IV. A vállalkozások erőforrásainak elemzése

Az előadások a következő témára: "IV. A vállalkozások erőforrásainak elemzése"— Előadás másolata:

1 IV. A vállalkozások erőforrásainak elemzése

2 1. A humán erőforrások és ráfordítások alakulásának elemzése
1.1. A munkaerőgazdálkodás elemzése A munkaerőgazdálkodás elemzési feladatai: - a létszám nagyságának és összetételkének elemzése - a munkaidő kihasználás elemzése - a munkaügyi tényezők és a termelés kapcsolatánk a számszerűsítése

3 1.1.1. A létszám nagyságának és összetételének elemzése
A vállalati munkaerő-kapacitás függ - a létszám nagyságától - összetételétől - a ledolgozott vagy ledolgozandó munkanapok számától és - az egy munkanapra jutó teljesítmény nagyságától

4 A munkaerő szükséglet és a fedezet összehasonlítására a munkaerőmérleg szolgál.
A létszám elemzése során vizsgálni kell a dolgozó és a hiányzó létszám nagyságának és arányának az alakulását is. Vizsgálandó: - a dolgozói létszám aránya - létszám összetételének, a létszámarányoknak az alakulása - munkaerő mozgás

5 Átlagos állományi létszám
-A dolgozói létszám aránya a mukaerőfelhasználási mutató segítségével vizsgálható: Munkaerőfelhasználási mutató= Átlagos dolgozói létszám *100 Átlagos állományi létszám 100-Munkaerőfelhasználási mutató= hiányzó létszám aránya A kieső napok – hiányzások –okonkénti vizsgálata lehetőséget ad az elemzés elmélyítésére.

6 - Létszám összetételének, a létszámarányok alakulásának vizsgálata
Végezhető: - FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szerinti csoportosítás felhasználásával - közvetlen és közvetett bontásban - kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál Hálózati és központi dolgozók szerint Forgalomtól függő és forgalomtól független létszám szerint - Szakképzettség, szakmák, életkor, nemek és egyéb szempontok szerinti bontásban Az elemzéshez megoszlási viszonyszámokat használunk.

7 - Munkaerő mozgás vizsgálata
- Belépési forgalom= belépők száma*100/ Átlagos állományi létszám - Kilépési forgalom= Kilépők száma*100/ Átlagos állományi létszám - Munkaerő forgalom= Belépők+kilépők száma*100/ Átlagos állományi létszám

8 - Váltása mutatója, valamint a váltás intenzitása=
Áltagos állományi létszám Váltás= munkaerő cserélődés, a belépők és a kilépők száma közül a kisebb

9 1.1.2. A munkaerő kihasználásának elemzése
Vizsgálható, hogyan változott az egésznapos távollétek nagysága és aránya: Munkaerő felhasználási mutató= Teljesített napok száma*100 Törvényes munkanapok száma 100-munkaerőfelhasználási mutató= Egésznapos távollétek aránya vagy hiányzások aránya

10 Egésznapos távollétek fajtái:
- Fizetett egésznapos távollétek = fizetett szabadság = nem szabadság jellegű fizetett egésznapos távollét - Betegség miatti távollétek - Engedélyezett, de nem fizetett távollétek - Igazolatlan távollételek,

11 Vizsgálni kell a törtnapi távollétek nagyságát és arányának változását is:
- Munkanapok átlagos hossza= Teljesített órák száma túlóra nélkül Teljesített napok száma (8óra/nap - Munkanapok átlagos hossza= Törtnapi távollét)

12 - Munkaidő kihasználási mutató=
Munkanapok átlagos hossza*100 Munkanap törvényes hossza (100-munkaidőkihasználási mutató= Törtnapi távollétek aránya Vizsgálható még a túlórák aránya is.

13 1.1.3. A munkaerőfelhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata
A munkaerő fontos termelési tényező, a munkaerő-felhasználás, a munkaidő kihasználás változása befolyásolja a termelési érték nagyságát. A munkaügyi tényezők számszerűsítésére alkalmazott módszerek: Láncbehelyettesítési módszer Abszolút eltérések módszere Százalékos eltérések módszere

14 Láncbehelyettesítési módszer: A kialakított szorzat tényezői közül folyamatosa ez-egyet változtatunk és az így kialakított közbenső szorzatok segítségével állapítjuk meg az egyes tényezők hatását. Az abszolút eltérések módszere: Láncszerűen egy-egy tényezőt megváltoztatunk, de a közbenső szorzatok kialakításakor a tényezők változásával számolunk. Százalékos különbözetek módszere:Az egyes tényezők hatásainak a kimutatásához az elemzés során felhasznált mutatószámok indexeinek az eltéréseit használjuk fel.

