Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.

Az előadások a következő témára: "Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk."— Előadás másolata:

1 Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk

2 A bányászat környezeti hatásai Az aranybányászat környezeti hatásai Az arany kitermelése valószínűleg már a rézkorban (i.e. 6. évezredben) elkezdődött. Bányászata rendkívül költséges és nehéz, a legmodernebb technikával egy tonna szilárd kőzetből, már 2 gramm arany gazdaságosan kinyerhető. Az aranybányászat és feldolgozás a végtermékhez képest hatalmas mennyiségű hulladékot állít elő, amiben igen magas a nehézfém (As, Hg, NaCN) és a savas oldószer koncentráció. A fedetlen meddőhányók és zagyok az erózió segítségével bemosódnak a talajba, illetve elszállítódnak más területekre, ahol komoly természeti kárt eredményeznek az élő- és az élettelen környezetben. Felhagyott külszíni fejtésSavas víz képződése a bányaterületen Felhagyott aranybánya és a környező növényzet Verespatakon

3 A bányászat környezeti hatásai Felhagyott bauxitlencse (Darvastó, Dunántúli – középhegység) Almásfüzitői vörösiszaptározók A képen az Almásfüzitői vörösiszaptározót látjuk. A bauxitfeldolgozás melléktermékeként keletkezett, a nagy vastartalmú és oldható sókat tartalmazó vörös iszap. A vörös iszapot zagytározókban kiszikkasztották, ezután a felszínét a szélerózió már könnyen megbontotta. A környezetbe kerülve nedves állapotban a lúgtartalma jelentős. Megváltoztatja a vizek kémhatását, szikesedést és a növényzet pusztulását okozza. A környezetbe kerülő nátronlúg mennyisége majdnem eléri a 100.000 tonnát Magyarországon. Magyarországon a legtöbb bauxitbánya a megnyitás kezdetekor már a karsztvízszint alatt volt, ezért folyamatos szivattyúzást igényelt a kitermelés. A Dunántúli-középhegység karsztvizeire óriási hatással volt ez, 20-30 év alatt annyi vizet szivattyúztak fel, ezért a bányák közelében a karsztvízszint akár 100 métert is süllyedt, de a 10-30 méteres süllyedés általános volt. A depresszió hatására a Tapolcai- tavasbarlang vízmentessé vált,

4 Ásványok egyéb ipari felhasználásának káros hatásai Az alkalmazott hagyományos vasgyártási módszer rendkívül környezetszennyező. A hagyományos olvasztás során a vasércet koksszal keverik, ami reakcióba lépve a vassal széndioxidot és szénmonoxidot termel, mielőtt megkapnánk a tiszta vasat. Egy tonna nyersvas előállításánál egy tonna szén- dioxid képződik, miközben rengeteg fosszilis tüzelőanyagot használtunk fel, égettünk el. A vasgyártás káros hatásai

5 Ásványok nem ipari felhasználásának káros hatásai Autópálya sózás Magas só-koncentráció esetén pl. egy főút vonalán tavasszal, ahol a téli csúszós, utak jegesedését só szórással csökkentették, úgynevezett „másodlagos szikesedéssel" számolhatunk, mely hatására megváltoznak a talaj fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságai, a bemosódás következtében elszennyeződhetnek a felszín alatti vizek. Ennek eredményeként mezőgazdasági területeken terméscsökkenést, természetes élőhelyeken, levélperzselődést, rügy- és vesszőkárosodást okoz a nagy koncentráció. Különösen veszélyes, amikor a február végén, március elején jelentkező fagyok hatására sózzák az utakat, mert ekkor már elindult a nedvkeringés a növényekben.