leggyakoribb ortopédiai betegségei és alkalmazott fizioterápiája

Az előadások a következő témára: "leggyakoribb ortopédiai betegségei és alkalmazott fizioterápiája"— Előadás másolata:

1 leggyakoribb ortopédiai betegségei és alkalmazott fizioterápiája
A GERINC leggyakoribb ortopédiai betegségei és alkalmazott fizioterápiája Dr. Horváth Mónika

2 Tartalom Testtartás Tartáshibák
a gerinc szagittális irányú fiziológiás görbületeinek alakváltozásai Scoliosis etiológiája vizsgálata prevenciója terápiája Osteochondrosis Juvenilis Dorsi - Scheuermann féle betegség

3 agonista izom antagonista izom
Testtartás A törzs tartásában résztvevő legfontosabb izompárok: agonista izom antagonista izom NYAK hátulsó, extenzor nyakizomcsoport elülső, flexor nyakizomcsoport VÁLLÖV m. trapezius m. pectoralis major m. rhomboideus m. serratus anterior TÖRZS m. rectus abdominis m. quadratus lumborum m. obliqus externus m. erector trunci m. obliqus internus m. erector trunci m. obliqus transversus m. erector trunci MEDENCE m. gluteus maximus m. rectus femoris m. biceps femoris m. iliopsoas m. semimembranosus m. sartorius m. semitendinosus m. tensor fasciae latae

4 Testtartás A megbomlott izomegyensúlyi helyzet következtében törekszik a szervezet újfajta egyensúlyi helyzet kialakítására. Eleinte: nincs elváltozás- hanyag tartás Később: csökken az izmok nyúlékonysága és ellazulási készsége, melynek következtében maradandó elváltozások jönnek létre az izmokban  az ízületek mozgékonysága megváltozik ezen állapotban. reverzibilis funkcionális elváltozások- tartáshibák Tartós fennállása esetén: maradandó elváltozások jönnek létre az egész mozgató apparátusban – irreverzibilis statikai deformitások

5 a gerinc szagittális irányú fiziológiás görbületeinek alakváltozásai
Tartáshibák a gerinc szagittális irányú fiziológiás görbületeinek alakváltozásai Anatómai elváltozás nincs, aktív izomerővel korrigálható, mert kialakulását a hát és a törzsizomzat csökkent teherbíró képessége okozza. A váll előreesett, a mellkas beesett, a bordák lefutása megváltozik. Tipusai: HANYAG TARTÁS (aktívan korrigálható azonnal) KYPHO-LORDOTICUS HÁT (háti kyphosis és az ágyéki lordosis is megnövekedett) LORDOTICUS HÁT, NYERGES HÁT (ágyéki lordosis fokozott) DORSUM PLANUM (háti kyphosis csökkent, ágyéki lordosis csökkent) DORSUM ROTUNDUM (háti kyphosis megnövekedett mértékű)

6 a gerinc szagittális irányú fiziológiás görbületeinek alakváltozásai
Tartáshibák a gerinc szagittális irányú fiziológiás görbületeinek alakváltozásai A tartáshibák kialakulásának okai: Alkati adottságok Hirtelen növekedés Mozgásszegény életmód Helytelen beavatkozás a csecsemő mozgásfejlődési folyamatába Fokozott fizikai igénybevétel (szakmai ártalom, terhesség stb.)

7 lábboltozat (pes planovalgus)
Tartáshibák a gerinc szagittális irányú fiziológiás görbületeinek alakváltozásai Izom dysbalance Az izom-egyensúly megbomlik: túlnyúlt izmok zsugorodott izmok vállöv törzs Izomerő gyengülés csípő térd Az összes ízületet érinti direkt módon lábboltozat (pes planovalgus) Következményei: A felnőttkori degeneratív betegségre hajlamosító tényezőként szerepel.

8 KYPHOLORDOTICUS HÁT Fokozódott a háti kyphosis és fokozódott az ágyéki lordosis Elsődleges a háti kyphosis kialakulása, az ágyéki lordosis fokozódása kompenzatórikus Oka:izomzat fejlődése nincs arányban a gyermek növekedésével 6-10 éves korban jellemző A hátizmok izomereje gyenge, has előreáll

9 KYPHOLORDOTICUS HÁT Fej: kicsit előre kerül;
Cervicalis szakasz: lordózisban van (hiperextendált); Scapula: abdukált helyzetben van; Thoracalis szakasz: fokozott kifózis jellemző, flexióban van; Lumbális szakasz: fokozott lordózis jellemző, extenzióban van; Medence: előre dől; Csípő: flexiós helyzetben van; Térd: hiperextendált helyzetben van.

10 KYPHOLORDOTICUS HÁT Kialakulásának okai:
a m. erector spinae izomerő és a szalagrendszer gyengesége a m. rectus abdominis és a m. gluteus maximus gyengesége az izomzat fejlődése gyermekkorban nem tart lépést a gyermek hossznövekedésével. megnövekedett mértékű kifózis és ennek kompenzálására kialakuló lordózis.

