1 Korszerű informatikai oktatás a tudásalapú gazdaság fejlődésének kulcsa DAT Konferencia 2006.november 21. Balogh István

Az előadások a következő témára: "1 Korszerű informatikai oktatás a tudásalapú gazdaság fejlődésének kulcsa DAT Konferencia 2006.november 21. Balogh István"— Előadás másolata:

1 1 Korszerű informatikai oktatás a tudásalapú gazdaság fejlődésének kulcsa DAT Konferencia 2006.november 21. Balogh István istvan.balogh@ivsz.hu

2 2 Jelenlegi helyzet Jelenlegi általános problémák:  Alacsony foglakoztatás,  Munkáltatók véleménye szerint:  gyenge gyakorlati képzettségi szint a képzésből kikerülő tanulóknál,  a gazdaság, a felhasználók igényeit figyelmen kívül hagyó szakképzés, hibás finanszírozói rendszer,  Munkaerőhiány egyes szakmákban és egyes régiókban,  Rossz hatásfokú képzés irányítási rendszer,  5,5-6 Millió digitálisan írástudatlan állampolgár. Kapcsolódó megoldandó feladatok, pl.:  II. NFT megvalósítása  Információs társadalom kiterjesztése – tudásalapú társadalom megvalósítása,  Versenyképes ICT és tartalomipar kialakítása,  A távmunka, távoktatás elterjesztése – LLL megvalósítása,  Digitális szakadék csökkentése, digitális írástudatlanság felszámolása, digitális készségek fejlesztése,  Közös Európai információs tér kialakítása (i2010).

3 3 Jelenlegi helyzet Jelenlegi problémák az informatikai képzésben:  A képzők nem veszik figyelembe a munkaerőpiaci igényeket:  Szakmastruktúra problémák,  Nem megfelelően gyakorlatorientált képzés.  Nem mindig megfelelő a képzőintézmények felkészültsége:  Motiváció hiánya,  Finanszírozási problémák,  Nem rendelkeznek a változó körülményekhez a legkorszerűbb eszközökkel, ismeretekkel  Sok esetben nem megfelelő felkészültségű oktatók közép és felsőfokom – korszerű gyakorlati ismeretek tapasztalatok hiánya.  Képzés irányítási problémák:  Nem megfelelő helyen születnek a döntések,  Lassan kerülnek be a legújabb ismeretek a képzésben.

4 4 Működő érdekrendszer Három érdekrendszer céljait, hatásait kell figyelembe venni a képzésfejlesztés során:  Társadalmi érdek:  L egfontosabb összetevője a tanultság, a képzettség minél magasabb szintjének elérése.  Gazdasági érdek:  M unkaerőpiaci igényeknek való megfelelés a lehető legkisebb befektetés árán.  Egyéni érdek:  A z előzőektől nem független, de az egyéni karrier- szándékok a fentiektől jelentősen eltérhetnek.

5 5 A közeljövő kihívásai A közeli jövő kihívásai az amire az informatikai képzésnek választ kell adni:  2 év alatt elavulnak az informatikai eszközök, szoftverek, alkalmazások és az informatikai tudás is,  Olcsó, tömegesen megjelenő IKT eszközök – amelyek kezelését mind a public, a privát és a civilszféra szervezeteinek, mind a lakosságnak el kell sajátítani és azokat alkalmazni is kell.  K+F+I tevékenységhez kiemelkedő szakmai tudású informatikusokra van szükség, akik rendelkeznek a legújabb technológiai ismeretekkel is.  5,5-6 millió digitálisan írástudatlan állampolgár bevonása az információs társadalomba, akik jelenleg nem tudják kihasználni az információs társadalom vívmányait, amellyel csökkentik az alkalmazások, a tervezett fejlesztések hatékonyságát.  LLL – eLearning használat általánossá tétele és távoktatás megoldása az ország fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségű.  Általános tanár és informatikus hiány fenyeget Európában.  Az II. NFT megvalósításához szükséges informatikai ismeretek biztosítása - csak akkor lehet sikeres, ha ez megoldódik.

6 6 EU prioritási példák 2010 EU „teljesítménymutatóiból egy”:  El kell érni, hogy a 25-65 éves korosztály körében 12,5%-os legyen az élethosszig tartó tanulásban való részvétel aránya. Néhány kiemelt EU prioritás a képzés fejlesztésében:  A foglalkoztathatóság fejlesztése szakképzéssel,  Felnőttek hozzáférésének javítása a képzéshez,  Hátrányos helyzetűek szakképzése,  Az IKT alkalmazása az oktatási környezetben és a felnőttképzésben felnőttképzésben,  A távoktatás elterjesztése a képzésben,  Idegennyelv tanulásának erősítése a képzésben. EU trend: Tudásalapú társadalom, melyben az emberi tényező felértékelődik!

