Szociálpolitikai és esélyegyenlőtlenségi helyzetkép Magyarországról Sziklai István LIGA szakszervezet 2009. november 10.

Az előadások a következő témára: "Szociálpolitikai és esélyegyenlőtlenségi helyzetkép Magyarországról Sziklai István LIGA szakszervezet 2009. november 10."— Előadás másolata:

1 Szociálpolitikai és esélyegyenlőtlenségi helyzetkép Magyarországról Sziklai István LIGA szakszervezet 2009. november 10.

2 Amiről szó lesz… Főbb trendek (EU – Magyarország)  Jövedelemegyenlőtlenség, szegénység  Demográfia  Foglalkoztatási helyzet – munkanélküliség A foglalkoztatási és szociális ellátórendszer összehangolása  Uniós példák  Hazai gyakorlat  Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?

3 „…nem lehet köztársaságot teremteni ott, ahol a polgárok között nagyok a különbségek.” Niccoló Machiavelli, 1469 - 1527

4 Jövedelemegyenlőtlenségek az EU-ban Magyarország a jövedelmi egyenlőtlenségek és relatív szegénység szempontjából az EU középmezőnyébe tartozik. A balti országokban és Lengyelországban nagyobb az egyenlőtlenségek mértéke, mint nálunk, Szlovéniában és Csehországban alacsonyabb. Az EU-ban a volt szocialista országokban a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek: csak a leggazdagabb tized él az európai középosztály életszínvonalán (kivétel: Csehország és Szlovénia). Magyarországon és a többi kelet-európai országban az iskolázottság szerepe a legjelentősebb az egyenlőtlenségek alakításában. A foglalkoztatás hatása is számottevő, az életkor szerepe elhanyagolható. Forrás: TÁRKI, 2008.

5 A jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység trendjei Magyarországon, 1987-2007 A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) Forrás: Tóth, 2008. Szegénységi ráta (%)

6 A (jövedelem) szegénység alakulása Magyarországon 1996-ig: az egyenlőtlenségek, a szegénység kiterjedtsége és mélysége is nő 1996-2003: az egyenlőtlenségek és a szegénység mélysége tovább nő, a szegénység kiterjedtsége azonban már nem 2003-2007: az egyenlőtlenségek és 2005-től a szegénység mélysége is csökken A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói:  a háztartásfő iskolázottsága, munkaerő-piaci helyzete, etnikuma (cigányság) és  a háztartás összetétele 3 vagy több gyerek egyedülálló szülő Forrás: Gábos, 2008.

7 Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban, 2006. férfinő EU-hoz képest lényegesen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztatása. A régióhoz képest a férfiaknál kedvezőtlenebb a foglalkoztatási helyzet.

8 Előrejelzések 201020202050 Népességszám (millió fő)9,79,48,0 0-19 évesek aránya, %21,120,218,9 20-64 évesek aránya, %63,361,354,9 65-X évesek aránya, %15,618,526,2 Az idősek száma és aránya növekszik Az idősek száma és aránya növekszik. Az egészségügyi és szociális gondozási – ápolási szükségletek nőnek, megváltoznak! A munkaképes korúak száma jelentősen csökken A munkaképes korúak száma jelentősen csökken, 2050-ig kb. 2 millió fővel. A munkaképes korú lakosság száma jelenleg kb. 7 millió fő, 2050-re 5,2 millió lesz. A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik 2000-2050 között A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik 2000-2050 között. A fiataloknál néhány évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet. (Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15%-a roma.) Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban Emelkedik az egyszülős családok aránya Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban. (A mintegy 2,3 millió éves korú gyerek közel egyharmada (700 ezer fő) kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást.) Emelkedik az egyszülős családok aránya.

9 A lakónépesség számának változása a kistérségekben, 2001-2021

10 A foglalkoztatottak lakónépességhez viszonyított aránya 2001 Készítette: Bihari Zsuzsanna, MTA RKK TKO

11 1. Alacsony iskolázottságú, szegény társadalmi rétegek fokozódó leszakadása. Válságtünetek: - foglalkoztatási lemaradás (lásd következő dia) - az iskolázatlanság újratermelődése - várható élettartam: növekvő egyenlőtlenségek 2. Az iskola szerepe / a társadalom alsó 20-25 %-a - alapkészségek hiánya - szélsőséges egyenlőtlenségek - szélsőséges iskolai szegregáció 3. A szegregáció hozzájárul a hátrányok újraterme- lődéséhez Leszakadó társadalmi rétegek Forrás: Kertesi, 2009.

