III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése

Az előadások a következő témára: "III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése"— Előadás másolata:

1 III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése

2 1. A termelő-szolgáltató tevékenység elemzése
1.1. A termelés mérése, számbavétele A termelés mérése történhet - természetes mértékegységben - értékben - munkamértékegységben Termelési értékmutatók: - bruttó termelési érték - anyagmentes termelési érék - hozzáadott érték - nettó termelési érték

3 A termelési mutatók felépítése:
1. Értékesített késztermékek nettó értéke 2. Késztermék készletváltozása 3. Értékesített félkésztermékek nettó árbevétele 4. Saját előállítású eszközök aktivált étéke 5. Késztermelés értéke ( ) 6. Szolgáltatások nettó árbevétele 7. Befejezett termelés értéke 8. Befejezetlen és félkész termelés állományvált. 9. Teljes termelési érték

4 Bruttó termelési érték megállapítása az ereménykimutatásból
Összköltség eljárás esetén 1.Értékesítés nettó árbevétele 2.Eladott közvetített szolgáltatások értéke 3.Eladott áruk beszerzési érétke 4.Aktivált saját teljesítmények értéke 5.Bruttó termelési érték ( )

5 Forgalmi költség eljárás esetén
1. Nettó árbevétel 2. Eladott áruk beszerzési értéke, eladott közvetített szolgáltatások értéke 3. Saját termelésű készletek állományváltozása 4. Saját előállítású eszközök értéke 5. Bruttó termelési érték ( ) Anyagmentes termelési érték: 1.Bruttó termelési érték 2.Anyagköltség 3.Anyagjellegű ráfordítás 4.Anyagmentes termelési érék (1-2-3)

6 Nettó termelési érték: 1.Anyagmentes termelési érték
(hatékonyságvizsgálatoknál alkalmazzuk) 1.Anyagmentes termelési érték 2.Értékcsökkenési leírás 3.Nettó termelési érték (1-2) Hozzáadott érték: (A felhasznált anyag értékéhez mennyi értéket ad hozzá) 1.Személyi jellegű ráfordítás 3.Adózás előtti eredmény 4.Hozzáadott érték ((1+2+3)

7 1.2.A termelési érték és volumen átfogó, globális elemzése Az vizsgáljuk, hogy - időszakonként hogyan változnak az egyes termelési értékmutatók - az egyes változások milyen okokra vezethetők vissza - hogyan változnak a termelési érték egyes sorai, tényezői és az egymáshoz viszonyított arányuk Vizsgálható a tervteljesítés, ill. a bázishoz képest milyen változás, fejlődés következett be.

8 Statisztikai módszerek alkalmazhatók:
Értékindex Árindex Volumenindex Értékindex: a termékek, árucikkek összegére nézve a termelési érték együttes, átlagos változását mutatja (nagyságát a mennyiségek és az egységárak változása befolyásolja) Árindex: a különböző termékek, árucikkek árainak együttes átlagos változását (árszínvonal változását) mutatja Volumenindex: a különböző termékekből termelt, eladott mennyiségek együttes, átlagos változását mutatja

9 1.3. A termelés összetételének elemzése Elemzés feladata: a termelés összetételének változása hogyan befolyásolja a vállalkozás bevételét, kiadásait, mutatószámait. Vizsgálni kell: - a szállítási kötelezettségek teljesítését - a termelés arányeltolódásait

10 1.4. A termelés minőségének elemzése Szükséges: - a versenykésesség fenntartása - vállalkozási tevékenység gazdaságossága miatt Folyamatosa vizsgálni kell: - a késztermék és a - gyártás minőségének színvonalát

11 A késztermék minőségének elemzése:
Két területre bontható: - a minőségi osztályokba sorolható késztermékek vizsgálata - a minőségi osztályba nem sorolható termékek vizsgálata A minőségi osztályba sorolható késztermékek elemzése során számítható mutatók: - egyes minőségi osztályba tartozó termékek részarányának alakulása - átlagos minőségi kategória - átlagos minőségi együttható

12 Átlagos minőségi kategória:
az egyes minőségi osztályoknak az előállított termékek mennyiségével súlyozott számtani átlaga. (termékenként lehet csak kiszámolni) Átlagos minőségi együttható: az elért (vagy tervezett) termelési érték hány %-a az I. osztályon számított termelési érétnek. Képlete: Termelési érték I. osztályon számított termelési érték

13 Minőségváltozás hatása az eredményre:
I. osztályú áron számított termelési érét(tény) változatlan áron x minőségváltozás A gyártás minőségének az elemzése: A gyártás folyamán keletkezett selejt aránya alapján. Selejt lehet: - belső vagy külső - végleges vagy javítható Selejt arányának meghatározása: Selejt %= selejt/termelés*100 Kiszámíthatjuk : - termékenként - termékcsoportonként - különböző szervezeti egységekre

14 - termékre, termékcsoportra: a természetes mértékegység felhasználásával (selejt db/termelés db) - szervezeti egységre számításnál értékmutatók, képlete: átlagos selejt %= Bruttó selejtkár/termelési érték*100 Bruttó selejtkár: - végleges selejt esetén a selejt alkatrész, termék selejtté válásáig felmerült közvetlen költség - javítható selejt esetén a javítás miatti költség

15 - nettó selejtkár: bruttó selejtkár, csökkentve a selejt alkatrész, termék hulladékértékével, valamint a selejt miatt fizetett kártérítés összegével A bruttó selejtkért a minőségvizsgálatkor, a nettó selejtkárt a költségelemzésnél alkalmazzuk.

16 A minőségköltségek vizsgálata: Két nagy csoportja:
Szabályozási költségek Szabályozás meghibásodása miatti költségek Szabályozás költségei - megelőzési költségek: a hibák a nem megfelelő minőség elkerülése és a rossz minőségű termékek előállításának megelőzése érdekében merül fel (minőségügyi műszaki tervezés költsége, minőségügyi képzés, unkaerő továbbképzés, folyamatos szabályozás költségei) - értékelési költségek: a minőség meghatározására fordított költségek, amelyek a minőség étékelését előírás szerint végzik (beszerzett anyagok, áruk ellenőrzése, külső vizsgálatok költségei, stb.)

17 Szabályozás meghibásodásának költségei:
= Belső hibák költségei (vállalaton belüli nem megfelelő minőség költségei – selejt) = Külső hibák költségei (vállalaton kívül felmerült hibák költségei –garanciális javítások, csere) Elemzés során vizsgálandó: - a minőségköltségek összetétele - a termékegységre jutó minőségköltség - a termékegységre jutó minőségköltség az ár %- ában

18