15 1.2. A bérgazdálkodás elemzése
Vizsgálni kell : - Milyen a vállalkozás, a tevékenység jövedelmezőképessége, költségviselő képessége, mennyi bérköltséget bír el? - Milyen az alapbérek és a mozgóbérek viszonya? - Milyenek az átlagbérek, bérarányok?

16 1.2.1.A bérgazdálkodás átfogó elemzése Bérköltség szerkezete:
Alapbér, ill. törzsbér Bérpótlékok Kiegészítő fizetések Prémium, jutalom Egyéb bérek

17 Az elemzés során: - megállapíthatunk megoszlási viszonyszámokat - vizsgálhatjuk, hogy a bértömeg egyes elemei a tervhez vagy a bázishoz képest hogyan változott - értékelhető a bérköltség változása költségviselőként, valamint költséghelyenként

18 Átlagbérek elemzése: (kifizetett munkabérek egy főre eső átlaga) Számítható mutatók: - 1 órára jutó törzsbér - 1 órára jutó összes bér - 1 napi összes bér - 1 havi összes bér - éves átlagbér (valamennyi létszámcsoportnál)

19 Feladat a bérarányok folyamatos figyelemmel kisérése:
- a bérarányok megfelelnek-e a vállalkotás céljainak - a különböző területek között milyen maximális bérdifferencia indokolt - átlagbérek összehasonlítása az adott szakterület átlagbéreivel

20 1.2.2. A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata
A munkabér és a termelés alakulását együttesen vizsgáljuk. Kiszámíthatjuk a relatív bérköltség összegét, amely lehetőséget ad a termelési érték és a munkabér összegének, mozgásának, változásának együttes elemzésére

21 Korrigált bérköltség=
Bk= T1/T0*B0 Bk= korrigált bérköltség B0= tervezett bérköltség T1=tényleges termelési érték T0=tervezett termelési érték Korrigált bérköltséget viszonyíthatjuk a ténylegesen felhasznált bérköltség összegéhez.

22 Kiszámíthatjuk az abszolút, illetőleg a relatív bérmegtakarítás/túllépés összegét.
Az abszolút bér eltérés összege: Bva=B1-B0 Relatív bérmegtakarítás/túllépés összege: Bvr=B1-Bk

23 Folyamatosan vizsgálni kell a béreltéréseket.
Ehhez a következő adatokat kell kiszámítani: - relatív felhasználható bérek összegét - az abszolút béreltérések összegét - az abszolút béreltérések okait Mutatók: Br=kr*b Br= relatíve felhasználható bérek összege k1=tényleges kapacitás b0=kapacitás egységre jutó tervezett(bázis) bérköltség

24 Er= B1-Br Er = relatív béreltérés összege B1= bérköltség tényleges összege Ea= B1-B0 Ea= abszolút béreltérés összege B0 = bérköltség tervezett összege Az abszolút béreltérés okai standardizálással számszerűsíthetők a láncbehelyettesítés, az abszolút különbözetek és a százalékos különbözetek módszerének felhasználásával .

25 Az abszolút béreltérést okozhatja:
- a kapacitás változása - a kapacitás egységre jutó munkanap szükséglet(felhasználás) változása - az egy munkanapra jutó bérköltség változása A számítást a százalékos különbözetek alkalmazásával végezhetjük el.

26 Bérhányad: a bérek és a termelés kapcsolatának vizsgálatára szolgál
Bérhányad: a bérek és a termelés kapcsolatának vizsgálatára szolgál. Azt fejezi ki, hogy az adott bérköltség felhasználásával mennyi termelési értéket értünk el. A felhasznált bér hány százalékát teszi ki az előállított termelési értéknek: Felhasznált bérköltség összesen Előállított termelési érték A mutatót tevékenységenként, termékenként, termékcsoportonként számítjuk, melyet viszonyíthatunk egymáshoz, vagy a terv és bázis adatokhoz.