12 Diploma Középfok 8 osztály 0-7 osztály 48 46 44 42 1988 19901992199419961998 2000 2002 40 38 36 34 32 Országos Forrás: Kovács K. –Hablicsek L. (2006) Férfiak 30 éves korban várható élettartama Magyaror- szágon iskolai végzettség szerint (5éves mozgó átlagok) év

13 A szociális és a foglalkoztatási szolgáltatások szervezeti kapcsolatainak átalakítása az EU egyes országaiban I. Az Európai Únió számos országában az elmúlt években jelentős és radikális reformokat hajtottak végre a meglévő szociális, illetve foglalkoztatási ellátó rendszerek átalakítása érdekében. A gazdaság nem megfelelő versenyképessége miatt (is) tartósan magas munkanélküliségi/inaktivitási ráta alakult ki, a korábbi foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban ennek korriglására alkalmatlannak bizonyultak. Jelentős társadalmi és intézményi feszültségek alakultak ki a szociális és foglalkoztatási eszközök határmezsgyéjén élők tömeges és tartós jelenléte miatt, az intézmények diszfunkcionális működése nem nyújtott kielégítő perspektívát a kialakult helyzet megváltoztatására. A gazdaság versenyképességének növelése és a társadalmi feszültségek (és passzív kiadások) csökkentése érdekében teret nyert a „munkát segély helyett” politikák létjogosultsága, az inaktívvá válás lehető megelőzése, visszafordítása. Lásd „Út a munkába” program. Széles körben elterjedt az a felismerés – látván a kialakult intézmények, eszközök hatékonyságának elégtelenségét -, hogy az eddigi korrekciós támogatási rendszerek túlbonyolítottak, összehangolatlanok, nem elég célirányosak, miközben jelentős forrásokat emésztenek fel, sokszor elvész maga a problémamegoldás, az ügyfél a pénzbeli transzferek és a jóléti szolgáltatások hálójában, vagy éppen el sem jut ezekhez az eszközökhöz. Lásd a szociális és foglalkoztatási rendszer integrációja.

14 (régi) Új utak és gyakorlatok Dán rugalmas-biztonsági modell, az átmenetek biztonsága: rugalmas munkaerőpiac, aktív munkaerőpiaci politika, bőkezű szoc. ellátórendszer, az aktivitás elvárása és ösztönzése, népfőiskolák Francia „terápia helyett prevenció”: az AFSZ „aktív” lépései, ügyfelek megszólításának kötelezettsége, új típusú felmérés (swot típusú) személyre szabott cselekvési terv (korábbi RMI- minimális beilleszkedési támogatás) Angol kategorizálási rendszer (Profiling), Job Centre Plus irodák, gyakori visszahívás, foglalkoztathatóság és motivációs szint koordinátarendszerében kategorizált ügyfél, eltérő rizikófaktorú csoportok, aktív eszközök 6 hónap után, sikerdíj a tartósan munkában maradók esetében, teljesítménymutatók a JCP-nál, munkáltatói kapcsolattartó Német bon rendszer az állami, piaci és nonprofit szektor „versenyeztetésére” az elhelyezés és tartós munkahelymegtartásért Osztrák „szociálökonómiai üzemek” a foglalkoztathatóság munkavégzés közbeni fejlesztésére (tranzitfoglalkoztatás) …………………………… és atipikus foglalkoztatási formák

15 A szociális ügyek az EU-s terminológiában a foglalkoztatással kapcsolódnak össze (alapvetően gazdasági célú unió) - a foglalkoztatás, gazdasági aktivitás előmozdítása elsődleges - együttműködés a foglalkoztatáspolitikával, integráció a munkaüggyel, Hosszú távú építkezés, a beruházás (megtérülés) szempontjainak felismerése és elfogadtatása (a forrástervezés és felhasználás tudatossága) - stratégiai tervezés minden szinten (országos, regionális, helyi), teljes körűen (helyzet – cél – eszköz) - számszerűsített teljesítmény- illetve eredménymutatók mérése - fenntarthatóság (jogszabályi környezet, finanszírozhatóság) A támogatások elsősorban az aktív korú emberek foglalkoztatását célozzák! EU-s fejlesztések- Új megközelítés a szociálpolitikában!

