4. A társadalmi struktúra és rétegződés

Az előadások a következő témára: "4. A társadalmi struktúra és rétegződés"— Előadás másolata:

1 4. A társadalmi struktúra és rétegződés

2 Mi a struktúra? A struktúra valamilyen egésznek a felépítését és belső tagozódását jelenti. Kifejezi azt is, hogy a részek egymással és az egésszel összefüggésben vannak. Az emberi társadalmak nem egyszerűen egyének formátlan halmazai, a társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki. Ez alapján a személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. Ezeket a gyerekekre is átörökítik. Ezek a pozíciók NEM EGYENLŐEK

3 Az egyenlőtlenség, amit nem kedvelünk…
A társadalmat: a mindenkinek hasznos együttműködés ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi. A kisebb vagy nagyobb emberi társadalmak (a törzsektől a nemzeti társadalmakig) távolról sem ideálisak, sok szenvedés, elnyomás, kizsákmányolás forrásai: Egyes pozíciókkal nagy hatalom és kedvező anyagi körülmények Más pozíciókban semmi hatalom és nagy szegénység

4 A társadalmi szerkezet szociológiája
A társadalmak legalapvetőbb természetét szerkezetét az egyenlőtlenségeket és azok igazságos vagy igazságtalan voltát vizsgálja. Különböző megközelítések, eltérő fogalmak: társadalmi osztály, réteg státuszcsoport (Kolosi Tamás, 1984) Társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. A társadalmi szerkezeten belül státusok vannak, a státusok betöltői szerepek szerint viselkednek. a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő, az őket betöltők számára ezek a meghatározott viszonyok alkotják a társadalom szerkezetét.

5 A társadalmi szerkezet nézőpontjai
A társadalmi szerkezet néhány kategóriában foglalja össze a különböző pozíciókat. Ezek a kategóriák különböznek egymástól: történetileg pl. munkás-paraszt-értelmiségi, vagy vezető vagyoni állapot (tőketulajdon) szerinti kategóriák a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke (bér, önálló jövedelem, tőkejövedelem) szerint A kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.

6 A társadalmi réteg és társadalmi rétegződés
- foglalkozás - iskolai végzettség - lakóhely - jövedelem nagysága alapján definiált társadalmi kategóriák (értelmiségi, szakmunkás) A társadalmi rétegződés: különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése (munkahely, lakóhely, iskolai végzettség) hierarchikus sorrend az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban A rétegződés erősen empirikus fogalom, sok dimenzióban vizsgáljuk

7 A társadalmi osztály Az osztályok a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák Marxi értelemben: termelőeszközöket nem birtokló munkások csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok vagy önálló kisiparosok, kereskedők tőkések, nagybirtokosok annyi anyagi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak

8 A státuscsoport és munkajellegcsoport
Kolosi Tamás es vizsgálatának kategóriája, olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általában használt 7 dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak Munkajellegcsoport Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat Elit -A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport. Hatalmi elit, a politikai és a gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoport. NEM a hétköznapi értelemben használjuk, tehát nem a „legkiválóbbak” Módszerek Survey módszer: a szociológiai adatfelvétel legtöbbet használt módszere. A vizsgálni kívánt népességből (populációból) mintát választunk, a mintába került megfigyelési lehetőségekről standardizált kérdőívet töltünk ki, a kérdésekre adott válaszokat kódoljuk, a kódolt adatokat táblázatok alapján vagy matematikai-statisztikai módszerekkel elemezzük,

9 Fontosabb rétegződés vizsgálatok
A társadalmi szerkezet és rétegződésvizsgálat ( Survey típusú adatfelvétel) Az első 1963 évi KSH rétegződés felvétel; 1988-ig ötévenként KSH felvétel a családi vagy háztartási jövedelmekről KSH és Társadalomtudományi Intézet sokdimenziós rétegződés felvételt készített(Kolosi Tamás és munkatársai) 1992 óta BKE Szociológia tanszék és Tárki Magyar Háztartás Panel

10 Három speciális módszer
Önbesorolásos módszer: a megkérdezettek nyilatkoznak, hogy milyen osztályba, rétegbe sorolják magukat Presztízsvizsgálat: foglalkozások sorrendje „presztízs”, megbecsülés, jövedelem, befolyás, hatalom, társadalmi hasznosság Blau és Duncan (1967) társadalmi-gazdasági státus Kolosi Tamás-Róbert Péter: foglalkozási pozíciók, lakóhely, stb. - társadalmi státus hierarchia a státus csoportok között Elit (3%) – nagy és közepes vállalkozók, felsővezetők és értelmiségiek Felső-középosztály (8%) Középosztály (31%) Munkásosztály (38%) Depriváltak ( megfosztottak)(20%) Kolosi Tamás-Róbert Péter – rendszerváltáskor fennálló életkor alapján elveszett nemzedék (1988-ban nem voltak aktívak a munkaerőpiacon) kilépő nemzedék aktív nemzedék belépő nemzedék

11 A rendszerváltás, mint átrendező fordulópont
1990 óta az átalakuló társadalmak értelmezése a legkomolyabb tudományos kihívás: az állami tulajdonon alapuló, redisztributiv társadalmat a piac és a többpárti demokrácia intézményein alapuló társadalom váltotta fel. A társadalmi státusok rendszere átalakult: egyes státusok eltűntek (pártkáderek) mások megjelentek (munkanélküli, nagyvállalkozó)

12 Az egyenlőtlenségi rendszer átalakulása
A piacgazdaság térnyerése a folyamat elején jelentős foglalkoztatottság visszaeséssel járt együtt. csökkenő foglalkoztatottság – növekvő munkanélküliség jelentős ágazati átalakulás a foglalkoztatottság szerkezetében (nőtt a pénzügyi és humán szolgáltatásokban, drasztikusan esett a nehéziparban és a mezőgazdaságban) a gazdaságban a korábban jellemző nagyvállalati szerkezet helyett több kisebb szereplő + a külföldi tőkebeáramlás révén a multinacionális vállalatok jelentősen nőtt az inaktívak között a nyugdíjasok száma növekedett a tudás és technológia intenzív iparágak részaránya

13 1987-2003 közötti tendenciák Tendenciák:
az azonos életkori kohorszokon belül jelentősen nőttek az egyes iskolai képzettségi szintekkel elérhető jövedelemkülönbségek azonos iskolázottsági szinten belül: különbség az életkori kohorszokban az alacsonyabb iskolai végzettségnél: a fiatalok helyzete romlott alacsonyabb-idősebb / felsőfokúnál kisebb a különbség

14 Köszönöm figyelmüket!