Mekkora a „biztonságunk árnyéka” globalizált világunkban

Az előadások a következő témára: "Mekkora a „biztonságunk árnyéka” globalizált világunkban"— Előadás másolata:

1 Mekkora a „biztonságunk árnyéka” globalizált világunkban
Mekkora a „biztonságunk árnyéka” globalizált világunkban? „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés” TÁMOP A-11/1KONV Dr. Remek Éva KJF, április 16. Intézményi logó

2 mégsem tud senki semmit.” (Ben Stein)
„Információs korban élünk, mégsem tud senki semmit.” (Ben Stein) A válasz, az előadás címében megfogalmazott kérdésre szól. Hm, ha ez valóban így van, akkor ez nem jó. Egyáltalán tudjuk/tudhatjuk JÓ a választ? Vagy találgatunk, spekulálunk? Mikor adhatunk jó választ? Ha értjük a kérdést. DE értjük-e a kérdést…. Szóval fogalmak tömege zúdul ránk, nap, mint nap…amelyekben el kell igazodni. Tehát értenünk kell őket… hatásuk van az életünkre, csak fel kell ismernünk…ehhez segítség kell. Számos dolog segít bennünket a megismerési folyamatban, de vajon tényleg felismerjük-e, egyáltalán az információk sokaságában megértjük-e, hogy mi az, ami lényeges „sorsunk” alakításában – kérdezem én. Ehhez adok egy kis segítséget. Intézményi logó

3 A biztonság … definíciók aspektusok - gazdasági, - társadalmi,
- ökológiai, - politikai, - katonai, - …egyéb … pl. közbiztonság, munkahely- biztonság, karrier-biztonság … A nemzetközi kapcsolatokban történt változásokból adódóan a fenyegetések és a kockázati tényezők globális szinten jelennek meg. Így – minden kockázati, illetve fenyegetést jelentő kihívás felsorolása nélkül – a környezeti változások és az ember károsodása, a tömeges migráció, a különböző méretű menekülthullám, az energiafüggőség, a tömegpusztító fegyverek problémája, a nemzetközi terrorizmus, a transznacionális szervezett bűnözés számtalan feszültség forrása. Nem feledkezhetünk meg a szegénységről, az államok közötti és államokon belüli konfliktusokról, a kormányzásra nem képes, összeomló államokról sem. Térségünkben (jelen esetben Kárpát-medencében) pedig az itt található országok belső változásai során történtek – a nacionalizmus, az etnikai és a vallási ellentétek kiéleződése – befolyásolják a biztonság, a biztonságot veszélyeztető tényezők egyébként is eltérő értelmezését”. Köztudott, hogy a globalizáció eredményeképpen a biztonság is globálissá változott. Ezek szerint a globalizációs folyamat hatásai alól egyetlen ország sem képes magát kivonni, még akkor sem, ha nem tud lépést tartani az új helyzet kihívásaival. Intézményi logó

4 …gazdasági biztonság gazdasági fejlődés,
multinacionális súly – állami cselekvőképesség? energiafüggőség, uniós források, fekete- és szürkegazdaság kérdése, társadalmi biztonság: jólét – jól-lét … HA a teljesség igénye nélkül nézzük e jellemzőket, akkor bizony nehéz lesz pontos választ adni e kérdésre. Intézményi logó

5 Kül-, biztonság- és védelempolitika
A nemzetközi rendszer legfontosabb szereplői, az államok kiemelt fontosságot tulajdonítanak a biztonságnak. Minden állam fontosnak tartja saját biztonságát, politikai függetlenségét, gazdasági jólétét és JÓL-LÉTÉT és nem utolsó sorban nemzetközi jó hírét. A fontossági sorrend országonként eltéréseket mutat, de eltérő az egyes célokra fordított kiadások nagysága is. A biztonság alapvető érték: cél a túlélés, a fennmaradás. Ezt a tevékenységet valósítja meg a külpolitika, a biztonságpolitika no és a védpol. Mint azt az ábra jól mutatja, a biztonságpolitika meghatározza a fegyveres erők megszervezésére, fenntartására, kiképzésére irányuló védelempolitikát. A külpolitika fogalmazza meg az államok céljait, magatartását, feladatait a nemzetközi rendszerben. A külpolitika fogalmához szorosan kapcsolódik két másik „megnevezés”: a „nemzetközi kapcsolatok”, illetve a „nemzetközi politika”. A nemzetközi kapcsolatok az államok közötti sokoldalú együttműködést jelenti. A már említett „nemzetközi politika” szűkebb értelmezést kap, mint a nemzetközi kapcsolatok. Összegezve: a nemzetközi politika az államok közötti „hatalmi harcok területe”. A nemzetközi politika nem tartalmazza a társadalmak interakcióinak teljes terjedelmét, a kormányok és az állami intézmények interakcióinak hálózata, általában. Ez a hálózat mindig kapcsolódik a hatalomgyakorlás és az érdekérvényesítés valamilyen formájához. Intézményi logó

