Oktatásmenedzsment 2012/2013 – 1. félév.

Az előadások a következő témára: "Oktatásmenedzsment 2012/2013 – 1. félév."— Előadás másolata:

1 Oktatásmenedzsment 2012/2013 – 1. félév

2 Vezetés Paidagogosz – az antik görög kultúrában – elvezette a gyermeket arra a helyre, ahol szelleme, lelke, teste egészségesen gyarapodhatott. VEZETÉS – a pedagógus munkájának szerves része. Vezetés – olyan tevékenység, amely összefogja egy embercsoport munkáját valamilyen közös cél elérése érdekében.

3 Kulcsfogalmak 1. – a szervezet.
A vezetéshez szükségünk van egy CSOPORTRA (egynél több ember már csoportot alkot). A feladatra orientált csoport a SZERVEZET – mely egyfelől a vezetés tárgya, másfelől a vezetés kerete. Közoktatásban: szervezet az óvoda, az iskola, a kollégium, stb. A szervezet tagjai: gyerekek (diákok), pedagógusok, egyéb dolgozók és a szülők.

4 Kulcsfogalmak 2. - a cél A szervezetek valamilyen cél érdekében, meghatározott feladatok elvégzésére jönnek létre. A szervezet tagjainak egyéni céljai alárendelődnek a szervezet céljainak. A vezetés – a szervezeti célok érdekében végzett tudatos, tervszerű tevékenység. A közoktatás legfőbb célja a NEVELÉS.

5 Kulcsfogalmak 3. - vezetési funkciók
Minden szervezet vezetésében hasonló funkciók lépnek fel: Tervezés: célok és munkamenet megtervezése. Erőforrások biztosítása: megfelelő anyagi és emberi erőforrások biztosítása a hatékony működtetéshez. Ellenőrzés – visszacsatolás biztosítása. Értékelés, elszámolás. A legmeghatározóbb a DÖNTÉS – a munkamenetet átfogja elejétől a végéig.

6 Kulcsfogalmak 4. - együttműködés
A szervezet céljainak elérése csakis a tagok közötti együttműködés révén valósulhat meg. Az együttműködés sok esetben KONFLIKTUSokkal jár, mivel a szervezet tagjai eltérő értékekkel, érdekekkel rendelkeznek.

7 Kulcsfogalmak 5. - mások tevékenységére irányultság
A vezetés általában mások tevékenységére irányul. A vezetőnek nem feladata a végrehajtás. Közoktatásban: kivétel – a vezető sokszor maga is tanít, végrehajt.

8 Kulcsfogalma 6. - hatásgyakorlás
A végrehajtás nem fizikai értelemben vett ösztökélés révén valósul meg. A hatásgyakorlás, a befolyásolás kommunikáció révén valósul meg, intellektuális síkon.

9 Kulcsfogalmak 7. vezetési módszerek és stílusok
A vezetői tevékenységet mindig jól meghatározott módszerek és stílus jellemzik. Hasonlatosak a nevelési módszerekkel és stílusokkal.

10 Vezetés - meghatározás
A szervezeti célok érdekében a szervezet tagjainak együttműködésére irányuló olyan tudatos, tervszerű, jellemzően intellektuális tevékenység, amely a vezetőknek az emberekre történő hatásgyakorlása révén, sajátos vezetési funkciókban valósul meg, és meghatározott módszereket alkalmaz.

11 Vezetés – más meghatározás
A vezetés = folyamatos problémamegoldás Lépései: A problémák felismerése és feltárása. Elemzés, az okok feltárása A problémák megoldását szolgáló célok meghatározása. A feladatokat kijelölő döntések előkészítése és meghozatala. Végrehajtás és ellenőrzés.

12 Vezetés = 3 vezetői szerep betöltése
Személyközi szerepek: Nyilvános megjelenés szerepe Főnöki szerep Kapcsolatteremtő és –ápoló szerep. Információs szerep: Információgyűjtés Információszétosztás Szóvivőség Döntési szerep: Vállalkozói szerep Zavarelhárító szerep Erőforrás-elosztó szerep Tárgyaló-megelőző szerep.

13 Vezető Minden olyan személy, aki a fentiekben értelmezett vezetés feladatát ellátja egy szervezeten belül. Vezető szerepeket tölt be a szervezeten belül. Vezetési funkciókat gyakorol a szervezeten belül. Pl. igazgató, igazgató helyette, munkaközösség vezető, osztályfőnök, tanító, stb.

14 Vezetőség A vezetést ellátó személyek összessége, az első számú vezető és közvetlen munkatársai, akikkel együttesen gyakorolja a vezetési funkciókat.

15 Vezetés – irányítás - menedzsment
A vezetés a szervezeten belül valósul meg, a hierarchia csúcsáról kiindulva. A vezető a szervezet tagja, és így fejti ki tevékenységét. Pl. óvodavezető, iskolaigazgató Kívülről jövő tevékenységet jelöl, létrehoz vagy megszüntethet egy intézményt. Hatása: szabályozás, ösztönzés és szankcionálás. Pl. oktatási miniszter Menedzsment Korszerűen megszervezett vezetőség mely csapatban végzi a vezetés munkáját. Elsősorban a szervezet fejlődésének előremozdítására irányul.

