Gyermekszegénység Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Gyermekszegénység Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Gyermekszegénység Magyarországon
MTA Demográfiai Bizottság Budapest, október 12. Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel Blaskó Zsuzsa (KSH NKI) - Gábos András (TÁRKI)

2 Az előadás szerkezete A projekt Gyermekszegénység az Európai Unióban Gyermekszegénység Magyarországon

3 Az előadás szerkezete A projekt Gyermekszegénység az Európai Unióban Gyermekszegénység Magyarországon

4 A projekt http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/index.html
Megrendelő: az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága Konzorcium: TÁRKI (Budapest) és Applica (Brüsszel) Időtáv: december – december A projekt feladatai 1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése 2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló társadalompolitikák hatásosságának értékelése 3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából releváns indikátor-együttesre 4

5 Az előadás szerkezete A projekt Gyermekszegénység az Európai Unióban Gyermekszegénység Magyarországon

6 A gyermekszegénység kockázata
A gyermekszegénység fő kimeneti mutatói az Európai Unióban, 2008 (%) Az EU-ban minden ötödik gyermek szegény A teljes népességhez képest jelentősen magasabb: HU CZ, LU, RO, SK A teljes népességhez képest alacsonyabb: DK, EE, CY, FI A szegénység mélysége a gyermekek körében a teljes népességhez hasonló mértékű Viszonylag magas: BG, RO Viszonylag alacsony: FR, CY, NL Forrás: EUROSTAT

7 A gyermekszegénység kockázata - országklaszterek
Bevont indikátorok: szegénységi ráta szegénységi rés-arány mindkettő az EU-SILC-ből becsülve Sztenderdizált távolságok (z-scores) a gyermekek és a népesség átlaga között országonként az országos és EU-átlag között a gyermekek körében A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak Hat klaszter, úgy hogy a csoportok közötti távolság maximális, a csoporton belüli szóródás minimális legyen A tagországok teljesítménye +++ legjobb legrosszabb Jól teljesítők: északi államok, CY, SI, DE, FR Rossz kimenetek: déli államok, PL, LT Magyarország: valamelyest az átlag alatt

8 Munkanélküliség A munkanélküli háztartásban élő gyermekek aránya az Európai Unióban, 2008 (%) A munkanélküli háztartásban élő gyermekek nagy valószínűséggel csak az egyik szülővel élnek: BE, EE, IE és UK Ezzel szemben Magyarországon a készülős, sokgyermekes családok érintettek leginkább Forrás: EUROSTAT (EU-LFS) *Svédországra vonatkozóan EU-SILC adatok (WI=0)

9 Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élők szegénysége
A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége, EU, 2008 (%) A gyermeke szegénységi kockázata mindenhol magasabb a felnőttekénél Jelentős szóródás a szegénységi ráta értékeiben Magas kockázat: RO, déli és balti államok, LU, PL Lehetséges okok Alacsony bérek Háztartás-összetétel: sok gyermek, sok eltartott Nem teljes munkaintenzitás: Egykeresős háztartások Részmunka Társadalmi normák Forrás: saját számítások az EU-SILC 2008 alapján *Málta esetében hiányzó adat. A francia adat 2007-re vonatkozik.

10 A szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása
A készpénzes transzferek gyermekszegénység-csökkentő hatása az Európai Unióban, 2008 (%) A transzferek hatásossága egyaránt függ a kiadási szinttől és a célzottságtól Legerősebb hatás: DK, FI, SE, valamint DE, FR, HU, AT, SI Leggyengébb: EL, ES, IT A módszertan elterjedt, de erősen korlátozott Forrás: EUROSTAT, saját számítások az EU-SILC 2008 alapján

11 A gyermekszegénység kockázata és fő kihívások a tagállamokban
A-csoport: jól teljesítők minden dimenzióban A gyermekszegénység kockázata Munkanélküliség A magas MI háztartásban élők szegénysége A jóléti transzferek hatásossága A-csoport DK + + + + ++ EE + + + – FR CY NL AT SI FI SE

12 A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat az A-csoportban
Magas foglalkoztatottsági szint – a legtöbb tagállamban a kétkeresős modell domináns NL: a második kereső jellemzően félállású AT: az egykeresős családmodell a domináns, magas keresetek és jelentős készpénztranszferek ellensúlyozzák a második kereső hiányát, de viszonylag elterjedt a félállású második kereső modellje is Kiterjedt és megfizethető gyermekgondozási (közösségi) szolgáltatások CY: informális gyermekgondozás áll a magas női aktivitás mögött Megfelelő színvonalú készpénztranszferek DK, SE, FI: jelentős összegű alanyi jogú juttatások és kiterjedt szolgáltatások a szülők munkaerő-piaci vissza-integrálódásához SI: jelentős összegű célzott transzferek az alacsony jövedelmű háztartásoknak FR: nincs számottevő célzottság, az anyasági támogatások jelentős szerepe

13 A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban
C-csoport: viszonylag rossz teljesítmény minden dimenzióban A gyermekszegénység kockázata Munkanélküliség A magas MI háztartásban élők szegénysége A jóléti transzferek hatásossága C-csoport LV – – – LT SK + UK – – – RO