7 7 Versenyképes gazdaság= Tudásalapú gazdaság Tudásalapú gazdaság:  Az új munka-szervezet típus kialakulása során jelentkező tudás, készségek és munkavégzési irányultságok:  Az elméleti tudás jelentősége nő, mégpedig a problémamegoldás folyamataival összefüggésben.  Nő a technikai és ún. digitális tudás jelentősége a modern IKT eszközök és alkalmazások bevezetése és felhasználása következtében.  A hagyományos és formális kompetenciák egyre jobban, kiegészülnek illetve helyettesítődnek más, új kompetenciákkal. A tudásalapú társadalom jellemzője: az LLL életmód és az általános innovációs kultúra elterjedése, a tudástermékek és szolgáltatások dominanciája

8 8 Az informatika, mint az oktatás közös része A „beágyazott” informatika jelentősége:  Az egész képzés – óvodától az egyetemig átgondolása informatikai szempontból,  Új szemlélet érvényesítése a tananyag fejlesztésben – a képzés informatizálása nem egyenlő a tananyag digitalizálásával – ki kell használni az informatika teremtette lehetőségeket, hasonló módon, mint a gazdasági élet más területein,  Tanárok felkészítése az új módszerekre,  Korszerű tananyagok fejlesztése, használata.  Az új módszerek alkalmazása a képzésben. Elvárt eredmény: hatékonyabb tudásátadás és nagyobb gazdasági teljesítmény.

9 9 Elvárások A képzési tartalom folyamatos fejlesztése, különösen figyelve:  a korszerű technika/technológia színvonalára,  a munkaadói/felhasználói igények kielégítésére. A képzési módszerek folyamatos fejlesztése, különösen figyelve:  a korszerű technika/technológia színvonalára,  a moduláris felépítésre,  a kompetencia alapú megoldásra és az  az egyéni tanulást lehetővé tevő és segítő módszerekre.

10 10 A gyors reagálás biztosítása a korszerű képzésben Az angol ISM (Industrial Structure Method) rendszer, mint minta egy muduláris képzés alapeleme biztosítja:  A szakmai és vizsgakövetelmények folyamatos felülvizsgálatát, rendszeres elektronikus úton történő frissítését, dokumentálását,  Az informatikai szakemberek, képzők foglalkoztatók széles rétegeinek bevonását a követelmények folyamatos karbantartásába (weben keresztül) – ami alapvetően biztosítja a munkaerőpiaci elvárások érvényre juttatását,  A szakmai és gazdasági szervezetek elvárásait érvényesítését a képzéssel kapcsolatban - így megfelelően differenciált megoldások születhetnek,  A jelenlegi és a jövőbeni várható hiányszakmák folyamatos követhetőségét és kommunikálását - ezzel a képzések a lehető legjobban illeszthetővé válnak a munkaerőpiaci igényekhez,  A költséghatékony moduláris képzési megoldást – ezzel elérhető a képzések átfedésének megszüntetése, a formálisan és informálisan megszerzett tudás elismerése, így az egész oktatás hatékonysága is növekszik – koncentrálni lehet a legújabb ismeretek átadására.

11 11 Információs társadalom Az Információs társadalom a Tudásalapú társadalom 1. lépcsője! Jellemzői:  a szociális fejlődés szempontjából a széles körű informáltság,  a gazdasági fejlődés tekintetében az IKT eszközök, rendszerek és  az információ, mint általános eszköz, kiterjedt használata. A megvalósítás egyik kiemelt feltétele: a digitális írástudás terjesztése: Oktatási rendszer átalakításával, Felnőttképzéssel, Helyi szervezésű tanfolyamokkal, Eseti segítségnyújtással,

12 12 Digitális írástudás Ma Magyarországon 6.500.000 ember digitális „analfabéta”. Forrás: NSZS 2005 Lakossági felmérés (Ariosz Kft.) Digitális írástudás: a digitális formában továbbított és hozzáférhetővé tett információ megkeresése, feldolgozása és értelmezése

13 13 Digitális írástudás szükségessége Az információs társadalom kialakulásával hátrányos helyzetbe kerültek/kerülnek azok a csoportok, akik:  Önhibájukon kívül, vagy bármilyen oknál fogva nem szereznek jártasságot az információtechnológia adta lehetőségek használatában, és  Nem tudnak bekapcsolódni az „élethosszig tartó tanulás” folyamatába, és  Sajnálatos módon leszakadnak a társadalom fejlődési sodrából. Ezeknek az embereknek, csoportoknak segítséget kell nyújtani  környezet megteremtésével,  személyes foglalkozással. A feladat ellátására szakember szükséges: az IT-mentor az információs társadalom mentora

14 14 Az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány által finanszírozott foglalkoztatási program

15 15 IT mentor – az informatikai képzés kiterjesztése Az IT-mentor képes, pl.: a digitális írástudás terjesztésére, az információs társadalom új szolgáltatásainak (eKormányzat, eTanulás,, stb.) terjesztésére, pályázatkészítésre, weboldal karbantartásra, kisvállalati rendszerüzemeltetésre, képzési és feladatok elvégzésére, a befogadó információs társadalom (eInclusion) helyi megvalósításának támogatására.