11 KYPHOLORDOTICUS HÁT Hipertónusos izmok: m. iliopsoas
m. erector spinae alsó lumbális rétege m. iliocostalis lumborum m. longissimus dorsi m. spinalis dorsi a transversospinalis rendszer felületes rétege: m. semispinalis m. multifidus m. gluteus maximus felső része: m. quadratus lumborum m. rectus femoris m. pectoralis major et minor Hipotónusos izmok: m. gluteus maximus alsó része m. rectus abdominis m. obliquus externus abdominis az ichiocruralis csoport

12 NYERGES HÁT Erősen fokozott ágyéki lordosis jellemzi, normál háti kyphosis mellett Az ágyéki csigolyák lordosisa felterjed az L1-es és a Th12-es csigolyákig A has előrelóg A test súlyvonala megváltozik A medencekörüli és az alsó végtag izomegyensúlya megbomlik

13 NYERGES HÁT Fej: középvonalban van.
Cervicalis szakasz: fiziológiás lordózisban van. Scapula: addukált helyzetben van. Thoracalis szakasz: fiziológiás kifózisban van. Lumbális szakasz: fokozott lordózisban van, az ágyéki csigolyák lordózisa az 1-es lumbális vagy a 12-es háti csigolyákig is felterjedhet. Medence: előredőlt helyzetben. Csípő: flexiós helyzetben van. Térd: hiperextendált helyzetben van.

14 NYERGES HÁT Kialakulásának okai:
Megrövidült, kontraktúrás csípőflexorok vagy hát extenzorok gyenge, megnyúlt csípőextenzorok és hasizmok a csípőízület gyulladása paralízis veleszületett csípőficam bizonyos élethelyzetek (például terhesség) divat, cipőviseleti szokások, állandó magas sarkú cipő viselete

15 NYERGES HÁT Hipertónusos izmok: m. iliopsoas m. iliocostalis lumborum
m. longissimus dorsi m. spinalis dorsi m. sartorius m. tensor fascia latae m. rectus femoris Hipotónusos izmok: m. gluteus maximus m. rectus abdominis m. obliquus externus abdominis az ischiocruralis csoport

16 DORSUM ROTUNDUM A háti kyphosis a normálisnál nagyobb, fokozódott, de az ágyéki lordosis fiziológiás mértékű, vagy enyhén csökkent A háti kyphosis felterjedhet a nyakcsigolyákra is, és a lumbális szakaszra is(csökkentve a lordosist) A hátizomzat megnyúlt,atrófizált Scapulák helyzete változik, elálló helyzetűek Pectorális izomzat kontraktúrás

17 DORSUM ROTUNDUM Fej: kicsit előre kerül
Cervicalis szakasz: lordózisban van (hiperextendált). Scapula: abdukált kissé elálló helyzetben van. Thoracalis szakasz: flexióban van, fokozott kifózisban. Lumbális szakasz: fiziológiás lordózisban van, sőt kisebb is lehet. Medence: hátra dől. Csípő: hiperextendált helyzetben van. Térd: hiperextendált helyzetben van.

18 DORSUM ROTUNDUM Kialakulásának okai:
a m. erector spinae, a paravertebrális izomzat és a szalagrendszer gyengesége tuberkolozis (tbc) kompressziós csigolyatörések SPA Osteoporosis Scheuermann kór

19 DORSUM ROTUNDUM Hipertónusos izmok: m. gluteus maximus
m. pectoralis major et minor m. intercostalis interni m. serratus anterior m. rectus abdominis felső szakasza az ischiocruralis csoport tagjai Hipotónusos izmok: m. trapesius m. rhomboidei m. semispinalis m. multifidus m. rotatores m. quadriceps femoris m. iliopsoas m. rectus abdominis alsó szakasza

20 DORSUM PLANUM Csökkent mértékű háti kyphosis és csökkent ágyéki lordosis Általánosan gyenge izomzat A gerinc insufficiens izomzata nem csökkenti az intervertebrális discusokra eső nyomást Derékfájás,lumbalgia,degeneratív megbetegedések Laza izületek, pes planovalgus, általános fáradékonyság

21 DORSUM PLANUM Fej: kicsit előre kerül
Cervicalis szakasz: az alsó és a középső nyaki gerincszakasz flexióban, a felső nyaki gerincszakasz extendált helyzetben van. Scapula: abdukált helyzetben van. Thoracalis szakasz: extendált helyzetben van, csökkent a háti kifózis mértéke. Lumbális szakasz: flexióban van, csökkent a lumbális lordózis mértéke. Medence: hátra dőlt helyzetben van. Csípő: extendált helyzetben van. Térd: extendált helyzetben van.

22 DORSUM PLANUM Kialakulásának okai:
az izomzat és a szalagrendszer gyengesége rachitis túl korai felültetés lapos mellkas

23 DORSUM PLANUM Hipertónusos izmok: a hasizmok a csípő extensorok
Hipotónusos izmok: az erector spinae csípő flexorok

24 TARTÁSHIBÁK KEZELÉSE PRIMER PREVENCIÓ - célunk a tartáshibák megelőzése: A csecsemők mozgásfejlődésének biztosítása(hason fekvés,karon ülés, járás erőltetése) az életkornak megfelelő mozgáslehetőségek biztosítása a helyes testtartás megéreztetése, megtanítása rendszeres szűrés

25 TARTÁSHIBÁK KEZELÉSE TERÁPIA: Lazítás, nyújtás!, kontraktúraoldás
pontos izomelemzés alapján felépített, célzott izomerősítés (korrigált testhelyzet) nyújtások tartásbeállítás  a helyes tartás megéreztetése és koordinálása a mindennapi mozgásban (medence-beállítás) légzőtorna (a mellkastérfogat növelését célzó gyakorlatok) tanácsadás, sport(úszás,kosár,röplabda,kézilabda),életmód sok játék és dicséret  önbizalom fokozás! (pszichológiai szempontok, serdülőkor)- nem gyógytorna, gerinctorna!!

