A mérlegelmezés.

Az előadások a következő témára: "A mérlegelmezés."— Előadás másolata:

1 A mérlegelmezés

2 Az elemzés elvégezhető
A mérleg elemzése a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének megítélésére ad lehetőséget- Az elemzés elvégezhető a mérleg átfogó elemzésével és Az egyes mérlegtételek részletes vizsgálatával.

3 1. A mérleg átfogó elemzése
Az eszközök és források összetételében bekövetkezett változások értékeléséhez a mérleg adatai, illetve az ezek alapján számított belső arányok (megoszlási viszonyszámok) és indexek nyújtanak segítséget.

4 Az egyes eszköz- és forráscsoportok, tételek elmozdulásai elsősorban bizonyos tendenciák értékelésére nyújtanak lehetőséget, illetve ezek alapján kijelölhetők további részletes elemzési feladatok is.

5 A mérleg eszközoldalán bekövetkezett változások a vagyon megjelenési formájában bekövetkezett elmozdulásokat mutatják be, amelyek értékelhetőek a vállalkozás terveihez viszonyítva, valamint a jövőbeni működés és működőképesség szempontjából is.

6 1.1. A vagyoni helyzet átfogó elemzése
A vagyoni helyzet vizsgálata a mérlegben kimutatott eszközök és források egyes tételeinek nagyságát, egymáshoz mért viszonyát fejezi ki, értékelve az így kialakított mutatószámok változását,

7 rámutatva a vagyon, illetve tőkestruktúra,
az eszközök és azok forrásainak alakulásán keresztül a gazdálkodás milyenségére, színvonalára. Elvégezhető a.)Az eszközök és források összetételének vizsgálatával b.) különböző mutatószámok segítségével

8 a.) Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése
A mérleg nagyvonalú elemzéséhez alkalmas módszer lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- forráscsoportok tárgyévi és előző évi megoszlási viszonyszámának számszerűsítése

9 A megoszlási viszonyszám képzése történhet
a mérleg főösszege jelenti valamennyi mérlegfőcsoport vagy mérlegcsoport viszonyítási alapját először a mérleg főösszegéhez mérten csak a főcsoportok arányait számszerűsítjük, majd az egyes főcsoportokon belül újabb arányokat határozunk meg mérlegcsoportok szerint.

10 Az elemzés eredményesebbé tehető, ha a vizsgálatba a korábbi évek mérlegadatai alapján meghatározott arányszámokat is bevonjuk. A vagyon összetételét alapvetően meghatározza a vállalkozás tevékenysége.

11 b.) A vagyoni helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal A mérleg eszközoldalának adataiból eszközszerkezeti mutatók számszerűsíthetők, amelyekkel az eszközállományon belül érvényesülő fontosabb arányok és azok változásai vizsgálhatók.

12 Legáltalánosabb eszközszerkezeti mutatók, amelyek nagyságrendileg fejezik ki az eszközlekötés milyenségét: Befektetett eszközök aránya(%)= Befektetett eszközök/eszközök össz. Forgóeszközök aránya(%)= forgóeszközök/eszközök összesen

13 További eszközszerkezeti mutatók, amely számszerűsíthetők
az eszközcsoportok és az összes eszközérték hányadosaként az egyes eszközcsoportok és az eszközfőcsoport arányaként az egyes mérlegtételek és az eszközcsoportok egymáshoz történő viszonyításával

14 A mérleg forrásoldalának adatai alapján tőkeszerkezeti mutatók képezhetők:
Tőkeellátottság(%)= Saját tőke/ Források összesen (Saját tőke arányát mutatja az összes forráson belül.)

15 Tőkearányos mérleg szerinti eredmény
A saját forrásból megvalósuló tárgyévi vagyongyarapodás vizsgálatát teszi lehetővé Tőkearányos mérleg szerinti eredményA (%) = Mérleg szerinti eredmény/Jegyzett tőke Tőkearányos mérleg szerinti eredményB(%)= Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke

16 Saját tőke-jegyzett tőke aránya (%) (a saját tőke teljes növekményének mértékét vizsgálja, nemcsak a tárgyévit) = Saját tőke/jegyzett tőke Kötelezettségek aránya(%)= Kötelezettségek/Források (Kiszámítható a hátrasorol, hosszú lejáratú és a rövid lejáratú kötelezettségek részaránya)

17 Tőkefeszültség (%)= Idegen tőke/Saját tőke Saját és idegen tőke viszonya, a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a vállalkozásnál a külső finanszírozás.