16 16 IT mentor szakmák  Közösségi hálózat üzemeltető: Terjeszti, népszerűsíti a számítógépes kultúrát, környezetével megismerteti az interneten elérhető lehetőségeket, az információs társadalom, az eKormányzat szolgáltatásait az egyén és a közösség, a környezet fejlődésére.  Honlapkarbantartó: Az adott szervezet portáljának mindenkori legfrissebb és aktuális információ-tartalmáról gondoskodik  Táv- és nyíltoktatási tutor: Felnőttképzések (elsősorban távoktatási lehetőségek) feltérképezése, megismertetése, népszerűsítése. A tanfolyamokra ügyfél toborzás a helyi közösség köréből, a hallgatók személyre szabott képzési támogatása, végigkísérése a toborzástól a vizsgáig.  Felnőttképzési konzulens: Az internet segítségével a felnőttképzési pályázatok feltérképezése, megismertetése és felhasználása környezete humánerőforrásainak fejlesztésére. A lakosság számára egyéni tanácsadást is végez a továbbképzésére és azok támogatására vonatkozóan.  Innovátor: A helyi környezet fejlesztési igényeinek feltérképezése, pályázati lehetőségek felkutatása, megismertetése és felhasználása a környezet gazdasági-, kulturális-, munkahely-teremtési fejlesztésére, javaslattétel a munkáltató (és/vagy önkormányzat) számára. Pályázatírás és projekt menedzsment, amennyiben ez szükséges a munkáltatónak.

17 17 IT mentor szakmák  További kiegészítő képzések: képszerkesztő, digitalizátor hálózati rendszer üzemeltető office rendszer adminisztrátor kisvállalati rendszergazda chat-fórum üzemeltető, moderátor ügyfélszolgálati asszisztens vezetői asszisztens

18 18 IT mentor, mint hatékony képzési megoldás Feladatok:  IT mentor, mint szakma elfogadtatása (bekerült az új OKJ-ba!)  IT mentor, mint foglakozás – „élőben”  IT mentorok társadalmi szükségességének elfogadtatása  A pilot projekt alapján az IT mentor képzés széleskörű beindítása  Befogadó információs társadalom megvalósítása - esélyteremtés rászorulóknak a munkaerőpiacon.

19 19 Beavatkozási területek az informatikai képzésben Irányítás: Szakmai szervezetek (IVSZ, VISZ, MATISZ, INFORUM, MEISZ, stb.), felhasználók érdemi beleszólásának biztosítása, feladatok megosztása. Képzés tartalma: A fejlődési trendeket, a gyors változást figyelembe vevő, a gazdaság igényeihez jobban alkalmazkodó gyakorlatias megoldások. Személyi feltételek: Motiváció megteremtése, szemléletváltás biztosítása, az oktatók felkészültségének biztosítása. Képzés eszközei: Korszerű, a LLL-t támogató, IKT eszközök lehetőségeit felhasználó új képzési módszerek bevezetése. Intézményrendszer: Szakmai szolgáltató szerep erősítése, a változások gyors követése.

20 20 Javaslatok a fejlesztéshez Ahhoz, hogy az informatikai alkalmazások eredményei magas szinten hasznosuljanak, szükséges:  Alkalmazói kör kör széleskörű tájékoztatása, bevonása – a munka és az oktatás kapcsolatának, ezen keresztül a gyakorlati képzés fejlesztése,  A középiskolai képzésben a matematikai készségek fejlesztése,  A folyamatos képzési tartalom fejlesztés biztosítása,  Kooperatív képzés általános elterjesztése,  Informatikai tanárok gyakorlati tapasztalatszerzésének biztosítása,  Minél több jól működő kompetencia központ létrehozása,  Szakmai szervezetek, felhasználói kör bevonása a képzésfejlesztés irányításába,  Költséghatékony informatikai képzés feltételeinek megteremtése,  Kedvezőbb, képzések igénybevételére ösztönző jogszabályi háttér megteremtése.

21 21 Várható eredmények  Hatékonyabb képzési rendszer, javuló együttműködés az oktatási intézmények és a munka világa között,  Könnyen elérhető és kihasználható tanulási lehetőségek,  Az IKT szolgáltatási megoldások gyorsabb terjedése,  Sikeresebb rendszer-bevezetési projektek, az informatikai rendszerek hatékonyabb működtetése, jobb együttműködés az ICT szakemberek és a felhasználók között,  A felkészületlenség nem gátolja a fejlesztési programok megvalósulását, kihasználását,  ICT eszközök hatékonyabb használata, pályakezdők versenyképességének javulása,  Igényes és hozzáértő felhasználói kör bővülése,  A legjobb gyakorlatok gyorsabb terjedése,  Az Információs társadalom kialakulásának gyorsúlása,  A tudásgazdaság kialakulása, a gazdaság gyorsabb fejlődése.

22 22 Korszerű informatikai oktatás Sikeres informatikai képzés = Versenyképes gazdaság = Tudásalapú gazdaság