26 SCOLIOSIS

27 Scoliosis A gerinc csigolyatorzióval és rotációval társuló oldalirányú konvex-konkáv görbülete, tehát elsősorban frontális síkú elváltozás. Az oldalirányú elhajláshoz társulhat kyphosis és lordosis is,ezáltal mindhárom dimenzióban jelentkezik a deformitás. Az oldalirányú görbület iránya szerint lehet a) jobbra konvex b) balra konvex A törzs szimmetriája megbomlik a konvex oldalán kyphoticus bordapúp a háton konkavitás oldalán bordapúp elől

28 Scoliosis Funkcionális: Strukturális:
Primer (10-15 éves lányok, balra konvex) (nincs torzió,elnyújtott ívű lumbalis v dorsolumbalis) Secunder (végtagröv,tartási rendellenesség) Strukturális: Idiopathiás: a.) infantilis (0-3 év) b.) juvenilis (4-9 év) c.) adolescens(<10 év,pubertás) d.) éves d.) felnőtt, adult (nők 18, ffi 20 év, a csontérettséget követően alakul ki) Congenitális Paralytikus Egyéb etiológiájú (neuromusculáris,traumás,izomeredetű, lágyrészkontr,anyagcserebet,tumor,RA,stb.)

29 Funkcionális scoliosisok
PRIMER funkcionális: éves korban - lányoknál gyakoribb - balra konvex elnyújtott ívű görbület - görbület eltüntethető: fej megemelésével-felfelé trakcióval, előrehajlással,fekvésben - csigolyatest torzió nélküli rtg - jóindulatú, nem alakul át struktúrálissá SECUNDER funkcionális: - statikus scoliosis,AV valódi v látszólagos rövidülése miatt - rövidült AV-medence lebillen-rövidült oldal felé konvex lumbalis v lumbodorsalis scoliosis

30 Strukturális (idiopathiás, habituális) scoliosisok
a. infantilis b. juvenilis c. adolescens

31 Strukturális (idiopathiás, habituális) scoliosisok
a. infantilis b. juvenilis c. adolescens a. infantilis b. juvenilis c. adolescens az 1. életévben alakul ki általában balra konvex thoracalis fiúknál gyakoribb koponya is deformálódhat,konvexitás oldalán lelapul torticollis társulhat hozzá rossz prognózisú korrekciós fektetés,gipszkötés,gipszágy, corset(Kallabis-fűző), passzív korrekciós gyakorlatok, aktív torna Milwaukee fűző

32 Strukturális (idiopathiás, habituális) scoliosisok
a. infantilis b. juvenilis c. adolescens a. infantilis b. juvenilis c. adolescens 4-9 év körül lányoknál gyakoribb a görbület különböző írányú és lokalizációjú lehet prognózisa változó

33 Strukturális (idiopathiás, habituális) scoliosisok
a. infantilis b. juvenilis c. adolescens a. infantilis b. juvenilis c. adolescens 10 év felett lányoknál gyakoribb a görbület különböző irányú és lokalizációjú lehet és e szerint változik a prognózis is: ◘ primer jobbra konvex háti görbület - lányoknál gyakori éves kor között jellemző db csigolyát foglal magába a görbület(Th 5-Th 12),csúcsa a Th8-9 - mellkasi deformitás, következményes légzési-keringési panaszok - alatta és felette ellenkező irányú kompenzáló görbület alakul ki - gyors progressziójú, átlagosan évi 8 Cobb fokot romlik,legrosszabb prognózisú ◘ kettős görbület – jobbra konvex thoracalis és balra konvex lumbális görbület - a görbületek kiegyenlíthetik egymást,váll-medence párhuzamos, ezért viszonylag enyhe deformáció alakul ki, kevésbé torzítóak a görbületek,de a törzs mgrövidült - jobbra konvex thoracalis görbület:Th4-Th 12, csúcsa Th7-8 - balra konvex lumbalis görbület: L1-L4, csúcsa L1 ◘ jobbra konvex thoraco – lumbális görbület éves korban kezdődik - a görbület a Th7-L2 terjed, csúcsa a háti es csigolya - jelentős deformitás,bordapúp van, de a progressziója nem gyors,közepes prognózisú ◘ primer lumbális görbület (jobbra v balra konvex) - legjobb indulatú scoliosis, legjobb prognózisú - a görbület Th11-L4 terjed, csúcsa a L1-L2-L3 csigolyára esik - enyhébb fokú a deformitás, bordákat nem érinti

34 Scoliosis Jobbra konvex háti, balra konvex lumbalis Jobbra konvex háti
Jobbra konvex thoracolumbalis Balra konvex lumbalis