14 A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban
D-csoport: a magas MI háztartásokban élők szegénysége a fő kihívás A gyermekszegénység kockázata Munkanélküliség A magas MI háztartásban élők szegénysége A jóléti transzferek hatásossága D-csoport EL – – + + + – – – ES + IT + + LU – PL PT

15 A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a D-csoportban
A készpénztranszferek jelentősége kicsi, főként az idősebb gyermekek számára A támogatások csak kismértékben célzottak A (közösségi) gyermekgondozó szolgáltatások hiánya, a kiterjedt család szerepe még mindig jelentős (IT, EL, ES) A foglalkoztatottság alacsony és nincs ezt ösztönző politikai gyakorlat; a határozott idejű szerződések gyakoriak, kivéve IT EL, IT: nincs minimálbér; PL: nagyon alacsony A változás jelei néhány országban, különösen ES: a határozott idejű szerződések arányának csökkenése, a minimálbér emelése, adókedvezmény a gyermekek után

16 A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban
B-csoport: a munkanélküliség a fő kihívás A gyermekszegénység kockázata Munkanélküliség A magas MI háztartásban élők szegénysége A jóléti transzferek hatásossága B-csoport BE + – + + CZ + + + DE IE – – HU BG – – –

17 A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a B-csoportban
Magas az egyszülős háztartásban élő gyermekek száma (BE, DE, IE) A migráns hátterű gyermekek szegénységi kockázata magas és arányuk számottevő a szegény gyermekek körében Viszonylag hatásos készpénzes támogatások, de gyakran ellen-ösztönző hatásuk van a munkavállalásra Elégtelen gyermekgondozási szolgáltatások – korlátozott számú férőhely, rövid, rugalmatlan nyitva tartás és magas költségek Rugalmatlan munkaidő

18 Az előadás szerkezete A projekt Gyermekszegénység az Európai Unióban Gyermekszegénység Magyarországon

19 A magyarországi gyermekszegénység európai kontextusban - összefoglaló
A gyermekszegénység kockázata a felnőtt népességhez viszonyított relatív kockázata legmagasabb az EU-n belül, emiatt Magyarország teljesítménye valamivel átlag alatti Munkanélküliség a fő kihívás Magyarország számára a munkanélküli és az alacsony munka-intenzitású háztartásokban élő gyermekek nagy száma Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége helyzetük jobb az európai átlagnál A készpénzes transzferek hatásossága uniós összehasonlításban hatásosak

20 Gyermekszegénység Magyarországon, 1992-2009
Forrás: Gábos – Szivós (2006), saját számítások Ekvivalens jövedelem: OECD1 -skála

21 A gyermekszegénység fő meghatározói Magyarországon
Demográfiai meghatározók Gyermek életkora Szülők életkora A háztartás típusa (szülők és gyermekek száma) Szülők humán tőkéje Iskolázottság Munkaerő-piaci helyzet Egyéb Lakóhely (települési lejtő, regionális meghatározottság) Etnikum Gyakori a legfontosabb meghatározók halmozott szerepe

22 Szegénységi profil A szegénységi profil fő jellemzői:
főként a kétszülős, sokgyermekes családokban élők az iskolázatlan szülővel élők munkanélküli vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban élők falvakban élők jelentős regionális egyenlőtlenségek: elsősorban az Észak-Magyarországon élők erős etnikai dimenzió: a roma gyermekek kétharmada szegény, de a szegény gyermekek kétharmada nem roma

23 A háztartás munkaerő-piaci helyzete
MI<0,5, Szegény: EU-25 átlag MI<0,5, összes: EU-25 átlag

24 Munkanélküli háztartásokban élő gyermekek
Szegénységi ráta a munkanélküli (munkaintenzitás, MI=0) háztartásban élő gyermekekre, 2007: Magyarország: 73% EU-25 átlag : 68% A szülők munkaerő-piacra jutásának számos akadálya van: regionálisan egyenlőtlen kereslet rugalmatlan munkaerő-piac magas munkakeresési költségek humán tőke hiánya bölcsődei férőhelyek hiánya transzferek munka-ellenösztönző hatása

25 Egykeresős családban élő gyermekek
Munkaintenzitás, MI=0,5: jellemzően egykeresős családokban élő gyermekek Szegénységi kockázatuk EU-átlag alatti, DE… …jelentős különbség a szegénységi kockázatban aszerint, hogy a nem kereső háztartástag munkanélküli, vagy valamilyen gyermekgondozási ellátásban részesül A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása a 0-5 évesek körében a legnagyobb

26 A készpénzes transzferek szegénységcsökkentő hatása
A transzferek hatásosságának fő indikátora: a készpénzes jóléti transzferek nélkül számított gyermekszegénységi ráta és az összes jövedelem mellett becsült mutató különbsége EU-27 átlag: 38% A leghatásosabb a magas kiadásokkal és univerzális készpénztranszferekkel jellemezhető északi országok támogatási rendszere: FI, SE Magyarország az ötödik: 58% A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása különösen a kisgyermekes háztartásokban és a 2 vagy több gyermeket nevelő háztartásokban jelentős, DE nem kiemelkedő a három- és többgyermekesek körében.

27