Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek.

Az előadások a következő témára: "Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek."— Előadás másolata:

1 Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek

2 A térségi megközelítés lényege Kiindulópont: legyenek jelen a gazdaság és társadalom optimális működéséhez szükséges feltételek/erőforrások egy vagy több teljes munkaerőpiac egy vagy több jelentős vonzerőt jelentő vonzásközpont (termelés, szolgáltatás, oktatás, kultúra) diverzifikált gazdaság (sok lábon állás, sok szereplő) a vállalkozások sokszínűsége (egyéni és társas) megfelelő üzleti szolgáltatások (bank, pénzügyi és jogi tanácsadás, informatikai szolgáltatás, kereskedelem- marketing, termelés fejesztés, technológia) sűrű kapcsolatrendszer a vállalkozások között értékesítési és beszállítási csatornák sokszínűsége (belső és külső piac)

3 A térségi megközelítés lényege 2 rugalmas, alkalmazkodó képes oktatási rendszer (rendes és átképzés) támogató, kölcsönös érdekeket megértő helyi gazdaságpolitika (adószabályozás, vállalkozási terület biztosítása, képzési rendszer „igazítása” stb.) közhasznú, vállalkozási fejlesztéseket támogató szolgáltatások (gazdaságszervezés, információ, PR, képviselet) szellemi háttér: egyetemek, kutatóintézetek történelmi, kulturális együvétartozás tudata homogén irányítású intézményhálózat intézmények erős (horizontális) kapcsolatrendszere

4 Mit értünk területi folyamatok alatt? Olyan jelenségek, amelyek hosszabb időn keresztül érvényesülnek és „területi” lenyomatuk van: lényeges, érzékelhető társadalmi gazdasági különbségeket okoznak : Vállalatok bezárása és megnyitása Vállalatok szerkezetváltása- munkakultúra fel-, és leértékelődése Térségek elérhetőségének változásai: az elérhetőséggel kapcsolatos elvárások változásai Infrastruktúra fejlesztés lépéstartása Migrációs folyamatok Demográfiai folyamatok Közszolgáltatások –önkormányzatok- fejlesztése

5 A terület politika -területfejlesztés A területpolitika az ország fejlesztésével kapcsolatos területi jellegű célkitűzések konzisztens rendszere, melyet valamennyi fejlesztéspolitikának szem előtt kell tartania. A területfejlesztés azon fejlesztési beavatkozások (tevékenységek) csoportja – és ezekhez kapcsolódó tevékenységek szélesebb köre – melyek meghatározóan területi célokat (pl. területi felzárkózás) szolgálnak ill. egy adott területegység integrált fejlesztését valósítják meg.

6 A területfejlesztés pillérei Az új értelmezés szerint a területpolitika céljainak elérését öt pillér szolgálja: 1.klasszikus területfejlesztési beavatkozások (a nem csak országos szinten jelen lévő), 2.területileg integrált szakpolitikák 3. a területrendezés 4.regionális politikák 5.Vidékfejlesztés -a komplex területfejlesztés speciális ága

7 A terület politika új értelmezése Nem az ágazati politikák egyike, amely feladata az lenne, hogy kompenzálja az ágazati politikák és a piaci folyamatok nemkívánatos hatásait, Hanem fő funkciója az ország területileg hatékony működésének, kiegyensúlyozott területi fejlődésének megteremtése, értelemszerűen a területi leszakadás mérséklése is. Elvárja az ágazatoktól a „területi érzékenységet és Koordinálja az ágazati fejlesztések –térségi vonatkozásait Teret ad – a komplex regionális tervezésnek, megvalósításnak valamint a –vidékfejlesztésnek

8 Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére A politikai igény mindig kifogyhatatlan- a beavatkozás eredményessége mindig korlátozott A beavatkozások területei : Infrastruktúra fejlesztés Közszolgáltatások fejlesztése Humán erőforrás és intézményei fejlesztése Kedvezmények a vállalkozások számára Befektetők területi orientálása

9 Példa a települési egyenlőtlenségekre

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29