35 Egyéb etiológiájú scoliosisok
Congenitális scoliosis csigolya fejlődési rendellenességek (élcsigolyák, félcsigolyák, bordanyúlvány, spina bifide occulta stb.) következtében alakul ki gerincmozgások korlátozottak rosszabbodhat, amíg a növekedés tart a thoracolumbális elhelyezkedésű hajlamosabb a progresszióra Paralytikus scoliosis törzsizomzat petyhüdt bénulása okozhatja pl. poliomyelitis okozta bénulás spasztikus állapot, az izmok féloldali spaszticitása is okozhatja Egyéb etiológiájú scoliosisok neurofibromatosis: thoracalis,thoracolumbalis,4-5 csigolyát érint syringo myelia: kombinált kettős görbület, gerincizomzat paralizált arachno-dactylia,Marfan syndr: kombinált kettős görbület thorax folyamatok (gennyes pleuritis, pyotherax): thoracalis scoliosis

36 A vizsgálat menete: /álló helyzetben a gravitációs térben/
Sagittalis síkban:  A fiziológiás görbületek mértékének megváltozása  A medence dőlésszögének változása Frontális síkban: /hátulról megtekintve/  Váll vonala, a lapockák helyzete(elálló,előreford scapula:bordapúp)  A törzs-kar háromszög szimmetriája  A csípőtaraj szimmetriája  Az os occipitale és az os sacrum középvonalának egybeesése /függőón/  A gerinc mozgásainak mértéke(törzs flex,ext,lat flex,rot mérése)  A görbület passzív korrigálhatósága(fejet felfelé húzzuk)  A mellkas asszimetriája /konvex oldali bordapúp/  A farredők asszimetriája  A térdhajlat magassága

37 A vizsgálat menete: /álló helyzetben a gravitációs térben/
Frontális síkban: /elölről megtekintve/  A vállöv helyzete  A mellkas asszimetriája /konkáv oldali bordapúp/ Előrehajolva:  A görbületek elsimulása  A proc. spinosusok vonalának követése  A háti bordapúp mértékének megfigyelése Háton fekvő helyzetben:  A végtagok izületeinek ROM mérése,izomerő vizsg  A kontraktúrák vizsgálata (csípőkontraktúra)  A végtaghosszkülönbségek Hason fekve:  A gerinc görbületeinek változása

38 A vizsgálat menete: /álló helyzetben a gravitációs térben/
Radiológiai vizsgálat: - Minden esetben álló helyzetben kell készüljön, a rtg.felvételen rajta kell legyen az os occipitale alsó szakasza, az egész gerinc és a csípőlapát a scoliosis súlyossági fokának és a progresszió mértékének megállapítása érdekében. - Mérjük a görbület fokát (COBB fok módszer) - Mérjük a csigolyák közötti rotáció, torsió mértékét (processus spinosusok vetülete) - Crista iliaca apophysisének csontmagját (RISSER jel, 0-5 skála) A scoliosis kezelésének lehetőségei: Fő szempont az időben történő diagnosztizálás /rendszeres szűrés óvodás kortól/, a progresszió megakadályozása.

39 Scoliosis Prevenciója - Gerinciskola
óvodáskorban iskoláskorban Játékos bevezetés (vidám,felszabadult légkör) Gerinc specifikus mozgásformák játékosan Funkcionális gyakorlatok az izmok szinergizmusának, koordinációjának fejlesztése (korai funkciózavarok hátterében az egyes izmok,izomcsoportok hiányos együttműködése, egyensúlyzavara áll) Magatartás tréning: helyes ülés,állás,előrehajlás,emelés,lefekvés,felkelés,cipekedés betanítása játékosan Lazítási technikák:pszichés, érzelmi feszültség csökkentése célzott lazító gyakorlatokkal Aktív helyes testtartás megtanítása:dinamikus ülés,hallgató ülőtartás,író ülőtartás,aktív állás A testtartás érzékelési,értékelési és korrigálási képességének fejlesztése A gerinc intenzív hossznövekedésével párhuzamosan a megfelelően edzett törzsizomzat kialakítása Gerinckímélő testtartási és mozgási szokások alkalmazása a mindennapi életben

40 A Scoliosis kezelése Funkcionális scoliosis: nincs torsio
/mozgásterápia, törzs-izomfűző kialakítása,úszás,Schrott terápia/ A medence és a mellkas scoliosisnál egymáshoz képest elfordul, ezért valamennyi hasizom károsodik.  hasizom erősítés Egy jobbra konvex háti scoliosis esetében a jobboldali m. obliqus abd. externus és a baloldali m. obliqus abd. internus rostjai, melyek ugyanabban a diagonális irányban futnak, túlnyúlnak. Ennek következménye, hogy a bordapúp hátul konvex oldalon tér ki, a csípő a háti konkavitás oldalán kifelé és hátrafelé áll. Az ellenoldalon fekvő izmok a konkáv oldalon jelentősen megrövidültek, így alakul ki az elülső bordapúp a háti konkáv oldalon és a konvexoldali csípőt a kontraktúrás izom befelé és előrefelé húzza. A kezelés során arra kell törekedni, hogy az eredeti izomegyensúlyt helyreállítsuk, a megnyúlt diagonált rövidítsük, a megrövidült diagonált nyújtsuk. Ha a hasizmokat sikerül normalizálni, úgy az egész törzs tartása helyreállna.

