A légutak krónikus gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel járhat együtt.

Az előadások a következő témára: "A légutak krónikus gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel járhat együtt."— Előadás másolata:

1 A légutak krónikus gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel járhat együtt.

2 A légutak kóros túlérzékenysége - hyperreaktivitás azt jelenti, hogy a hörgők különböző hatásokra (allergének, vírus) gyors beszűküléssel reagálnak.

3

4 Leggyakrabban a levegőben található anyagok: por, állatszőr, dohányfüst, virágpor (pollen), illatszerek. Megfázás, hideg levegő. Fokozott testmozgás. Bizonyos ételek vagy gyógyszerek.

5

6 A betegség genetikai hátterét támasztja alá az, hogy azokban a családokban, ahol asthmás beteg van, ott az asthma, illetve az allergiás megbetegedések halmozottan fordulnak elő.

7 Asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte.

8 A hörgők krónikus gyulladását a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek (elsősorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve (hisztamin, interleukinok).

9 Asztmás roham alkalmával a kislégutak beszűkülnek
Asztmás roham alkalmával a kislégutak beszűkülnek. A szűkületet a nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgők falában lévő simaizmok összehúzódása okozza.

10

11 A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak.

12 A tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszú távon. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges - reverzíbilis hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul.

13 Tünetek: A sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés...

14 ...a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás), súlyos roham esetén elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség.

15 Diagnosztika: Légzésfunkciós tesztek Provokációs tesztek Allergia vizsgálat Gyermektüdőgyógyász Pszichoszomatika

16 Kezelés: Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg gyógyszeres kezelés mellett tünetmentes vagy csak minimális tünetei vannak.

17 Az asztma kezelésében használt szereket alapvetően két csoportba szokás sorolni: Hörgőtágítók vagy rohamoldó szerek Gyulladáscsökkentő szerek

18

19

20 Köszönöm a figyelmet!