A szervezeti felépítés definíciója

Az előadások a következő témára: "A szervezeti felépítés definíciója"— Előadás másolata:

1 A szervezeti felépítés definíciója
Strukturális keret a vertikális hierarchia bemutatására Meghatározza a formális kapcsolatot az alkalmazottak között, beleértve a hierarchiát és az ellenőrzési szinteket Az emberi csoportokat azonosítja részlegekkel, osztályokkal, egy teljes szervezettel.

2 A szervezeti felépítés definíciója
A szervezet alkalmazottai közötti interakciók mintája Egy rendszerkoncepciót jelent, mely biztosítja a hatásos koordinációt és integrációt. Megteremti az összhangot a környezet, a célok, a technológia és a méret között

3 Szerevezeti alternatívák tervezése
Az osztályokat a „fontos” feladatok ellátására alakítsák ki A jelentés, illetve parancs láncolat mutassa meg a hatalmi kapcsolatokat a szervezetben az egyének között

4 Szerevezeti alternatívák tervezése
Osztályok csoportosításának lehetőségei Tevékenység alapján: azok tartoznak egy o.-hoz, akik hasonló funkciókat látnak el, hasonló tudást és képességet igényel a munkájuk. Output alapján (termék, szolgáltatás) Felhasználók, vásárlók szerint

5 Strukturális hibák tünetei
Lassú és romló hatékonyságú döntéshozatal A szervezet nem tud reagálni a változó környezet kihívásaira Növekszik a mindennapi konfliktusok száma Az utasítások, elvárások több egyre több szervezeti egység felől is érkeznek az alsó szintekre

6 A szervezeti formák strukturális jellemzői
Munkamegosztás és annak szabályozása Funkció, tárgy, régió  Egy, két, vagy több dimenziós szervezetek

7 A szervezeti formák strukturális jellemzői
Hatáskörmegosztás és annak szabályozása Döntési jogkör, utasítási hatáskör  Egy, vagy több vonalas szervezetek (kiváló feladatvégzés = munka és hatáskörmegosztás konzisztens volta)

8 A szervezeti formák strukturális jellemzői
Koordináció és annak szabályozása Technokratikus, Strukturális (pl. projektek, teamek stb.) Személyorientált

9 A szervezeti formák strukturális jellemzői
Konfiguráció Másodlagos, származtatott strukturális jellemző, Igazi szervezetalakítás  konfiguráció módosítás Jellemzői: Mélységi tagozódás, Szélességi tagozódás Foglalkoztatottak száma

10 A lineáris szervezeti forma

11 A lineáris szervezeti forma
Jellemzők: 1. Egydimenziós (funkció v. tárgy v. régió). 2. Egyvonalas (egy főnöke van mindenkinek). 3. Vezetői akarat érvényesítésére való maximális törekvés. 4. Hatékony erőforrás koncentráció.

12 A lineáris szervezeti forma
5. A tevékenység szerinti megosztás egyben szervezeti egységek szerinti megosztást is jelent. 6. A szakmai tagozódás „vonal-elvű”. 7. A szolgálati út elsődlegességét érvényesíti. 8. A szervezet nem probléma, hanem végrehajtás orientált. 9. A szervezeten kívüli váltásokra csak tagolás váltással tud reagálni

13 A lineáris szervezeti forma
10. Nagy szervezetek esetén egyenes következmény: BÜROKRATIZÁLÓDÁS. 11. Az erős tagozódás kiváltja a RANG iránti igényt. 12. Szemléletében „befelé forduló”. 13. Az új dolgok iránti fogékonyság nagy mértékben függ a vezető személyiségétől.

14 A lineáris szervezeti forma
14. A specializáció mindig új szervezeti egység keretében valósul meg. 15. A TOP menedzser koordináló-irányító tevékenysége rendkívül összetett. 16. Az egészben való gondolkodás lehetősége csak a TOP menedzsment számára biztosított.

15 A lineáris szervezeti forma
ELŐNYÖK: egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatok, felesleges tevékenységek kiszelektálódása, alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműsége, könnyű mélységi és szélességi tagolás váltás.

16 A lineáris szervezeti forma
HÁTRÁNYOK: minőségileg más feladatokkal szembeni rugalmatlanság, a specializáció hiánya a top menedzser leterheltségét növeli, a kommunikáció csakis a szolgálati utakon lehetséges.

17 A lineáris-törzskari szervezeti forma
A VÁLTOZÁSOK IRÁNYAI: · a vezetés szakmai színvonalának növelése, ·  a tudatos befolyásolás lehetőségének megteremtése, ·   a „mindent tudó vezető nimbuszának csökkentése, · alsó szintű vezetők hatáskörének bővítése,

18 A lineáris-törzskari szervezeti forma
· új hatalomgyakorlási, érdekérvényesí-tési forma, · szakmai és irányítási koordináció szétválasztása, · vezetői rotáció lehetőségének biztosítása, ·   tanácsadók beépítése, · döntési folyamat tagolása előkészítésre és döntésre,

19 A lineáris-törzskari szervezeti forma
· döntési folyamat tagolása előkészítésre és döntésre, · új típusú vezető-beosztott munka-megosztás, ·   többcsatornás kommunikáció, · problémaorientált, egészben való gondolkodás, · szakismeretileg új dolgokra való fogékonyság megerősítése.

20 A lineáris-törzskari szervezeti forma
· TÖRZSKAR JELLEMZŐI: 1. új hatalmi szféra megjelenése, 2. szakmai tanácsadó szervezet, 3. vezetővel való kommunikációs kapcsolat felélénkülése, 4. törzskari és lineáris vezetési szintek szétválasztása, vezető  vertikális nézőpont törzskar horizontális nézőpont átfogó problémamegoldás.