41 A Scoliosis kezelése-terápiája
Idiopathiás scoliosis a. Infantilis - 3év alatt:gipszágy,gipszkötések,gipszkorsettek,korrekciós fektetés - 3év felett: Milwaukee fűző,Ducroquet fűző - műtéti eljárások(Hátsó v elülső spondylodesis,stb.) - passzív korrekciós torna - aktív torna b. Juvenilis c. Adolescens - lányoknál gyakoribb Komplex kezelés: Cobb foknál: korrekciós mozgásterápia - 20 Cobb fok fölött korzett + korrekciós torna /a korzett viselési rendje napi 23 óra/ - 40 Cobb fok fölött /gyors progresszió esetén/ stabilizáló műtét - A kezelés minden esetben csapatmunka: beteg, orvos, gyógytornász, műszerész, szülő.

42 A Scoliosis kezelése-terápiája
Struktúrális scoliosis kezelési lehetőségei: A; mozgásterápia (gerinctorna, hát- törzsizomerősítés, tartásjavítás, úszás) 20° alatt B; gipszrögzítések: gipszágy, korrekciós gipszkötések (corsettek) 3 éves kortól C; fűzők – 20°-40° között D; műtéti eljárások – 40°, 45° felett

43 A Scoliosis kezelése-terápiája
A - A korrekciós torna szempontjai: A kezelés befejezésének időpontja a teljes csontosodás létrejötte, de ezen túlmenően egy életen át fontos a kondícióban tartás. a korrigált helyzet megéreztetése zárt láncú, lehetőleg izometriás gyakorlatok a gyakorlatokat a konkáv oldal felé történő légzőgyakorlatokkal kell összekötni. Kerülni kell a nagyívű dinamikus gyakorlatokat Nem végeztetünk a konkáv oldal felé kihajlított gerinccel nyílt láncú aszimmetrikus gyakorlatokat. A zsugorodott izmokat nyújtjuk a konkáv oldalon és a megnyúlt, elgyengült izmokat erősítjük a konvex oldalon. A görbület merevségének lehetőség szerinti fellazítása A bordapúp aktív csökkentése Kyphotizáló gyakorlatok főleg a thoracalis szakaszon Izomerősítés a fűző hátrányainak kiküszöbölésére

44 A Scoliosis kezelése-terápiája
B - Gipszágy, korzettek: gipszágy: 3 éves kor alatti gyerekek korrigált helyzetű gipszágyat kapnak éjszakára; gipszkorzett: a gipszkötést úgy készítik el, hogy a gerincet megnyújtva a görbületeket lehetőség szerint korrigáljuk.

45 A Scoliosis kezelése-terápiája
C - Fűzők /korzettek/: Az első hatásos korzett a Blount és Schmitt féle(1946) Milwaukee fűző /álltartós, csak hosszirányban korrigál/. Aktív fűző: a merev nyaki rögzítő állandó ingert jelent az autokorrekciós mozgások végzésére. A mai legmodernebb aktív korzett az új generációs Cheneau korzett(CTM-fűző), amely három dimenzióban korrigál, nemcsak a görbület romlását akadályozza meg, de javulást is eredményez. Minden korzett teljesen egyénre szabott lehet, viselése alatt rendszeres kontrollt igényel. Boston-fűző: thoracolumbalis, lumbalis görbületek esetén, ahol a görbület punctum maximuma Th 10-es csigolya alatt van.A fűző a sagittalis síkra nézve szimmetrikus és delordotizál. Stagnara- (Lyoni) fűző: elsősorban myopathiás görbületek kezelésére használatos, kifejezetten merev fűző. Spine Cor dinamikus fűző: elasztikus hevederek segítségével próbálja korrigálni a gerincet. Intenzív gyógytorna elengedhetetlen.

46 A Scoliosis kezelése-terápiája
D - Műtéti lehetőségek: Elülső fúzió: Dwyer f. műtét (ventrális spondylodesis, corpodesis: csigolyatestekbe helyezett csavarok és ezeket bowdenokkal kötik össze) Zielke f. műtét Hátsó fúzió: Harrington f. /Houston-Riskóp prof./ (dorzális spondylodesis - konkáv oldalon: distractiós fémrúd, - konvex oldalon: kompressziós rúd) Cotrel-Dubousset /C-D/ (hátsó spinodesis: a processus spinosusok közé csontlécet helyez) Pécs-ILLÉS prof. Műtéti előkészítés: 1. Ducroquet féle fűző /Harrington/ - önnyújtás 2. Cotrel féle fűző /az előzőhöz hasonló, csak fekvő helyzetben, horizontális gerincnyújtás/ 3. Halo trakció – a gerinc nyújtása

47 A Scoliosis kezelése-terápiája
A műtét utáni mozgásterápia szempontjai: Légzés- és keringés javítás a kardio-respiratorikus szövődmények elkerülése érdekében.Célja a vitálkapacitás növelése, a bordamozgások lehetőségeinek növelése, a mellkas szimmetrikus fejlődésének segítése; Mielőbbi mobilizálás, a függőleges testhelyzethez való hozzászoktatás; A posztoperatív korzettben végezhető gyakorlatokkal az erőnlét visszaszerzése