27 Bérrentabilitási mutató: Azt fejezi ki, hogy 100,- Ft bérköltségre mennyi termelési érték jut. Számítása: Előállított termelési érték*100 Felhasznált bérköltség ősszege A bérrentabilitási mutató a bérhányad mutató reciproka. A termelékenységi és átlagbér mutatók viszonyát is kifejezheti

28 Bérigényességi mutató: a bérköltség és az összes termelési költség arányát mutatja:
Bérköltség összege összes termelési költség Bérhatékonyság: azt fejezi ki, hogy mennyi a 100 Ft bérköltségre jutó megtermelt eredmény

29 1.2.3. A munkaerőköltségek elemzése
Munkaerőköltség: Az emberek foglalkoztatásához kapcsolódó valamennyi költség, valamint ráfordítás. Egyrésze a bérköltségekkel párhuzamosan , automatikusan változik (pl. TB, járulékok) Másik részük független a bérköltégtől (pl. jóléti-kulturális költségek, kiküldetési költségek)

30 Vizsgálhatjuk megoszlási viszonyszámok segítségével az összetételt,
Megállapíthatjuk a munkaerőköltségek hányadát, Mérhetjük, hogy a költségeken belül milyen részarányt képviselnek a munkaerőköltségek.

31 1.2.4. A személyi jellegű egyéb kifizetések elemzése
Ide tartoznak: - találmányi , újítási díjak, - reprezentációs költségek - szerzői jogvédelem alá eső díjak - jogszabály alapján fizetett költségtérítések - dolgozó javára kötött életbiztosítás - ösztöndíjak. Szociális támogatások - választott tisztségviselő tiszteletdija

32 Vizsgálhatjuk: - az összetételét megoszlási viszonyszámok felhasználásával, az összes ráfordításokon, ill. a személyi jellegű ráfordításokon belüli arányát, - a személyi jellegű egyéb kifizetések hányadát, - fajtánként, hogy hogyan változtak ezek a kifizetések

33 2.A tárgyi eszközgazdálkodás kiemelt elemzési feladatai
A meglévő, illetőleg beszerzésre kerülő tárgyi eszközöknek a hasznosítási módja, hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét. Az elemzés során a következő feladatokat kell elvégezni Tárgyi eszköz állomány összetételének a vizsgálata A tárgyi eszköz állomány állagának, használhatóságának elemzése A tárgyi eszközellátottság vizsgálata A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata

34 2.1. A tárgyi eszközállomány összetételének vizsgálata
a.)A Számviteli tv. szerinti csoportosításban Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek b.)A tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszám segítségével vizsgáljuk, hogy milyen a tárgyi eszköz állomány összetétele.

35 c. ). Egy időpontra végzett számítások mellet
c.) Egy időpontra végzett számítások mellet vizsgáljuk még, hogyan változott a tárgyi eszköz állomány összetétele e.) Egyéb szempontok figyelembe vételével - az egyes eszközcsoportokat részletezve (pl. ingatlanokon belül földterületek, épületek stb alakulása) - feladatok szerint (termelési, üzemi, jóléti, igazgatási TE) - használatuk szerint (használatba vett, használaton kívüli)

36 2.2. A tárgyi eszköz állagának, használhatóságának vizsgálata Vizsgálata használhatósági fok megállapításával történik: Használhatósági fok = Tárgyi eszközök nettó értéke * 100 Tárgyi eszközök bruttó értéke A mutatót a tárgyi eszközök csoportjai szerint kell megállapítani és a változást vizsgálni.

37 A mutató csökkenése az az állag romlására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és üzemfenntartási költségek növekedését is. Vizsgálandó még: - az egyes tárgyi eszközcsoportok átlagos életkora, illetve a 0-ra leírt eszközök arányának a változása is (bruttó érték alapján)

38 2.3. A tárgyi eszközellátottság vizsgálata
A tárgyi eszközellátottság a termelés rendelkezésére álló eszköz mennyiségét, összetételét és pénzértékét fejezi ki. Pl. a mezőgazdaságban: - egy hektár termőterületre jutó tárgyi eszköz bruttó értéke - egy hektár termőterületre jutó főtevékenység tárgyi eszközeinek bruttó értéke

39 Az állomány összetételét is vizsgálni kell.
Kiszámíthatjuk pl. a mezőgazdaságban az 1 vagy 100 hektár termőterületre jutó - épületek - egyéb építmények - ültetvények - erőgépek, - egyéb gépek, berendezések, - szállító berendezések - járművek bruttó értékét.

