A fazettás elv az osztályozásban

Az előadások a következő témára: "A fazettás elv az osztályozásban"— Előadás másolata:

1 A fazettás elv az osztályozásban
Készítette: Horváth Alíz, Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA

2 Ranganathan és a fazetták
1924-ben kezdett hozzá saját, híressé vált kettőspontos osztályozási rendszerének (Colon Classification) a készítséshez Művei: Colon Classification – 1933 Prolegomena (az osztályozásról vallott nézetei) Fellépésekor 2 uralkodó irányzat élt: Klasszikus hierarchikus osztályozás Mellérendelő tárgyszavazás

3 Hierarchikus osztályozás

4 Mellérendelő tárgyszavazás

5 MI a fazetta? Összetett tárgykör bármelyik összetevőjét jelölő általános fogalom, valamint a szóban forgó általános fogalomnak megfelelő rangsorolt formák, kifejezések, jelzetek. Ilyen fazetták pl. a következők: Földrajzi fazetta Anyag fazetta Művelés fazetta Műfaj fazetta Nyelv fazetta

6 Kiindulópont Lehetetlen előre meghatározni és rendszerbe foglalni az osztályozáskor szükséges összes tudomány- és szakterületet. Csak a legfontosabb, legátfogóbb osztályokból célszerű megszerkeszteni az osztályozási táblázatokat. A témákat a témát fel kell bontani alkotó elemire. Minden témának vagy tárgykörnek létezik szintaxisa amiket az ún. fazettákkal, arculatokkal lehet megragadni. Ez nem túl mély osztályozási rendszer, ezért kevés helyen használták (Indiában)

7 A fazetták azt mondták meg, hogy a kiválasztott tárgyszavak milyen arculatot vehetnek fel: az indextételben milyen szerepet tölthetnek be. Ezeket a szerepeket, arculatokat előre kidolgozta, Öt fazettát határozott meg, amelyek az indextétel szerkezetét adják, vetületeket, azaz szintaxist definiált az indextétel számára. Ez a rendszer az analizáló-szintetizáló rendszerek jó példája Tudományfelosztáson alapuló csoportosítás főosztályt és osztályokat listáz Ezen belül az egyes szakterületek fő ismérveit, elemeit sorolja fel táblázataiban.

8 Kidolgozta és meghatározta azokat az alapvető fazettákat, amelyek az egyes táblázatokon, szakterületen belül meghatározzák az ismérvek kategóriáit és a jelzetek sorrendjét Ezek a konkréttól az általános felé haladva a következők: Egyedi (Personal) P Anyagi (Material) M Energia (Energy) E Térbeli (Spatila) S Időbeli (Time) T

9 Az egyes fazettákból vett alosztásokat különböző írásjelek vezetik be:
, (vessző) a P fazetta ; (pontosvessző) az M fazetta : (kettőspont) az E fazetta . (pont) az S fazetta ’ (aposztróf) a T fazetta Kezdetben a dokumentum tartalmát reprezentáló összetett tárgykörön belül a P:M:E:S:T fazettákat kettősponntal választották el, innen osztályozási rendszerének neve. Az egyes fazettákból vett alosztásokat különböző írásjelek vezetik be:

10 a rendszer azonban annyira bonyolulttá vált, ezért nem terjedt el
ez a struktúra lehetővé teszi, hogy az osztályozó a lehető legpontosabban adja vissza a feldolgozási egység tartalmát a rendszer azonban annyira bonyolulttá vált, ezért nem terjedt el Mégis fontos, mert új filozófiáját teremtette meg, amely számos további rendszer fejlesztésének alapjává vált

11 Fontos az a megállapítása, miszerint az osztályozás 3 síkon zajlik:
1, Fogalmi sík: ami az objektum és a közöttük lévő kapcsolatok struktúrájának meghatározását jelenti 2, Nyelvi sík: ezen a szinten történik a struktúra elemeinek egyértelmű megnevezése, kiküszöbölése a homonimáknak és a szinonimáknak. 3, Jelzettelési sík: az IKNY elemeivel történő azonosítás, tehát az osztályozás gyakorlati végrehajtása történik. .

12 Ranganthan először azokat az alapfogalmakat határozta meg, melyekkel elméletének ontológiai alapjai írhatók le. Ezek a következők: Valami („Existent”) Dolog (Entitás) Jellemző (Attribútum) Világ ( Univerzum) Ill. ezek összegzése Ezek a fogalmak alapvető fogalmi kategóriák, melyekből minden más fogalom levezethető.

13 Ranganthan ontológiai alapfogalmainak gráfja

14 Ranganathan követői

15 1, Vickery kidolgozta az általános kategóriák letisztult rendszerét vetületeit a legáltalánosabb genusok síkjának nevezi

16 dolgok, szubsztanciák, entitások
természetesek produktumok eszközök szellemi alkotások dolgok részei alkotó elemek szervek dolgok rendszerei dolgok attribútumai minőségiek, tulajdonságok szerkezetiek numerikus értékek folyamatai, viselkedés

17 cselekvés elszenvedője, tárgya dolgok közötti viszonyok, együttműködés
hatások ellenhatások dolgokra irányuló műveletek kísérletiek elméletiek attribútumok és műveletek tulajdonságai attribútumokon és műveleteken végzett műveletek idő

18 egész – rész elv érvényesül benne
névszócentrikusak: műveletek, cselekedetek, folyamatok arányaikat nézve kevesebb szerepel a rendszerben 2, Melton Szemantikai tényezők elemzése révén jutott a következő rendszerhez

19 Általános fogalmak Állapotok Eszmék Kapcsolatok Tulajdonságok
Tevékenységek Hatóerők osztályozás Gazdaságiak Fizikaiak társadalmiak Állapotok Cselekvést kiváltó vagy megkövetelő fizikai

20 Folyamtok Anyagok tárgyak Fizikai Általános
Anyagokkal kapcsolatos (létrehozása, cseréje, rombolása stb.) Anyagok Általában Specifikusak: szerves, szervetlen készítmények tárgyak általában: természetiek, produktumok specifikusak: természetiek, produktumok

21 3, WRU =Western Reserve University
Kohászati keresőrendszerrel kísérlet KOV Anyag KEJ Folyamat anyaga KUJ Összetevő, alkotórész KQJ Eszköz, kutatás anyaga KWJ Termék KAJ Anyag folyamat kezdetén KAD Gép, berendezés KAG Gép, berendezés része

22 Van logika a kódolásban
Tanulság: nem érdemes túlbonyolítani s rendszert 4, Jea- Caude Gardin Feladata a Balkántól az Indusig elterülő térségben előkerülő bronzkori leletanyag feldolgozása volt. Erre a célra 3 szakaszban elvégzett elemzést vezetett be 1 szakasz: a leletek morfológiai leírása 2. szakasz: az ornamentikai elemzés és leírás. Ehhez kétszer tíz szimbólumot használt. Az első csoportban az egyenes vonalak kerülte: pont, vonal, Z alak stb. A másodikba a görbe vonalúak, mint a spirál, vagy a hurok

23 4, szakasz: nyelv – ragozást is bevezetett
3. szakasz: ikonográfia 4, szakasz: nyelv – ragozást is bevezetett Alapeset (véset, hordozható fa, érme) Tárgyeset (az ember levágta a fát) Minősítő (ágat tartó, ülő ember) Eszköz (az oroszlánt ággal megölő hős) Lokatívusz (ágon ülő asszony) A cselekvést egyszerűen két fazettába sorolta: A tárgyakat hátrányosan, károsan érintette A tárgyakat előnyösen segítően érintette