48 SCHROTT-féle terápia Alapítója: Katharina Schroth
Háromdimenziós Scoliosis Terápia Megfelelő testhelyzetekkel, a megfelelő izmok kontrakciójával és írányított légzéssel dolgozik a rendszer Speciális légzéstechnika: forgató légzés, mely segíti a mellkas, sőt az ágyéki gerinc korrekcióját is Szenzomotoros tartásjavítás, proprioceptív ingerek, exteroceptív ingerek- korrigált testtartás megéreztetése

49 SCHROTT-féle terápia

50 SCHROTT-féle terápia

51 SCHROTT-féle terápia

52 OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI KYPHOSIS DORSALIS JUVENILIS
SCHEUERMANN féle betegség

53 Osteochondrosis juvenilis dorsi (asepticus csontnekrózisok)
JUVENILIS OSTEOCHONDROSISOK: A csontok elsődleges vagy másodlagos csontosodási területén(epiphysisek,apophysisek) keringési zavar miatt kialakuló elváltozás. OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI: A csigolyatestek zárólemezének enchondrális csontosodási zavara. Több csigolyára kiterjedő, a csigolyatest másodlagos csontosodási magjait érintő juvenilis osteochondrosis. ASEPTICUS: nem gyulladásos jellegű folyamat CSONTNEKRÓZIS: osteocyták elhalása

54 Osteochondrosis juvenilis dorsi (asepticus csontnekrózisok)
Lokalizáció: az epiphysisen, valamint az apophysisen Korszerinti megoszlás  ifjú kori (juvenilis osteokondrosisok)  felnőtt kori Gyógyhajlam:  a juvenilis formánál jobb  a felnőttkorinak visszafordíthatatlan A juvenilis forma a növekedés folyamán minden apophysisben vagy epiphysisben kialakulhat.

55 Az osteochondrosisok etiológiája
A betegség etiológiája: ismeretlen Feltételezések:érelzáródás, fokozott erőbehatás, hormonális hatás, örökletes tényezők, miktrotraumák stb. Scheuermann /1921/ „kyphosis juvenilis dorsi” néven írja le és az aseptikus csontnecrosisok közé sorolja. A betegség okaként a csigolyatestek szekunder csontosodási magjainak aseptikus necrosisát jelölte meg. A betegség okaként a csigolyatestek secunder csontosodási magjainak aseptikus necrosisát jelölte meg. Schmorl szerint a porckorongban lezajló változások okozzák a betegséget. A csigolyák zárólemezeinek kis defektusain keresztül a discus nucleus pulposusa betüremkedik a csigolyatest spongiosus állományába /Schmorl- herniák/, megakadályozva a csigolyatest normális fejlődését. Schajanowicz és Fergusson szerint az artéria nutritiva elzáródása által okozott degeneratív folyamat, amely a porckorongokban zajlik. Az anulus fibrosus korai vízvesztése miatt radiális írányban berepedezik és a nucleus pulposus ezáltal hernializálódik a csigolyatestbe. Lindemann a csigolyatestek zárólemezének enchondrális csontosodási zavarával indokolja a betegség kialakulását: enchondralis ossificatios zavar. Schancz elmélete szerint a gerinc akár a passzív, akár az aktív alkotóelemeinek működési zavara következtében beálló egyensúlyzavar indukálhatja a betegség létrejöttét. Az aktív rendszer zavara, pl.a gyengébb izomzat következtében nagyobb teher hárul a passzív alkotóelemekre.

56 Enchondralis ossificatiós zavar
A betegség stádiumai: 1. Korai avascularis fázis: a csontosodási zavar főleg az epiphysizek elülső felé érinti, ezért a csigolyatestek ék alakúvá vállnak. létrejön az érelzáródás, az epiphysis csontsejtjei elhalnak, a csontmag növekedése leáll, a porcnövekedés továbbra is fennmarad. Az alapállomány néhány hónapig még változatlan. 2. Revascularisatio, csontdepositio és resorptio: az elhalt csontba a környezetéből erek nyomulnak be, elindul a csontképződés. Az újonnan képződött csontgerendákban, valamint a régi csontgerendákban a ráható mechanikai erők következtében mikrofraktúrák alakulnak ki. Ebben a fázisban a legsérülékenyebb a még teljesen el nem csontosodott epiphysis. A beteg klinikai tünetei itt jelentkeznek: fájdalom, mozgáskorlátozottság. 3. Gyógyulási fázis: Az elhalt csontszövet helyét fokozatosan új csont tölti ki, mely modellálódik. Az epiphysis kontúrja a végleges csontosodás után alakul ki. 4. Residuális deformitás fázisa: A betegség lezajlott, kialakult a végleges állapot.

57 Scheuermann-betegség OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI, KYPHOSIS DORSALIS JUVENILIS
Több csigolyára kiterjedő, a csigolyatest másodlagos csontosodási magjait érintő juvenális osteochondrosis. Elsősorban a háti, ritkábban a lumbális szakaszra lokalizáltan, több csigolyán megfigyelhető, az érintett csigolyatestek másodlagos csontmagjainak károsodása kvetketéen kialakuló elváltozás. Tipikus esetben a beteg háti csigolyatestek első harmada magasságbeli növekedésében elmarad (trapéz, vagy ék alakú csigolyák,) melynek következtében reguláris (ívelt) háti kyphosisnövekedés alakul ki. Előfordulás: 10 éves kor felett, nemi különbségek nélkül 11%-ban fordul elő. A betegség tünetei: Az intervertebralis discusok az érintett csigolyák között elkeskenyednek, degeneratív jeleket mutatnak. A betegségre jellemző a merev háti hyperkyphosis, előrehaladott esetben a hátfájdalom.

