A műszaki kommunikáció alapjai

Az előadások a következő témára: "A műszaki kommunikáció alapjai"— Előadás másolata:

1 A műszaki kommunikáció alapjai

2 Műszaki rajz fogalma A műszaki rajz információhordozón (papíron, mikrofilmen, mágneslemezen, …) rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos. A műszaki rajzokkal kapcsolatos elnevezéseket, a rajzok alaki követelményeit (rajzlapméretek, vonalak,…) szabványok tartalmazzák. Ugyancsak szabványok írják elő a tárgyak műszaki ábrázolásának és méretmegadásának szabályait is. A műszaki gondolatok egyértelmű közlésének és azok megértésének vagyis a műszaki kommunikációnak alapfeltétele a vonatkozó szabványok alapos ismerete.

3 A szabványosítás szerepe
A szabványok a szabványosítás, mint folyamat termékei. A szabványok eleinte az ország határain belül eredményeztek hasznos egységesítést, ma pedig nemzetközi, egy-egy szakterületet, iparágat átfogó szabványok születnek, amelyek előírják a termékek rendeltetésszerű alkalmasságának feltételeit; gondoskodnak azok illeszthetőségéről, csereszabatosságáról; megállapítanak egy gazdaságos választékot; rögzítik a biztonságos használat, a termékvédelem követelményeit; rögzítik a megértést segítő szakkifejezések pontos meghatározását és leírják azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel a termékek egyes jellemzőit ellenőrizni lehet.

4 Magyarországon az első szabványosítási testület 1921-ben alakult
Magyarországon az első szabványosítási testület 1921-ben alakult. A szabványosítást mérnökegyletek és más hasonló szakmai tömörülések végezték. Munkájuk eredményeként közmegegyezésen alapuló, önkéntes műszaki megoldások születtek, amelyeket ki-ki a saját érdekében betartott, de alkalmazásuk nem volt kötelező.

5 Nemzetközi és európai szabványosítás
A kereskedelem túllépte az országhatárokat, ami nemzetközi egységesítést sürgetett. Ezen célból jött létre: • a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), • a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és • a nemzetközi Távközlési Unió (ITU). Ma mindhárom nemzetközi szervezet szabványait világszerte elismerik, számos ország veszi át ezeket nemzeti szabványként.

6 A szabvány fogalma: az érdekelt szervek közreműködésével létesített, írásba foglalt és közzétett előírás, amely a meghatározott tárgykörben egységesen alkalmazandó megoldások, eljárások módját tartalmazza, de kiterjed a felhasználandó anyagok minőségére, valamint a méretekre is

7 Rajzfajták A műszaki rajzok szakkifejezéseit és a rajzfajtákat az MSZ ISO szabvány tartalmazza. A műszaki rajzok jellege és tartalma szakterületeként változó. A gyakorlatban legtöbbször használt szakkifejezések és rajzfajták a következők: A diagram olyan grafikus ábrázolás, amely két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejezi ki, általában koordináta – rendszerben ábrázolva.

8 A vázlat általában szabadkézi, és nem feltétlen méretarányos rajz.
Az alkatrészrajz olyan, egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész azonosításához szükséges információkat. A munkadarabrajz olyan egyetlen, tovább már nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész elkészítéséhez szükséges információkat. .

9 A rész–összeállítási rajz csoportok vagy alkatrészek korlátozott számát alacsonyabb szerkezeti
szinten ábrázoló összeállítási rajz. A gyártmány-összeállítási rajz olyan összeállítási rajz, amely valamely termék összes szerkezeti egységét és alkatrészét ábrázolja

10 A rajzolás anyagai, eszközei
A/4-es keret nélküli műszaki rajzlap Vonalzók (derékszögű, egyenes) Körző Ceruzák (keményebb, puhább) Jó minőségű radír

11 Szabványos rajzlapméretek
Jel Készméret Keret-szegély mm Nyersméret mm mm m2 A0 841×1189 1 10 860×1220 A1 594×841 610×860 A2 420×594 430×610 A3 297×420 1/8 305×430 A4 210×297 1/16 5 215×395 A5 148×210 1/32 152×215

12 Méretarány A méretarány a rajzon lemérhető méretnek és a megfelelő tényleges méretnek az aránya. Jele: M Szabványos méretarányok: természetes nagyság: 1:1 kicsinyítés: 1:2, 1:5, 1:10n, 1:2·10n, 1:5 ·10n, ahol n egész szám nagyítás: 2:1, 5:1, 10n:1, ahol n egész szám

13 Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás A
Folytonos, vastag Látható körvonalak Látható élek B Folytonos, vékony Elméleti áthatási vonal Méretvonalak Méretsegédvonalak Mutató vonalak Sraffozás Befordított szelvény körvonala Rövid középvonalak

14 Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás C D
Folytonos, szabadkézi törésvonal, vékony Folytonos egyenes törésvonal, vékony Részletek, megszakított részletek és metszetek határoló vonala, ha a határoló nem vékony pontvonal E F Szaggatott, vastag Szaggatott, vékony Nem látható körvonalak Nem látható élek

15 Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás G
Pontvonal, vékony Középvonalak Szimmetria tengelyek Adott pont által leírt görbe, pl.: osztókör B Pontvonal, vékony, a végződéseknél és az irányváltásoknál vastag Metszősíkok nyomvonalai

16 Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás G
Pontvonal, vastag Speciális megmunkálású felületek vagy élek jelölése (pl.: hőkezelés) B Kétpont-vonal, vékony Csatlakozó alkatrészek körvonala Mozgó alkatrészek szélső vagy váltakozó helyzetei Súlyvonalak Kiindulási, alakítás előtti körvonal Metszősík előtti részek körvonalai