18 Céltartalékok aránya (%)= Céltartalékok/Források összesen
A mutató a céltartalékok arányának alakulását jelzi a mérlegfőösszeghez viszonyítva

19 Befektetett eszközök fedezete
azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a tartósan lekötött, befektetett eszközeit milyen mértékben tudja tartósan rendelkezésre álló forrásokkal finanszírozni Befektetett eszközök fedezeteA= Sajtát tőke/Befektetett eszközök

20 Befektetett eszközök fedezeteB= Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettségek/Befektetett eszközök
Általában elvárható a mutató 100 százalék közeli vagy azt meghaladó értéke.

21 Nettó forgótőke = Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek Az eszközök és források összhangjának értékeléséhez nyújt segítséget. A forgóeszközöknek az a része, amelyet tartós forrásokkal finanszíroznak.

22 1.2. A pénzügyi helyzet átfogó elemzése
A pénzügyi helyzet elemzése vonatkozhat: - hosszabb távra, értékelve az adóságállományra vonatkozó mutatók alakulását rövid távra (egy évre), vizsgálva a likviditási mutatók nagyságát és változását

23 1.2.1. A pénzügyi helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal
a) Az adósságállományra vonatkozó mutatók Adósságállomány: egy évet meghaladó hosszú lejáratú tartozások Értékelés alapja lehet: Az adósságállomány mint hosszú lejáratú idegen forrás és az összes tartós forrás aránya Az adósságállomány fedezettségének számszerűsítése

24 Számítható mutatók: - Adósságállomány aránya(%) = Adósságállomány/ Adósságállomány+Saját tőke (Az adósságállomány és az összes tartós forrás viszonya) -Saját tőke aránya(%)= Saját tőke/Adósságállomány+Saját tőke (Saját tőke összes forráshoz mért aránya)

25 - Adósságállomány fedezettsége(%)=
Saját tőke/Adósságállomány (saját tőke és az adósságállomány kapcsolata) - Adósságszolgálati fedezet mutatója= Adózott eredmény+Értékcsökkenési leírás /Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete (a vállalkozás biztosítani tudja-e a következő évben esedékes adósságszolgálat fedezetét)

26 b) A rövid távú likviditásra vonatkozó mutatók
Likviditási helyzet értékelése a likvid eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeknek az összehasonlítása. Likviditási mutató= Forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek

27 Azt fejezi ki, hogy a likvid eszközöknek tekintett forgóeszközök értéke hányszorosa az éven belül esedékes kötelezettségeknek. Likviditási gyorsráta= Forgóeszközök - Készletek/ Rövid lejáratú kötelezettségek

28 A vállalkozás fizetőképes, ha a mutatószám számításánál figyelembe vett likvid eszközök nagysága meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek értékét. Pénzeszköz –likviditás= Pénzeszközök/ Rövid lejáratú kötelezettségek

29 1.2.2. Pénzügyi helyzet elemzése a likviditási mérleg alapján
A likviditási mérleg a beszámoló mérlegének átrendezésével állítható össze. A pénzügyi helyzet vizsgálatához a likviditási mérleg Az eszközöket pénzzé tehetőségük (mobilitásuk) szerint, A forrásokat lejárati idejüknek (esedékességüknek) megfelelő sorrendben tartalmazza.

30 Attól függően, hogy az eszköz- és forrásoldal hány csoportot (fokozatot) tartalmaz, megkülönböztethetünk Négyfokozatú és Négynél több fokozatú likviditási mérleget. A likviditási mérleg a számviteli mérlegből önállóan nem állítható össze, kiegészítő információkra, részletező adatokra van szükség.

31 A likviditási mérleg elemzésének lényege az egyes fokozatok eszköz- és forráscsoportjainak összehasonlítása. Az összevetésből így fokozatonként megállapítható –eszköztöbblet esetén – likviditási többlet, vagy – forrástöbblet kapcsán- likviditási hiány.