40 Vizsgálható dinamikusan is (több év adatait hasonlítjuk össze)
Vállalkozás adatait más hasonló vállalkozás adataival is összevethetjük. Mérlegszerűen összehasonlíthatjuk az igényt és annak kielégítési lehetőségeit. Az ellátottság akkor jó, ha az adott feladat optimális időben történő, jó minőségű végrehajtása biztosított.

41 2.4. A tárgyi eszköz kapacitás kihasználásának a vizsgálata
Kapacitás = elméleti teljesítő képesség , az optimális feltételek esetén az elérhető teljesítményt mutatja Fontos feladat annak vizsgálata, hogy ezt az elméleti teljesítőképességet milyen mértékben használja ki a vállakozás.

42 Vizsgálatok jelentőségének okai.
- lekötött tőkének jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben - a gyors technikai fejlődéssel együtt jár a nagymérvű erkölcsi kopás - általában korlátozott az új beruházásra rendelkezésre álló fedezet - a kapacitáskihasználás közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel

43 2.4.1. A tárgyi eszközök kihasználásának vizsgálata értéki mutatók alapján
Egységnyi tárgyi eszköz értékre jutó termelési érték mutató: Bruttó (hozzáadott, nettó) termelési érték Tárgyi eszközök bruttó értéke Az elemzés során a mutatók változását vizsgáljuk, ezért a termelési érték megállapításakor változatlan árakat kell alkalmazni.

44 2.4.2. A termelő berendezések felhasználásának vizsgálata
Az elemzéshez a következő mutatókat használjuk. - Üzemképességi mutató: Felszerelt(üzemképes) gépek, berendezések átlagos száma Rendelkezésre álló gépek, berendezések átlagos száma

45 - Működő gépek, berendezések aránya:
Működő berendezések átlagos száma Felszerelt (üzemképes) gépek, berendezések átlagos száma - Teljes felhasználási mutató Működő gépek, berendezések átlagos száma Rendelkezésre álló gépek, berendezések átlagos száma

46 Teljes felhasználási mutató=
Üzemképességi mutató * működő gépek, berendezések aránya Ha a mutatók 100% alatt vannak, vizsgálni kell okonként, hogy miért nem működőképes minden gép, illetve a felszerelt gépek miért nem vesznek részt teljes számban a termelésben.

47 2.4.3. A műszaki kapacitáskihasználás vizsgálata
Képlete= Termelés*100/Kapacitás Amely kifejtve = termelésre fordított idő*1 órára jutó teljesítmény*100 Elméleti időalap*kapacitásnorma

48 Elméleti időalap= a maximálisan teljesíthető órák száma
ez az iparban: 365 nap*3 műszak/nap* 8 óra – karbantartáshoz, javításhoz szükséges idő Kapacitásnorma= optimális feltételek esetén óra alatt elérhető teljesítmény

49 A képlet alapján a kapacitáskihasználás vizsgálata két részre bontható:
- időalap kihasználásának vizsgálata - kapacitásnorma telesítésének vizsgálata Időlap kihasználásának vizsgálata: - Hasznos időalap kihasználása = Termelésre fordított órák száma *100 Naptári hasznos időalap

50 Naptári hasznos időalap=
(365*3*8)óra/gép – karbantartáshoz , javításhoz szükséges idő A mutató alakulását befolyásolja: - a munkarend - az átlagos műszakszám - karbantartáshoz szükséges idő - selejt miatt kieső idő - rendelkezésre álló gépek száma, - teljes gépfelhasználás

51 A kapacitásnorma teljesítésének a vizsgálata:
- Kapacitásnorma teljesítése = 1 órára jutó tényeges fajlagos teljesítmény Kapacitásnorma A mutató emelkedése kedvező, ami elérhető műszaki fejlesztés, jobb munkaszervezés, a termelésben résztvevők szaktudásának növelésével.

52 Összefoglalva: egy gépcsoport kapacitáskihasználásának a vizsgálatához az alábbi számítások szükségesek

53 Kapacitáskihasználási mutató
Időalap kihasználási Kapacitásnorma mutató teljesítésének a mutatója Teljes felh gép hasznos mutató időalap kih.mutatója Üzem Működő képességi gépek mutató aránya