Olvasás, értés, megértés? Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?

Az előadások a következő témára: "Olvasás, értés, megértés? Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?"— Előadás másolata:

1 Olvasás, értés, megértés? Hogyan fejleszthető a szövegértési képesség?
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna 2013. március 12.

2 Miért kell nekünk szövegértés?
rosszak a nemzetközi mérési eredmények a fiatalok egyharmada képtelen bármilyen szakmát is elsajátítani – szövegértési deficit az érettségi része lett az országos kompetenciamérés ennek alapján minősíti az iskolákat pályázati „árukapcsolás” – tartalmi modernizáció kényszere

3 Miért kell nekünk szövegértés?
szöveget mindenki olvas, értelmez és ért minden tanulás alapja a szövegértés a szövegértési és gondolkodási képesség összefügg a jó szövegértő hatékonyabban képes tanulni, szakmát, diplomát szerezni nagyobb esélye van a munkaerő-piacon sikeresebb életpályát futhat be hatékonyabban intézheti állampolgári, közéleti ügyeit

4 A szövegértési és gondolkodási szintek kapcsolata
Gondolkodás: az elme alkotó, megítélő, gondolatokat létrehozó, értelmező képessége, összetett, fejleszthető a tanulási tevékenységeket szervező kérdések, feladatok támogathatják – fejleszthetik, vagy hátráltathatják – elfojthatják a minőségi feladatok, minőségi kérdések, a termékeny kérdezés fejlesztő hatású a tények világán túl alternatív válaszok is lehetségesek

5 A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje

6 A gondolkodás szintjeinek Bloom-féle modellje
Ismeret azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít Megértés megkülönböztet, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír v. mond, összegez, kiegészít, kódot vált (lerajzol) Alkalmazás megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál Analízis különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont Szintézis tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít Kritikai gondolkodás megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít

7 „Az írásbeliséget nem ismerő kultúrákban az emberek öntudati szintje alacsony.” (A. R. Luria)
Olvasás Írás Hallgatás Beszéd (megértés) (receptív) (expresszív)

8 Miben áll a szövegértési kompetencia?
„Az írott szöveg megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.” (PISA Kutatási Terv)

9 Mire képes a jó olvasó? hosszabb szövegek, ábrák
napilapok, népszerű regények, ismeretterjesztő szövegek környezet megismerése, tájékozódás olvasmányok tanulmányozása (több szempont) szerzői vélemény, állásfoglalás felismerése, tény, vélemény elkülönítése

10 A szövegértő olvasás szintjei
I. Megértés (a szó szerinti, primer megértés) – információk, adatok, a szavak jelentése II. Értelmezés – összefüggések feltárása III. Reflektálás – értékelés, személyes érintettség

11

12 A hatékony olvasási stratégia feltételei Pethőné Nagy Csilla előadása nyomán
1) Széleskörű tudásbázis deklaratív tudás = tudni a célt, a feladat szerkezetét, azt, hogy mit kell, érdemes tenni, keresni, vizsgálni procedurális tudás = tudni, hogyan kell egy problémát lépésről lépésre megoldani (folyamat) feltételismeret = tudni, hogy mikor és miért lehet sikeres egy adott megértési stratégia 2) Motiváltság, stratégiák alkalmazására Megtapasztalni, hogy a jól választott problémamegoldó stratégia javítja a teljesítményt, sikerélményt ad

13 A hatékony olvasási stratégia feltételei
3) Metakogníció kulcskompetencia, a saját gondolkodási folyamataink megfigyelésének képessége, arról való gondolkodni tudás, hogy: hogyan gondolkodom, milyen megértési problémáim vannak, hogyan lehetnék jobb megértő, mennyire hatékonyak ismeretszerzési műveleteim, problémamegoldó és ismerethasznosító stratégiáim, mennyire használhatóak értelmező kereteim, sikeresek tervező – kivitelező - értékelő folyamataim, döntéseim stb.

