 1. Megszűnik az béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 eFt/év korlát, viszont  a képzési költségek támogatására önálló korlát (minimálbér 2,5-szerese/év) – 2009. február 1.  a művelődési intézményi szolgáltatásra önálló korlát (a minimálbér összege/év) – 2009. február 1. A kiküldetési rendelvényt nem csak a munkáltató alkalmazhatja! (alkalmazkodás a helyzethez)

8 Személyi jövedelemadó – 2. Adóelszámolási módszerek (már a 2008. évi elszámolásra is)  ADAM megszűnik  egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel (az APEH kiküldi, „csak” alá kell írni és visszaküldeni), fontos a felelősség  bevallás adóhatósági közreműködés nélkül (önálló adóbevallás)  munkáltatói adómegállapítás (ha vállalja a munkáltató) Kapcsolódó szabályok:  adókedvezmények érvényesítési sorrendje, összevont adókedvezmény  egységes kedvezmények (30 %, legfeljebb 100 eFt)

9 Személyi jövedelemadó – 3. Új adókedvezmény: háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke (a magánszemély nevére kiállított számlával!)  lakásfelújítással, -korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás,  gyermekfelügyelet, gyermekgondozás,  háztartásvezetés,  házi ápolás,  háztartási nagygépek karbantartása, javítása,  a lakás, a lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása.

10 Személyi jövedelemadó – 4. Az összevont adókedvezmény elemei (egyben érvényesítési sorrend is, ha nem önbevalló a magánszemély):  háztartási szolgáltatások számlázott ellenértéke;  társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára befizetett összeg;  a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára befizetett összeg;  a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetés;  a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulása kiegészítéseként befizetett összeg;  felsőoktatási tandíj;  adományok;  élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának összege.

11 Személyi jövedelemadó – 5. Összevont adókedvezmény érvényesíthetőségének határa: 3,4 mFt; 3,4 és 3,9 mFt között csökkentve Kedvezményi sorrend (ha nincs adóbevallás!):  adójóváírás  lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye  személyi kedvezmény  alkalmi foglalkoztatás kedvezménye  összevont adókedvezmény  őstermelői kedvezmény  családi kedvezmény  egyéb

12 Személyi jövedelemadó – 6. További változások:  35 %-os osztalékadó kulcs megszűnik, helyette az általános 25 % alkalmazandó  átalányadózás értékhatára emelkedik: 8 mFt  15 mFt, kereskedőknél: 40 mFt  100 mFt  mezőgazdasági kistermelés értékhatára emelkedik: 7 mFt  8 mFt  átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő számlagyűjtési kötelezettsége (2009. február 1., az Art. szankcionálja, ha nem teszi!)  adómentes a bingó

13 Tao., Áfa, Különadó, Eva Kisebb, technikai jellegű módosítások!  Tao.: 10 %-os adómérték alkalmazhatósága; átalakulóknak nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimum-szabályt alkalmazni  Áfa: utazásszervezési szolgáltatások  Különadó magánszemélyekre: adóelőleglevonás (vagy nyugdíjjárulék, vagy különadó);, adóelőleg-fizetés: csak az adóbevallással EVA:  evá-s vállalkozó számlagyűjtési kötelezettsége (az Art. szankcionálja, ha nem teszi!)

14 Vám- és Pénzügyőrség, Helyi adók, Illetékek A VP nyomozóhatósági tevékenységéhez használt eszközök és cselekvési lehetőségek bővítése (a rendőrséghez közelítés!) Helyi adók:  adóhatóságok együttműködési kötelezettsége (önkormányzatok egymás között, illetve az APEH-hel)  számítógépes programok auditálása Illetékek: értékaránytalanság esetén a visszterhes vagyonátruházásra (egy részére) az ajándékozási illetéket is alkalmazni kell

15 Foglalkoztatási tv. Szakképzési hozzájárulásról szóló tv. A T6572 sz. javaslat szerint:  A munkavállalói járulék (1,5%) alapja megegyezik az egészségbiztosítási járulék alapjával.  A munkaadói járulék (3%) alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.  A szakképzési hozzájárulás (1,5%) alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

16 Gépjárműadó (Gjt.) Az Szja-ban a cégautó-adó megszűnik, helyette a Gjt,-ben önálló vagyoni típusú adóként kerül bevezetésre! (2009. február 1.) Személygépkocsira vonatkozik. Minden személygépkocsira, kivéve azokat amelyek magánszemély tulajdonában vannak, és velük kapcsolatban nincs költségelszá- molás (kivéve: kiküldetési rendelvény és munkábajárás). Adó mértéke tételes:  1600 cm 3 hengerűrtartalom vagy 1200 cm 3 kamratérfogat alatt 7 eFt/hó,  efelett 15 eFt/hó. Nem kell alkalmazni: a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott, a megkülönböztető jelzéssel ellátott, az egyházi, a kereskedelmi célú, a halottszállító, a háziorvosi (stb.) személygépkocsira. Levonható belőle a gépjárműadó. Negyedévente kell bevallani és megfizetni.