58 Enchondralis ossificatiós zavar következményei
Csökkent ellenálló képességű epiphysisterületek a discusok közvetítette nagy nyomóerő következtében berepedhetnek, mely fissurákon keresztül nucleus pulposus prolabálhat a csigolyatest spongiosus állománya felé (Schmorl-csomó). Az aktív növekedés periódusában a fiziológiás kyphosis miatt mechanikai túlterhelés a csigolyatestek elülső részén hatva tovább rontja az érintett csigolyák fejlődését, azok további magasságbeli csökkenését eredményezve. A csigolyatestek elülső részének megkeskenyedése miatt a háti kyphosis fokozódik, növelve a csigolyatestek ventralis élére gyakorolt mechanikai nyomást. Ez a circulus vitiosus együtt eredményezi a Scheuermann-hyperkyphosist. A csontosodási zavar kialakulásában örökletes okok domináns öröklődésmenettel is szerepet játszanak, hisz a Scheuermann-betegségben szenvedő gyermekek családjában a betegség újraismétlődésének várható gyakorisága 50%.

59 Scheuermann betegség klinikai lefolyása
A betegség lefolyásának egyes szakaszai /klinikai stádiumok/: Első stádium: éves kor körül Fáradékonyság, gyenge izomzat, a hosszabb statikus helyzetek kényelmetlenek. Fokozott, de ekkor még mobilis háti kyphosis vagy kisimult lumbális lordosis. A fokozott háti kyphosis még aktív izomerővel megszüntethető. Második stádium: éves kor között Az érintett gerincszakasz mozgáskorlátozottá, merevvé, fájdalmassá válik. A fájdalom terhelésre fokozódik, a csigolyák nyomásra, ütésre érzékennyé válnak. Harmadik stádium: A növekedés befejeztével a deformitás véglegessé válik, korai, degeneratív elváltozásokat okozva (spontán fájdalom, fáradékonyság, pigmentáció a processus spinosusok felett).

60 SCHEUERMANN-BETEGSÉG
A betegség lokalizációja: 1. Dorsalis: fokozott háti kyphosis 2. Dorsolumbalis: relatíve lapos háthoz rövid ívű kyphosis társul 3. Lumbalis: a lordosis kiegyenesedik

61 Scheuermann-betegség OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI, KYPHOSIS DORSALIS JUVENILIS
Hyperkyphosis. A betegség legfontosabb klinikai tünete rögzült, kifejezetten merev és fokozott háti kyphosis, mely súlyos funkcionális és kozmetikai problémákat okoz. A rögzült hyperkhyphosisra jellemző, hogy a beteg nem képes a hátát homorítani. Ennek vizsgálata során a beteget felkérjük, hogy nyújtott karokkal, 90°-ban flectált csípőkkel hajoljon előre. Majd a kyphosis csúcspontján lefelé nyomva a gerincet felszólítjuk a beteget, hogy felső végtagjainak és fejének emelésével fokozatosan homorítson. Ép viszonyok között a gerinc homorúvá válik,, Scheuermann betegség esetén a kyphosis vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben csökken. További klinikai jel a fokozottan lumbalis lordosis. A lordosis kompenzatórikus jellegű és ennek megfelelően kifejezetten mobilis, melyet azonban a lordoticus gerinc szalagjainak feszülése miatti gerincfájdalom kísérhet. Az esetek egyharmadában a hyperkyphosist mérsékelt fokú, általában funkcionális vagy csak kis fokú strukturális eltéréseket mutató dorsolumbalis scoliosos kíséri, mely sohasem progresszív jellegű. Neurológiai tünetek és radicularis fájdalmak általában nincsenek.

62 Scheuermann-betegség OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI, KYPHOSIS DORSALIS JUVENILIS
Fájdalom. A fájdalom a gerinc kozmetikai problémája mellett egy másik fontos klinikai jel, melynek megjelenése és intenzitása változik az életkornak, a betegség stádiumának, a kyphosis lokalizációjának függvényében. A betegség kezdeti szakaszában érdemi fájdalom nem jellemző. A betegek rendszerint a látható deformitás miatt fordulnak orvoshoz. A fájdalom nem egyenesen arányos a deformitás mértékével, gyakran subokban jelentkezik, néha súlyos görbület is lehet fájdalommentes, máskor enyhe deformitás mellett is jelentős. A pubertás körül megnő ugyan a fájdalom előfordulásának gyakorisága, de mégsem tekinthető általánosnak, mivel az esetek csak 10-20%-ában jelentkezik. Jellegzetes lehet az interscapularis régió izomfájdalma, valamint az érintett csigolyák ütögetésre megjelenő fájdalma és nyomásérzékenysége, mely fizikai aktivitásra fokozódhat. Ezen típusú fájdalom a növekedés befejezésekor általában megszűnik, kivéve, ha súlyos residualis deformitás marad fent. A növekedés befelyeződése után azonban, súlyos residualis deformitás esetén, a betegség talaján kialakult degeneratív elváltozások okozta fájdalom lesz a vezető klinikai jel, amely paradox módon nem a deformált szakaszra lokalizálódik, hanem inkább a kompenzatórikus görbületek területén jellemző.