6 VAN-e globális biztonság, bizonytalanság, kormányzás,
civil társadalom, vita-veszély-fenyegetés-konfliktus, s főleg megoldás? „A nemzetek olyan új partneri viszonyát látjuk magunk előtt, amely továbblép a hidegháborún. Konzultáción, együttműködésen és kollektív cselekvésen alapuló partnerséget, amely elsősorban a nemzetközi és a regionális szervezeteken keresztül működik. Olyan elvek és jog által egységbe fogott partneri viszonyt, amely a terheket és a kötelezettségeket egyenlően osztja el. Partneri viszonyt, amelynek a célja a demokrácia, az anyagi jólét, a béke és a fegyverzetcsökkentés.” Henry Kissinger: Diplomácia Intézményi logó

7 TŰZSZÜNET Békefenntartás Békeépítés BÉKEMŰVELETEK P O L
I T K A F Y M Konfliktusmegelőzés V Á L S Á G Békekikényszerítés Béke- teremtés Békefenntartás Békeépítés TŰZSZÜNET

8 Fenntartható fejlődés
Intézményi logó

9 További gondot jelent a túlnépesedés
További gondot jelent a túlnépesedés. A nagyszámú, nyomorban és éhínségben tengődő emberek életének megváltoztatására, nincsenek megoldást kínáló tervek, programok. A Föld népessége a következő ötven évben majdnem duplájára növekszik, ráadásul a növekedés elsősorban a gyengén fejlett országokban robbanásszerű. A fiatal és a megszaporodott nemzetek fiai és leányai Észak-Amerikát és Nyugat-Európát tekintik lehetséges boldogulási célnak. Ezek a néptömegek elsősorban a földközi-tengeri térségből és az ázsiai országokból érkezhetnek. Az elmúlt ötven évbe a Föld lakossága megduplázódott, az előre jelzések szerint a következő fél évszázadban 20-25%-os népesség gyarapodás várható. Ez elsősorban a fejlődő országok nagyobb városaiban várható, amelyeknek a jövőben a gazdasági súlyának növekedése várható, s amelyeknek a globális környezeti viszonyok alakulásában egyre meghatározóbb szerepük lesz. Az OECD szerint, a szervezet országainak fogyasztói szokásai már így is nagy terhet jelentenek a Föld környezetére, s ha a fejlődő országok is ezt követik, akkor nagy harc várható (még nagyobb) a fogyó erőforrásokért, s a jövőben a környezetre még nagyobb teher nehezedik. Intézményi logó

10 Különböző látásmód, de van közös eleme:
Elméletek ... neorealista-neoliberális Különböző látásmód, de van közös eleme: a kooperáció kérdése Az interdependencia felerősíti ezt: érzékenységi és sebezhetőségi faktorok miatt. Intézményi logó

11 A gazdasági biztonság: akkor van gond, ha összeomlik!!!!
A gazdasági biztonság vizsgálata: - globális, - regionális, lokális (makro) DE társadalmi-szociális területen megjelenő problémák hatásainak vizsgálata új szempont szerint, mert … Intézményi logó

12 Bizonytalanság a jövőben …
Egy konfliktust annál nehezebb megoldani, - minél több strukturális változó (gazdasági, szociális, etnikai, vallási, politikai) kumulálódik; - a szuverenitás minél több eleme (terület, határ, etnikai hatalommegosztás) forog kockán; - minél inkább érintettek az alapvető értékek és az identifikációs formák, illetve minél kevésbé intézményesített a vita megoldása.” (Pfetsch, R. Frank) Intézményi logó

13 Intézményi logó

14

15

16 BHUTÁN A mennydörgő sárkány országa.
A cél az, hogy az egyes nemzetgazdaságokat ne csak az alapján vizsgálják, mekkora a termelékenység vagy mekkora nemzeti össztermék jut egy főre, hanem az egyes állampolgárok elégedettsége is kifejezésre jusson. Lhatu Wangchuk, az ENSZ bhutáni nagykövete elmondta, a javaslat megalkotásakor abból indultak ki, hogy a GDP-mutatók nem alkalmasak az emberek igényeinek és elégedettségének kifejezésére. Az 1972-ben, az akkor még 16 éves király, Jigme Singye Wangchuck által megalkotott elmélet négy alappilléren nyugszik: fenntartható fejlődés, kulturális lrtékek, a természeti környezet megőrzése és a jó vezetés. Az alapelméletet azután továbbfejlesztették, 9 kategóriát és 72 indikátort létrehozva, amelyek között megtaláljuk például az egészség, a kulturális sokszínűség vagy az oktatási színvonal kategóriákat. Mo. fele, kb. 750 ezer ember lakja, DK Ázsiában Intézményi logó

17 A Közgyűlés, [...] elismerve azt, hogy a boldogság alapvető emberi cél [...], elismerve azt is, hogy szükség van egy átfogó, igazságos és kiegyensúlyozott hozzáállásra a gazdasági növekedéshez, amely elősegíti a fenntartható fejlődést, a szegénység felszámolását, és megalapozza minden nép boldogságát és a jól-létét, ezért úgy határoz, hogy kihirdeti, hogy március 20. a Nemzetközi Boldogság Napja, és felhívja a tagállamok, az ENSZ és más nemzetközi regionális szervezetek, valamint a civil társadalmak, beleértve a nem kormányzati szervezeteket és magánszemélyeket, hogy tartsa be a Nemzetközi Boldogság Napját a megfelelő módon, többek között az oktatással és a nyilvánosság felé történő figyelemfelkeltő tevékenységek révén… [...]” Intézményi logó