17 Adózás rendjéről szóló törvény – 1. Egyszerűsítések:  egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel  a magánszemély100 eFt-ot meg nem haladó fizetési kötelezettsége esetén nyilatkozattal választhat pótlékmentes részletfizetést (4 hónap alatt, egyenlő részletekben)  nullás bevallás helyett nyilatkozat  elektronikus árverés ingatlanokra és nagy értékű üzletrészekre is

18 Adózás rendjéről szóló törvény – 2. Újabb jogcímek az adószám felfüggesztésére:  60 napos üzletzárás vagy tevékenység felfüggesztés, ismételten való elrendelése esetén  az adózó egy éven túl nem tesz eleget bevallási kötelezettségének (határozatlan időtartamú)  cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helye fiktív Következmények: visszaigénylési jog korlátozása, a felfüggesztett adószámú adózók közzététele, az Áfa tv. esetén a levonási jog felfüggesztését követően a levonási jog gyakorlásának szabályai Kézbesítési szabályok: ismeretlen címzett, levélszekrény hiánya. A bankszámla nyitása, illetve az arról való kifizetések kötelezettségei, mint adókötelezettségek!

19 Adózás rendjéről szóló törvény – 3. Biztosítotti jogviszonyra vonatkozó szabályok:  Nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége: Az egészségbiztosítási szerv és az APEH együttműködése, az APEH eljárása a magánszemély felé.  A kifizetői, munkáltatói igazolásnak a járulékadatokat is tartalmaznia kell.  Az APEH szignalizációs kötelezettségei a munkaügyi hatóság, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás és a magánnyugdíjpénztárak felé.

20 Adózás rendjéről szóló törvény – 4. Bírságolásra vonatkozó szabályok- 1.:  az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-áról annak 75%-ára emelkedik, ha az adóhiány keletkezése a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze  a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is marasztalható lesz, 500 ezer forintig terjedő mértékben  feketefoglalkoztatáson ért adózókkal szemben kiszabható szankciók tovább bővülnek: minden be nem jelentett alkalmazott után 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az a személy, illetve annak a közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése (az adózó bírságolása mellett!)

21 Adózás rendjéről szóló törvény – 5. Bírságolásra vonatkozó szabályok-2.:  ha az adózó részére külön jogszabály (pl. az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény) számlatartási kötelezettséget ír elő, és e kötelezettséget megsérti, az áru, valamint az igénybevett szolgáltatás értékének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható  Jelenleg az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A módosítás kiveszi e mulasztást ezen bírságtétel alól, és egy önálló bírságtényállást határoz meg az adózók ilyen jellegű jogsértése esetére. Az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó az áru értékének 40%-ával megegyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható.  Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.

22 Adózás rendjéről szóló törvény – 6. A T6572 sz. javaslat szerint: Közbeszerzéssel érintett szerződéses láncolatokban a kifizetés feltétele a 200 eFt-ot meghaladó kifizetéseknél:  30 napnál nem régebbi együttes nemleges (nullás) adóigazolás, vagy  az adózó legyen benne az APEH köztartozásmentes adózói adatbázisában.  az előzőek hiányában a vállalkozó visszatartja a kifizetést, ellenkező esetben egyetemlegesen felel az alvállalkozó köztartozásáért a kifizetés erejéig  vállalkozó tájékoztatási kötelezettsége az alvállalkozó felé  tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a vállalkozó a kifizetés összegének 20 %-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható Az ebben a témában 2007-ben kihirdetett eljárási, felelősségi stb. szabályok – lényegében – nem változnak.

23 Adózás rendjéről szóló törvény – 7. Köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adószámát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint  a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;  nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;  nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;  adószámát nem függesztették fel;  nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;  csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;  nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. 200 ill. 500 eFt-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett.

24 Számviteli törvény  A könyvvizsgálatra nem kötelezett, 100 millió Ft nettó árbevétel és 50 fő foglalkoztatotti létszám alatti, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (betéti társaságok, közkereseti társaságokra) sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. A ténylegesen felmerült, alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén túlmenően gyakorlatilag további értékelési, átértékelési feladatokat nem kell elvégezni.  A gazdálkodóknak a pénzkezelési szabályzatban rögzíteniük kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékét. A Javaslat korlátozza a napi készpénz záró állomány – havi szintű – átlagos mértékét: (ha jogszabály eltérően nem rendelkezik) nem lehet több, mint az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint. (Art. 172.§ (1) e) pont: 500 eFT-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.)

25 Köszönöm a figyelmet!