14 Olvasási stratégiák: a narratív séma működtetése
A hatékony szövegértő például tudja, hogy: A történeteknek meghatározott narratív szerkezetük van: elbeszélő, (ki, hogyan, miért úgy?) szereplő, (ki, kik?) helyszín, (hol?) probléma (cél, hiány), (mi, miért?) probléma-megoldási kísérletek (események, eszközök, kifejlet), (hogyan? miként? mi? miért? milyen következménnyel?) időbeli lefolyás (mennyi idő alatt?) Ezeket igyekszik megkeresni és megérteni az elbeszélő szövegben

15 Szövegpélda: Kinizsi Pál két kardot vesz a kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál letipor, széles sorban hatalmas öldöklést, mészárlást visz végbe. Most azt harsogja, hogy utolsó szálig vágják az ellenséget, majd övéinek dühét lobbantja lángra, s úgy dörög, hogy még a küszködők és hátrálók is meghallják. Mikor már látta, hogy megsegíti őt Jézus Krisztus szentséges neve, s feltűnt előtte a győzelem reménye, megkettőzött erővel és bátorsággal az ellenség seregén át széles utat vág, s így kiáltozik: …” (Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades – a kenyérmezei csata)

16 A leíró szöveg A nők viselete a férfiakénál is pompázatosabb volt. Gyöngyvarrottas vagy pitykével díszített ingük fölött négyzetes veretekkel vagy préselt rozettákkal szegélyezett kaftánt viseltek, amelyet derekukon ugyancsak fémdíszes, olykor csüngős veretekkel kivert öv fogott össze. Brokátból, selyemből készült köntösük fémdíszeihez hasonló ékítmények szegélyezték a leányok pártáját és az asszonyok süvegét, s díszes fejű szögecsekkel volt kiverve csizmájuk is (Dienes István: A honfoglaláskori nők viselete)

17 A meggyőző szöveg A szónoknak terve van embertársairól, s ezt embertársaival el akarja fogadtatni. A szónoklás tudománya: a rábeszélés tudománya. Könnyű belátnod, mily fontos a tudomány az életre. A görögöknél, a rómaiaknál ez volt az élet iskolája. De a szó hatalma azóta sem csökkent, mert a szóval a gondolat harcolt; s van-e hatalmasabb a gondolatnál? De jegyezd meg: csak a jó gondolat harcolhat jó szóval. Be tudsz-e bizonyítani valamit, ami nem igaz? Csak gyengeelméjűeknek. Rá tudsz-e bírni valamire, ami nem helyes? Csak gyenge jelleműeket. Az igazi szónok nem gyengeelméjű, nem gyenge jellemű hallgatókra számít. Nagy szónok nem lehet hamis ügy szónoka: tudatosan soha. A jó szónok elsősorban igaz ember; vir bonus dicendi peritus mint a rómaiak mondták. Rossz gondolatból nem eredhet jó szó.

18 A szövegértés egy lehetséges általános stratégiája (folyamat jellegű tudás)
ELŐTTE Előre elolvastam a címet, grafikai szervezővel összegyűjtöttem a témával kapcsolatos előzetes tudásomat. A cím és előzetes tudásom alapján előfeltevéseket fogalmaztam, vagy kérdéseket tettem fel magamnak a szöveggel, illetve a témával kapcsolatban. Előzetesen áttekintettem a szöveg tagolását.

19 ALATTA Szakaszosan olvastam, egy-egy bekezdés után megálltam, összefoglaltam a saját szavaimmal, vagy a megértést ellenőrző kérdéseket tettem fel a magam számára, vagy grafikai szervezővel jegyzeteket készítettem. Ha valamit nem értettem, azonosítottam a problémámat, és megoldást kerestem (pl. megnéztem a szó jelentését a lábjegyzetben vagy a szótárban, kikövetkeztettem a szövegkörnyezetből, utánanéztem a világhálón stb.)