18 Következtetés: A tegnap jelszava: a növekedés A holnapé: a stabilitás, a BIZTONSÁG „A biztonság a jövőbeni jólét biztosítása.” (Laurence Martin) A különböző szektorok fontossága között nehéz egyértelmű sorrendet felállítani. Közkeletű vélekedés, hogy egy a katonai szektorban elszenvedett veszteség, vagy ott megjelenő fenyegetés elsőbbséget kell, hogy évezzen a többivel szemben, mivel az minden többi szektort is rövidtávon érint. Ez a logika alapján rövidtávon a legfenyegetőbb kihívás a nemzetközi terrorizmussal összefügg minden probléma. Hosszú távon viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet, amit a legjobban Tony Blair George Bushoz intézett híressé vált kérdése jellemez, ami állítólag a G nyarán a skóciai Gleneaglesben tartott csúcstalálkozóján hangzott el. A brit miniszterelnök a kérdésében azt feszegeti, hogy mi értelme van egyáltalán a terror elleni háborúnak, ha az Egyesült Államok nem hajlandó együttműködni a Kyoto Egyezmény aláírásában, hiszen a klímaváltozás katasztrofális következményei miatt, a jövőben lehet, hogy nem lesz kit és mit megvédeni a terroristáktól. Intézményi logó

19 Válaszok a címbeli kérdésre:
1. Ha a közgazdászok kezében a biztonság. A válasz: hosszú lesz a jövő árnyéka. 2. Ha a fegyverek adnak biztonságot. A válasz: rövid lesz a jövő árnyéka. A különböző szektorok fontossága között nehéz egyértelmű sorrendet felállítani. Közkeletű vélekedés, hogy egy a katonai szektorban elszenvedett veszteség, vagy ott megjelenő fenyegetés elsőbbséget kell, hogy évezzen a többivel szemben, mivel az minden többi szektort is rövidtávon érint. Ez a logika alapján rövidtávon a legfenyegetőbb kihívás a nemzetközi terrorizmussal összefügg minden probléma. Hosszú távon viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet, amit a legjobban Tony Blair George Bushoz intézett híressé vált kérdése jellemez, ami állítólag a G nyarán a skóciai Gleneaglesben tartott csúcstalálkozóján hangzott el. A brit miniszterelnök a kérdésében azt feszegeti, hogy mi értelme van egyáltalán a terror elleni háborúnak, ha az Egyesült Államok nem hajlandó együttműködni a Kyoto Egyezmény aláírásában, hiszen a klímaváltozás katasztrofális következményei miatt, a jövőben lehet, hogy nem lesz kit és mit megvédeni a terroristáktól. A kooperáció elméleti és gyakorlati problémáinak kutatása rávilágított a gazdaság és a biztonság területén folytatott együttműködésben fellelhető különbségekre. A szakirodalomban általános a vélemény, hogy a gazdaság területén jobb kilátások vannak a kooperatív magatartásformák kialakulására. A gazdaságban a célok és az elvárások hosszabb távú jövőre vonatkoznak, mint a biztonságban. Robert Axelrod és Robert Keohane (1993) megfogalmazása szerint „a bankárok számára hosszabb a jövő árnyéka, mint a katonák számára.” Véleményük szerint az anarchia körülményei között a kooperációra az alábbi három tényező hat a legközvetlenebb módon: 1.) az érdekek közössége; 2.) a jövő árnyéka; 3.) a résztvevő szereplők száma. A gazdaság területén könnyebben kialakul az érdekek közössége, a célok pedig a hosszú távú jövőre vonatkoznak, ezért a gazdasági kooperatív megoldások száma nagyobb és jobban kidolgozottak, mint a biztonsági rezsimeké, ahol több az érdekkonfliktus és a gondolkodás időben rövidebb távokra koncentrál. Charles Lipson (1993) szerint a különbségre adható válasz a gazdasági és biztonsági interakciók lényegesen eltérő sajátosságaiban keresendő. Míg a gazdasági interakciók átláthatóak és következményeik kalkulálhatóak, addig a biztonsági ügyek területén a nem viszonzott kooperációs lépések és a másik fél szándékainak elégtelen ismerete jelentős kockázattal jár. Intézményi logó

20 Források: Matus János. A jövő árnyéka, Pesti Csoport, Kiadó, 2005
Pfetsch, R. Frank: Conditions for Non-Violent Resoéution of Conflicts. In: Ernst-Otto Czempiel – Liparit Kinzadjan – Zdenek Mazopoust (szerk.): Non-Violence in International Crises. Vienna, ISSC, o. (A letöltés ideje: ) 4. H. Kissinger: Diplomácia 5. OECD, HVG, ENSZ honlapja Intézményi logó

21 Köszönöm a figyelmet! Intézményi logó