16 A munkaügyi és szociális szolgáltatások együttműködésének gátjai Magyarországon Eltérően szervezett rendszerek Felülről vezéreltek, az ellátások és szolgáltatások tervezése nem az egyéni, területi szükségletek alapján történik, A szükségleteket és igényeket nem párosítják – rugalmatlanok a szolgáltatások, Eltérő hagyományok, Eltérő tudások, ismeretek, módszerek, gyakran elavultak is, Tömegesség képzete – nem személyorientált

17 Gátak a munkaügyi intézményrendszerben Hatósági feladatok és szolgáltatás egyszerre vannak jelen a rendszerben, Módszerei, gyakorlatai a motivált álláskeresőkre adekvátak, az aktív foglalkoztatásból kikerülők számára szerveződött: álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik 18/2005(X.188.) FMM rendelet 2. § 2. bek., 4. § 1. bek.: aktív munkahelykeresőnek az tekinthető aki 30 napon belül képes, és kész munkába állni. Aki erre nem képes, vagy elveszti ezen képességét, azt törölni kell a nyilvántartásból!

18 Gátak a munkaügyi intézményrendszerben az inaktív, a munkaerőpiactól tartósan kiszorult emberekkel gyakran semmilyen kapcsolata sincs. Ha van, akkor eszközei nincsenek. a munkanélküliek jelentős rétegei meg sem jelennek a regisztráltak körében, vagy egy év után elveszítik jogosultságukat, a továbbiakban róluk a hálózat egyáltalán nem gondoskodik, a munkaerőpiac számára széles tömegek tűnnek így el. fontos különbség a szociális ellátórendszerrel szemben: azonosan szabályozott, egységes nyilvántartások

19 Gátak a szociális szolgáltatásokban A szolgáltatások és ellátások nem szükséglet -specifikusak, szűkmarkúak, ugyanakkor pazarlók  A szolgáltatások kevésbé a rászorulók szükségleteitől/ igényeitől, hanem a szolgáltatók lehetőségeitől függnek.  Szűkös szolgáltatáskínálat, rossz hozzáférési esélyek, Intézményrendszere rendkívül heterogén, egyidejűleg van jelen diverzifikáltság és a központosítás iránti igény  nincs egységes nyilvántartási rendszer,  kiépítettség, felszereltség, szakmai felkészültség eltérő,  szolgáltatások egymást erősítő funkciója hiányzik,  „elkallódnak” azok, akik leginkább rászorulnak a célzott és összehangolt segítésre. Nincs együttműködés a szolgáltatások között Szűk körű, eseti az „intézményi szintű” deklarált együttműködés is, Módszerbeli eltérések, definíciós problémák, Társadalmi integráció igénye, munkaerő-piaci integráció nélkül.

20 Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek? (ami az eddigi vitákból, gyakorlatokból tudható…) Sem a probléma sem a kezelési mód nem újkeletű (évszázadok óta mindig visszatér, az eszközrendszere is nagyon hasonló: szankció, kényszermunka, moralizálás, egyéni felelősség hangsúlyozása a gazdasági problémák megoldása helyett Mindig az egyéni felelősség hangsúlyozása Meghatározott politikai helyzetben kerül újra elő, része a mindenkori kormány játszmáinak A munkaerőpiac működésének hibájából, és az ezt rosszul kezelő társadlami, politikai stratégiákból adódik A munkanélküliséget soha nem sikerül megoldani erőszakos eszközökkel Mértékét csak politikai szintéren meghozott gazdasági döntések tudják hatékonyan befolyásolni Kizárólag komplexen kezelhető gazdasági, pénzügyi és bérpolitikai kérdés Ezen korszakokban a munkahelyek jobban hiányoznak, mint a munkavállalói hajlandóság A munkaerő-piaci és a jóléti intézményrendszer, ill. támogatások túlterhelődnek a megoldatlan gazdasági problémák miatt; valamint az erejüket, kompetenciájukat meghaladja a kötelező cselekvés kényszere Forrás: Csoba, 2009.

21 Az 1780. évi párját ritkítóan nagy szárazság idején a szegénység a mezőváros akkori földesurához fordult kölcsöngabonáért. Kállay - a hagyomány szerint - csak azzal a feltétellel volt hajlandó kenyeret adni a szorult helyzetbe került lakosságnak, ha az a kamat fejében dombot emel, s a tetejére kilátót ácsol számára. A jobbágyősök keze munkájával így épült fel a kilátó, s keletkezett" …a talicskával, mosóteknővel, dézsával, szakajtóval, köténnyel" összehordott 12 méter magas halom. Inségdomb - Nagykálló Köszönöm a figyelmüket!