16 A vezetés szintjei Felső vezetők Középvezetők Közvetlen vezetők
Végrehajtók

17 A vezetés szintjei a romániai közoktatásban
Oktatási miniszter Tanfelügyelőség Iskolaigazgató

18 Az iskola mint intézmény
A tanügy elementáris és legfontosabb egysége. Egy nagyobb rendszer szerves része. Szereplői: Ideiglenes pozíciójúak: gyermekek és szüleik. Állandó szereplők: pedagógusok és az őket segítő személyzet. Célja: a gyermekek nevelése, társadalomba való beillesztése, személyiségük fejlesztése.

19 Pedagógiai vezetés sajátosságai
Feladat – alárendelődik a pedagógiai feladatnak, nem tűri a katonai vagy bürokratikus vezetést, Állandó forráshiány jellemzi. Lapos szervezet, a szervezet tagjai nagyjából egy végzettségűek, nincs középvezetői réteg. Kötelező állami feladatot végez el, más jogszabályok érvényesek, mint egy cégnél (nem lehet piacosítani).

20 A pedagógiai vezetés sajátosságai
Túlszabályozott rendszer (állandó reformtörekvések, változtatások, forráshiány, stb). Szakmailag autonóm rendszer. Demokratikus vezetési stílus jellemzi (a nevelőtestület együttesen hoz döntéseket). Az első számú vezető kinevezése eltérő: politikai kinevezés, most tantestület választja.

21 Vezetési stílusok Döntésközpontú elméletek (Lewin)
Autokratikus (diktatórikus) Demokratikus Laissez-faire (ráhagyó) Személyközpontú elméletek Feladatorientáltság Kapcsolatorientáltság mentén vizsgálják a típusokat.

22 Autokrata A vezető maga jelöli meg: a feladatokat,
a feladatok megoldásának minden lépését, Ő rendelkezik a megoldáshoz szükséges minden információval, Mérlegel, Egyedül dönt. Egyedül ellenőriz és értékel, Az értékelést nem osztja meg másokkal.

23 Autokrata Ideig-óráig eredményes
Előnyök Hátrányok Ideig-óráig eredményes Gyors, határozott, egyértelmű intézkedések. Kényelmes, a beosztottak csak a feladatokat végzik, nincs semmi felelősségük. Az iskolában gondolkodó, szuverén emberek vannak, akik nem tűrik hosszú távon ezt a vezetési stílust. Ellenállás: passzív ellenállás, Szabotálás, lázadás.

24 Demokrata Előnyök Hátrányok A beosztottak azonosulni tudnak a célokkal, hiszen részt vesznek a megfogalmazásukban. Ötleteik vannak, az intézmény innovatív lesz. Önálló, felelősségtudatos dolgozók. Jó hangulat, pozitív légkör, mely kihat a nevelő tevékenységre is. Időigényes, mert az érdekek egyeztetése hosszas folyamat, és nem mindig vezet eredményhez. Sok a konfliktus, amit ha nem megfelelőn kezelnek, megmérgezi az iskolai légkört. Szükséges a tapasztalt, jó vezető, aki uralja a helyzetet.

25 Laissez-faire A be nem avatkozás elvét hirdeti.
A beosztottak irányítása minimális. Kiadja a feladatot, de utána nem ellenőrzi.

26 Laissez-faire Tehermentesíti a vezetőt
Előnyök Hátrányok Tehermentesíti a vezetőt Maximális önállóságot biztosít a beosztottaknak. A szervezet visszafejlődését eredményezi. Nincsenek irányjelző pontok Mindenki a maga útját járja. Megszűnik a szervezeti viselkedés. Az iskola nevelési tevékenységére is rossz hatással van, felőrli a rendszert.

27 Likert és munkatársai Vezetési stílusok:
Keménykezű parancsoló (autokrata) Jóakaratú parancsoló (paternalista) Konzultatív (demokratikus) Részvételi csoport (demokratikus)

28 Tannenbaum és Schmidt Vezetési stílusok:
A vezető meghozza és bejelenti döntését. Eladja döntését Elmondja gondolatait és felszólítja beosztottjait, hogy tegyenek fel kérdéseket Bejelent egy döntést úgy, hogy azon még változtatni lehet. Előadja a problémát, meghallgatja a javaslatokat, majd dönt. Megállapítja a határokat, a csoport hozza meg a döntést. A vezető lehetővé teszi, hogy az előírt korlátokon belül a csoport hozza meg a döntését.

29 VEZETŐTÍPUSOK Gondoskodó Kompromisszumos Komplex Közönyös Technokrata
AZ EMBEREK IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG Gondoskodó Kompromisszumos Komplex Közönyös Technokrata A SZERVEZET FELADATAI IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG

30 HATALOM A vezetés feltétele és eszköze a hatalom.
Sokszor ellenérzést vált ki az emberekből, ha nem megfelelően használják. A hatalom nem uralkodás mások felett, hanem a közösség szolgálata. Igazgató – vezeti a diákokat vezető pedagógust!!! Nem szabad visszaélni a hatalommal. Jellemzője az autoritás.

31 Az autoritás fajtái Hivatali autoritás: a vezetői pozícióból eredő törvényes hatalomból ered, a státusz vonja maga után. Funkcionális autoritás: az elvégzendő feladat a forrása. Személyes autoritás: a személyiség erejéből fakad. Szakmai autoritás: a szakértelemből fakadó autoritás.

32 Felhasznált könyvészet:
Hoffmann Rózsa: Vezetés pedagógusszemmel. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2oo5