A tapasztalati tanulásra épülő tréningek

Az előadások a következő témára: "A tapasztalati tanulásra épülő tréningek"— Előadás másolata:

1 A tapasztalati tanulásra épülő tréningek
Légrádiné Lakner Szilvia

2 A felnőttképzés és a tanulási folyamat szervezése
Felnőttek – tanulási folyamat – élettapasztalat A XXI. század munkaerőpiaca : tanulási folyamatok sorozatát várja el az egyéntől. A felnőttek tanulási folyamataiban legalább két tényezővel számolnunk kell a tanulás tervezésekor: Előzetesen elsajátított tudással Előzetes tapasztalati tanulással

3 A tapasztalati tanulás fogalma
A tapasztalati tanulás lényege a tapasztalatok reflexióján keresztül történő logikai híd megteremtése az élmény, a tapasztalás és a hétköznapi élet helyzetei között.

4 A tapasztalati tanulás köre (Kolb és Fry 1984)
FEEL: Konkrét tapasztalás Mi történt? Hogy működtünk? Ki hogy élte meg? Hogy sikerült? WATCH: reflexió, elemzés DO: Kipróbálás, cselekvés Mi a tanulság? Hogy lehetne jobban? Ki mit tehetne? Mi következik ebből? Párhuzam, analógia, metafora Konkrét elhatározás, döntés Gondolati keretek, új kocepció THINK:Általánosítás magyarázat / elmélet

5 A tapasztalati tanulás gyakorlatának alapelvei
Hatékonyság alapelve: tapasztalatok után reflexió, kritikai elemzés és szintézis Résztvevői kezdeményezés és döntés/felelősségvállalás Résztvevői aktivitás és elköteleződés A tanulságok személyesek, ezért megalapozzák a jövőbeni tapasztalást és tanulást. Tréneri szerep: problémák felvetése, a határok kijelölése a résztvevők támogatása az érzelmi és fizikai biztonság megteremtése a tanulási folyamat ösztönzése.

6 A tapasztalati tanulás és a tréning
Csoportdinamika Saját élményszerzés Tapasztalati tanulás: Modell, koncepció

7 Zavarok a tréning fogalma körül
Tendencia: képzések zöme = tréning Holott! előadás, work-shop, szakmai továbbképzés nem tréning! A tréning fogalmi, tartalmi és módszertani kérdései napjaink gyakorlatában eléggé változó módon jelennek meg, és a felnőttképzés módszertanában tisztázást igényelnek.

8 Mi a tréning? A tréning egyfajta csoportmunka, amelyben:
A résztvevőket aktívan bevonják a feladatok megoldásába A csoportdinamikai folyamatokat tudatosan alkalmazzák Építenek a résztvevők meglévő élettapasztalataira. A tréning a résztvevői, probléma-centrikus, közvetlen élmény-bázisú tanulás elvére épít. Amiben különbözik a pszichológiában használt „csoportozástól”: Tudatosan vállalt képzési - fejlesztési orientáció A képzési szükségletelemzés során feltárt területekre fókuszáló csoportvezetés Közös tanulási-tanítási folyamat nyílt vállalása

9 A tréning fogalma felnőttképzési aspektusból
„A tréningek olyan andragógiai fejlesztő folyamatok, amelyek: strukturált tapasztalatszerző eljárások működtetésével a csoportdinamikai hatások tudatos alkalmazásával felnőtt tapasztalati tanulást valósítanak meg, elsősorban készség- és képességfejlesztési céllal, adott, a képzési szükséglet feltárása során meghatározott képzési-fejlesztési cél elérése érdekében.” Forrás: Dr. Lóth László

10 A felnőttek tanulásának alapelvei a tréningen
A figyelem felkeltése és fenntartása A biztonságos csoportlégkör kialakítása – „szerződéskötés” Önálló felfedezés - a résztvevők útbaigazításával A tanulnivaló prezentálása – változatos módszertani repertoár Visszajelzés Megtartás és alkalmazás(transzfer) A tréning kritikus kérdése az, hogy a résztvevők mennyit tudnak és akarnak a tapasztaltakból felhasználni a mindennapi és munkahelyi környezetben?

11 A felnőttkori tanulás és a tréning kapcsolata
Gyakorlati alkalmazhatóság Személyes bevonódás, tanulási élmény Belső motiváció és felelősségvállalás a tanulásért A tréner/fejlesztő szerepe Támogató magatartás A tanulási folyamat segítése Csoporthatás – csoportos tanulás A résztvevők alapvetően egymástól tanulnak (tapasztalatok, reflektálás révén) Tapasztalati tanulás

12 A tréningek jellemzői I.
Új ismeretek, kompetencia csoportmunkában Probléma-megoldási helyzetgyakorlatok sora Megoldás-orientáltság és pozitív gondolkodás A tanulási folyamat a csoportbeli viselkedés, élmény útján történik. A csoportmunka nagyon intenzív, folyamatos aktivitást igényel. A tagok közösen kialakított szabályok szerint dolgoznak.

13 A tréningek jellemzői II.
Központi módszertani elem: strukturált tapasztalatszerző gyakorlat. Kockázat nélküli, védett helyzet - különböző viselkedésformák szabad kipróbálására. A felnőttség jellemzőinek különös jelentősége van: Felnőtt én ill. szabad gyermeki én működtetése A fejlesztés „tárgya”: A SZEMÉLYISÉG A fejlesztés „eszköze”: A CSOPORT

14 A tréningmódszer sajátosságai
A tréneri szerep módszertani segítő, tanácsadó együttműködő partner, egyenrangú viszony moderálja, irányítja, támogatja az önálló ismeretszerzési folyamatokat képes függetleníteni magát saját véleményétől, képes akceptálni mások véleményét kerüli a direkt értékeléseket, minősítéseket, észrevételeit kérdésként interpretálja

15 A tréningmódszer sajátosságai
II. A résztvevői szerep aktív szerep, a megismerési folyamat konstruktív résztvevője önmagukért és társaikért is felelős, egyenrangú és szuverén emberek képesek a tréning sikeréhez hozzájárulni, egymásnak tudást, tapasztalatot adni és mindezeket befogadni helyzetgyakorlatokat, szerepjátékokat dolgoznak fel saját élményeket szereznek, ami sokszor cselekvésre késztető energiákat szabadít fel a fejlesztés színtere elsősorban viselkedési és érzelmi.

16 A tréning és a felnőttképzés kapcsolódási felületei
A tréningek felfoghatók felnőttképzési folyamatként, jellemezhetők az andragógiai törvényszerűségek alapján, ugyanakkor számos sajátos jellemzővel rendelkeznek. Legfontosabb komponensük a tapasztalati tanulás, ami dinamikus különbségeket jelent a hagyományos felnőttoktatási eljárásokhoz képest. A tréningen tanultak direkt módon alkalmazhatók – nem lép fel az elméleti tanulás hatását gyengítő „transzfer-hatás”. Igazán hatékonyan (felnőttkorban) a tapasztalati tanulás módszertanával fejlődhetünk.

17 „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá;
Záró gondolat „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá; amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése: a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal a vízzel, amit a leveleire öntenek; az lepereg róla. Csak azt a vizet képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül maga szív fel.” Rényi Alfréd

18 Köszönöm a figyelmet!