63 Scheuermann-betegség OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI, KYPHOSIS DORSALIS JUVENILIS
A lumbális lokalizációjú Scheuermann-betegség esetében azonban minden életkorban a görbület alkotásában részt vevő csigolyákra lokalizált kifejezett, heves fájdalom a legfontosabb klinikai jel. Mivel ezen lokalizációban a deformitás nehezen felismerhető –kezdetben csak a lordosis csökkenése látható, manifeszt kyphosis csak előrehaladott esetekben észlelhető - fájdalom okát gyakran gyulladásos betegséggel (csigolyatest-osteomyelitis, spondylitis tuberculosa) tévesztik össze.

64 Scheuermann-betegség OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI, KYPHOSIS DORSALIS JUVENILIS
Röntgentünetek. A Scheuermann-betegség diagnózisa a fizikális leleteken túl, radiológiai vizsgálaton alapul. A karakterisztikus elváltozások a következők: Trapéz alakú csigolyák: Az egyik legfontosabb röntgentünet, legalább három, de gyakran több csigolya is ék alakúvá válik. Akkor beszélhetünk ék alakú csigolyákról, ha a zárólemezek 5°-kal előrefelé dőlnek. Az előrefelé trapéz alakú csigolyáknak köszönhetően jelentős regularis hyperkyphosis lakul ki, melynek értéke kóros esetben meghaladja az 50°-ot. A hyperkyphosis és a trapéz alakú csigolyák következtében az interverebralis rések különösen elől, beszűkülnek. A palack alakú csigolyatestek ugyancsak hyperkyphosist okoznak. Schmorl-csomók. Ezen elváltozások megléte a Scheuermann-betegség diagnosztikus kritériumának tekinthető. Az érintett csigolyákon a zárólemezek berepedése miatt, kis, gyöngyszerűen elhelyezkedő hypodens beboltosulások figyelhetők meg, gyakran scleroticus csontszövettel körülvéve. Zárólemez egyenetlenség. A csigolyatestek másodlagos csontosodási magjai feltöredezettek, aminek következtében a zárólemezek zegzugos irreguláris lefutásúak lesznek.

65 Scheuermann-betegség OSTEOCHONDROSIS JUVENILIS DORSI, KYPHOSIS DORSALIS JUVENILIS
A lumbalis gerincen két ritka, atípusos radiológiai jel is megfigyelhető. Epiphysealis forma: amikor egyetlen csigolyán egy hatalmas Schmorl-csomót látunk, általában a csigolyatest elülső harmadában. Az egyéb Schmorl-csomóktól azáltal tér el, hogy jelentős nagyságot érhet el, szélesebben csatlakozik az intervertebralis réshez és szélei kifejezetten scleroticusak. A növekedés befejeződése után, a Scheuermann-betegség késői időszakában fenti radiológiai tünetek mellett mind az érintett szakaszon, mind a kompenzatórikus görbületek területében spondylosis röntgentünetei jelentkezhetnek, amelyek közül legjellemzőbb az elülső osteophyták megjelenése.

66 A SCHEUERMANN-BETEGSÉG kezelése
A mozgásterápia szempontjai: - Manuális technikákkal a zsugorodott izmok lazítása - Stretching alkalmazása - A megbomlott izomegyensúly lehetőség szerinti visszaállítása - Korrekciós kiinduló helyzetekből lehetőség szerinti visszaállítása - Korrekciós kiinduló helyzetekből adott célzott izomerősítés - Izomfűző kialakítása - Subaqualis torna - Testtudatosítás /tartáskorrekció/ - Életmódbeli tanácsok A korzettkezelés lehetőségei: 1. A felső háti szakaszon módosított Milwaukee-fűző. 2. Az alsóbb szegmentumokban Boston- illetve Cheneau korzett. A korzett kezelés lényege a csigolyatestek tehermentesítése.

67 A SCHEUERMANN-BETEGSÉG kezelése
Kezelése: tüneti kezelés Célja: a csigolyatestek tehermentesítése Típusai: 1. Konzervatív - komplex fizioterápia (célzott izomerősítő gyógytorna, aktív izomfűző kialakítása) - korzett (módosított Milwaukee fűző, Cheneau, Boston fűzők) 2. Műtéti: CD műtét

68 A Scheuermann-betegség konzervatív kezelése
A fűzőkezelés szempontjai: - A görbület mértéke 30 foknál nagyobb és 70 foknál kisebb; - A Risser-jel kisebb mint 3; - A görbület passzív korrigálhatósága nagyobb mint 40%; - Enyhe fokú ékcsigolya képződés A korzettkezelés lehetőségei: 1. A felső háti szakaszon módosított Milwaukee-fűző(három ponton támaszkodó aktív fűző). 2. Az alsóbb szegmentumokban Boston- illetve Cheneau korzett. A korzett kezelés lényege a csigolyatestek tehermentesítése.

69 Köszönöm a figyelmüket!