A terhelés intenzitásának és időtartamának jelentősége

Az előadások a következő témára: "A terhelés intenzitásának és időtartamának jelentősége"— Előadás másolata:

1 A terhelés intenzitásának és időtartamának jelentősége
A vázizom anyagcseréjét az izom-összehúzódás intenzitása, így a terhelés intenzitása határozza meg. A fő energiaszolgáltató molekula az ATP. Számos energiaszolgáltató mechanizmus van, melynek során az izomban ATP keletkezik: 1.: legközvetlenebb-, és leggyorsabb az izom kreatin foszfát raktárai. 2.: ezt követi a glikolízis. 3.: végül a mitokondriális légzésé a főszerep.

2 Az első 30 másodpercben a legtöbb ATP a kreatin foszfát hidrolíziséből
származik. Ez biztosítja az azonnali, anaerob, alaktacid energiaszolgáltatást. 60 százalékos intenzitás felett a fő E forrás, ATP-t biztosító folyamatok: glikolízis - fokozott cukorlebontás és a glikogenolízis: fokozott cukortermelés más molekulákból: aminosavakból, zsírsavakból

3 A mitokondriális légzés (aerob energia szolgáltatás)
A mitokondriális légzésben olyan folyamatok vesznek részt, amelyek lehetővé teszik, hogy az oxigénigényes folyamatokra a lehető legérzékenyebb válasz jöjjön létre, tehát minél több ATP termelődjön. A mitokondriumon belül (cytosolon belül) egy anyagcsere szignál játszik szerepet, jelezve az izom ATP szükségletét a mitokondrium számára. Az egyik ilyen szignál az ADP és foszfor koncentrációjának megemelkedése, amely stimulálja a mitokondriális légzést. Hasonló szerepe van a kalciumnak is.

4 Energiaszolgáltatás munkavégzés során

5 A munkavégzés hatása a szívműködésre

6 A pulzus változása munkavégzés során

7 A munkavégzés hatása a légzésre

8 Az oxigénfogyasztás változása
munkavégzés során

9

10 Az izom energiatartalékának változása
munkavégzés során

11

12 Krónikus adaptáció Hosszú távú-, állóképességi munkához történő adaptáció

13 szisztémás vonatkozásai
A stresszfolyamatok szisztémás vonatkozásai

14 A stressz fogalma: Cannon írta le, 1922-ben a vészreakció fogalmát:
a melllékvese velő adrenalin kiválasztása segíti a kűzdési vagy menekülési reakciókat. Selye János vezette be 1976-ban a stressz fogalmát: káros külső vagy belső ingerekkel szembeni reakció, a szervezet (sejtek) védekező mechanizmusainak aktiválódása. stresszorok hatására a hipotalamo-hipofizeális rendszer aktiválódik, az ACTH és végül is a glukokortikoidok termelése fokozódik a mellékvese kéregben (szteroidok) Probléma: modern életforma, „régi” idegrendszer és sejt struktúra az evolúció során másra alakult ki a „problémamegoldó rendszer”

15 Általános adaptációs szindróma
alarm reakció (vészreakció) a homeosztázis védelmére ellenállás kialakulása a fokozott, erős védekezésre kimerülés, a szervezet legyengülése (adaptációs betegségek: pl. rheumatoid arthritis, gyomorfekély, magas vérnyomás)

16 A fiziológiai stresszreakció
A fenyegetés észlelésekor a stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. Ezt a reakciót harcolj, vagy menekülj válasznak nevezzük. Jellemző testi változások: A máj többletcukrot bocsát a szervezet rendelkezésére Hormonok serkentik a zsír cukorrá alakulását Gyorsul az anyagcsere Nő a szívritmus, vérnyomás, légzésszám, izomfeszültség Az emésztés, nyálelválasztás csökken Az endorfinok termelése fokozódik A lépből több vörösvértest jut a véráramba: oxigénszállítás Csontvelő több fehérvérsejtet termel

17 A harcolj, vagy menekülj válasz kialakulásának kettős szabályozása
Két rendszer aktivációjából fakadnak a fiziológiai reakciók: szimpatikus idegrendszer adrenokortikális rendszer. Mindkettő a hipotalamusz (stresszközpont) szabályzása alatt.

18 Hipofízis-mellékvese rendszer Autonóm idegrendszer
Akut STRESSZ AGY Hipofízis-mellékvese rendszer Autonóm idegrendszer CRF CRF Hipofízis elülső lebeny Szimpatikus idegrendszer ACTH Mellékvese kéreg Mellékvese velő Glüko- kortikoidok Noradrenalin Adrenalin

19 A krónikus stressz Ha sem menekülés, sem harc nem lehetséges.
Emberben főképp pszichoszociális jellegű és nagyon általános. A megküzdési stratégiák döntő fontosságúak.

20 Krónikus stressz  allosztatikus terhelés
Magas vércukor Csontritkulás Emelkedett vérnyomás +magas koleszterin  érelmeszesedés Immunrendszer: működése gyengül vagy inadekváttá válik. Idegrendszer: működése károsodik. Főleg a glükokortikoid receptorokban gazdag területeken (pl. hippokampusz) sejtzsugorodás, elhalás következhet be  tanulási és térbeli tájékozódási zavarok.

21 Fájdalom - következmények
 szimpatikus válasz  frekvencia,  vérnyomás  miokardiális megterhelés  oxigén fogyasztás szívgyengeségben: életveszély A thoraco-abdominalis sebekből származó fájdalomnak jelentős tüdőre ható következményei vannak:  abdominalis izomtónus  rekeszfunkció  erős köhögés  szekréciós funkció atelectasia & pneumonia

22 Fájdalom - következmények
a fájdalom csökkenti a mozgékonyságot  izomtónus mélyvénás trombózis veszélye nő katabolikus hormonok (katecholaminok, kortizol, glukagon)  Anabolikus hormonok (inzulin, tesztoszteron) ENDOKRIN RENDSZER Stressz: leukocytosis és lymphopenia csökkent reticuloendothelialis működés fertőzésre való érzékenység IMMUN RENDSZER