20 UTÁNA Újraolvastam, majd összefoglaltam az egész szöveget. Elérési útvonalat (vázlatot) készítettem a magam számára vagy elkészítettem a szöveg gondolkodástérképét. Meggondoltam, mire tudom használni a szövegben olvasottakat, véleményt formáltam.

21 A folyamat jellegű szövegértést támogató módszertani eljárás
√ tudom + új információ - (nem így tudtam) ? (nem értem, kérdésem van) * (erről eszembe jutott, hogy…)

22 Korrekciós stratégiák
Újraolvasás Kérdésföltevés, önellenőrzés Előreolvasás-visszaolvasás a szövegben a tisztázás érdekében Megbeszélés másokkal (osztálytárs, testvér, szülő, tanár)

23 A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei
I. A szöveg formája – vizuális tájékozódás Folyamatos-e a szöveg? Van-e címe, alcíme? Tagolódik-e bekezdésekre? Tagolódik-e hasábokra? Több kisebb szövegrészletből áll? Vannak-e alcímei az egyes szövegrészleteknek?

24 A szövegértési képesség fejlesztésének lehetőségei
II. A cím, a téma vizsgálata - kérdésekkel: mire várok választ a szövegtől Cél: a cím, téma alapján előzetes elvárások: szövegtípus, háttér-információk mozgósítása RÁHANGOLÓDÁS

25 A szövegértési képesség fejlesztésének lehetősége
II. A cím, a téma vizsgálata – a háttértudás mozgósítása pókhálóábrával esőerdők

26 A szövegértési szintek II.
A szöveg értelmezése Miért?” típusú kérdések Ok-okozati összefüggés feltárása Egy-egy gondolatsor összegzése Egy-egy gondolat részletes kifejtése Kulcsszavak keresése, a szöveg felfűzése Vázlatírás

27 Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó technikák
Igaz-hamis állítások A logikai képesség, a mérlegelés, a döntés képességének fejlesztéséhez tanulói közreműködéssel alkoss néhány igaz-hamis állítást a könyv valamelyik fejezetéből! A mélyebb megértés ellenőrzéséhez

28 Összehasonlítás halmazábrával
Akhilleusz Agamemnon tulajdonságai Közös tulajdonságai

29 Összehasonlítás szemponttáblázattal
Szempontok Magyar búza Amerikai búza ráfordított munkamennyiség szállítási távolság minőség ár

30 T-táblázat ellentétes információk - érvek, motívumok, vélemények, feltételek gyűjtése
IGEN Az atomerőmű megújuló energiaforrás NEM Az atomerőmű nem megújuló energiaforrás

31 SZIGET Aranykor, Boldogok szigete Elsüllyedt világ, Atlantisz
Letűnt korok világa Szellemek, holtak birodalma Varázslás, bűbáj Társadalomból való kivonulás Civilizációtól mentes világ Utópia Ősparadicsom Magány, menedék Elsüllyedt világ, Atlantisz Aranykor, Boldogok szigete

32 Az értelmezési szint fejlesztéséhez kapcsolódó technikák
Gondolkodástérkép sémája

33 A szövegértési szintek III.
III. Reflektálás – az olvasottakra való tárgyszerű vagy személyes reagálás Bíráló, kritikai értékelés Személyes vélemény, viszonyulás kifejezése Szövegalkotási feladat – a szöveg tartalmától való eltávolodás, a szöveg problematikájának továbbgondolása vagy más élethelyzetben való felhasználása

34 Összegzés Minden tantárgy tanulása során fejleszthető
A szövegértési képesség minden tanulás alapfeltétele Minden tantárgy tanulása során fejleszthető Csak aktív tanulói tevékenységben fejlődik Fejlesztése hosszú, időigényes folyamat Fontos szerepe van a rendszeres ismétlődésnek Személyes természetű folyamat Rendkívüli tudatosságot, tanári szerepváltást igényel Felkészít az élethosszig tartó tanulásra