KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK

Az előadások a következő témára: "KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK"— Előadás másolata:

1 KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK
Készítette: Dancsecs Tímea Tamás Judit

2 AZ ELŐADÁS VÁZLATA „A tőké”-hez vezető út „A tőke” négy kötete
Kapcsolódó nézetek: E. Bernstein R. Luxemburg R. Hilferding

3 MARX: A TŐKE „A tőke” megírásának körülményei Kéziratok:
: „A tőke” első változata : „A tőke” második változata 1864: „A tőke” harmadik változata Kötetek: 1867: „A tőke” első kötetének megjelenése 1885: „A tőke” második kötetének megjelenése 1894: „A tőke” harmadik kötetének megjelenése : „A tőke” negyedik kötetének megjelenése

4 MARX: A TŐKE „A tőke” módszere
Elvetette a gazdasági kategóriák és törvények idealista értelmezését. A társadalom létének az alapja az anyagi termelés. Ettől függ az elosztás, a csere és a fogyasztás. Gazdasági folyamatok materialista tanulmányozása. Az absztrakttól, az egyszerűtől halad a konkrét, bonyolult felé. A történelem és a logika egysége.

5 A TŐKE ELSŐ KÖTETE Alcím: A tőke termelési folyamata
Marx vizsgálja többek között: a pénz tőkévé való átalakulását, az árutermelő munka kettőségét, az értéktöbblet lényegét, keletkezési feltételeit, termelését: minőségi oldalról mennyiségi oldalról. Az értéktöbblet termelése a kapitalizmus abszolút törvénye. ↓ A munkásosztály hatékony ideológiai fegyvert kapott a kommunizmusért folytatott harcához.

6 A forgalmat a tőkés termelés határozza meg.
A TŐKE MÁSODIK KÖTETE A tőkés termelés és a forgalom tényleges kapcsolata: A forgalmat a tőkés termelés határozza meg. Lényeges különbség a két folyamat között: termelési folyamat: érték és értéktöbblet létrehozása forgalmi folyamat: a tőke körforgása, és az érték realizálása

7 A TŐKE MÁSODIK KÖTETE 1. szakasz: Az egyéni tőke mozgása
„A tőke: mozgás, különböző stádiumokon áthaladó körforgási folyamat, amely viszont maga is a körforgási folyamat három különböző formáját öleli fel. Ezért csak mint mozgást lehet megérteni, mint nyugvó dolgot nem.” pénztőke → termelőtőke → árutőke 2. szakasz: A tőke megtérülése „A tőke körforgását nem magábanálló műveletként, hanem periodikus folyamatként való meghatározásában, a tőke megtérülésének nevezzük.” 3. szakasz: A társadalmi össztőke újratermelése korábbi nézetek bírálata a társadalmi össztőke mozgása, alapvető törvényszerűségei felhalmozás és a bővített újratermelés

8 Marx elméletét próbálták megcáfolni, sikertelenül.
A TŐKE HARMADIK KÖTETE Marx az értéktöbblet elosztását vizsgálta: A profit átalakul átlagprofittá, az érték termelési árrá a szabadversenyes kapitalizmusban. ↓ Marx elméletét próbálták megcáfolni, sikertelenül. A tőkésosztály összességében zsákmányolja ki a munkásosztályt. „Íme itt a matematikai pontosságú magyarázata annak, hogy a tőkések – bármily kevéssé testvéri módon viselkednek is egymás irányában a konkurrenciában – miért alkotnak mégis valóságos szabadkőműves-szövetséget az egész munkásosztállyal szemben.” A profitráta csökkenő tendenciájának alapja a tőke szerves összetételének növekedése. A kereskedelmi tőke, kereskedelmi haszon szerepe Abszolút földjáradék elmélet

9 A TŐKE NEGYEDIK KÖTETE Értéktöbblet-elmélet, a politikai gazdaságtan története Két lényeges probléma: a tőke és a munka közötti csere, és az értéktöbblet keletkezése az átlagprofit és a termelési ár

10 A TŐKE NEGYEDIK KÖTETE Elméleti kérdések: Termelőmunka fogalma
Tőkés termelés célja: „A tőkés termelés állandó célja, hogy az előlegezett tőke minimumával a többletérték vagy többlettermék maximumát állítsa elő.” Piaci érték Agrárkérdés

11 EDUARD BERNSTEIN (1850-1932), A REVIZIONIZMUS MEGTEREMTŐJE
Fő műve: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai A revizionizmus kialakulásának okai: marxi tanítás széles körben való elterjedése, munkásmozgalmak kialakulása, marxizmus fontosabb tételeinek elvetése, kispolgárság tömeges tönkremenetele. A termelés és a tőke koncentrációja, decentralizációja: Bernstein nemcsak a termelés és a tulajdon koncentrációját és centralizációját tagadta, hanem a munkásosztály helyzetének rosszabbodását is.

12 A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS EGYÁLTALÁN NEM IGAZOLTA BERNSTEINT.
EDUARD BERNSTEIN ( ) A szocializmus megvalósításának feltételei: a szocializmus nem más, mint a gazdasági és politikai csírák továbbfejlesztése. ↓ Berstein elvetette Marx értékelméletét, tagadta a koncentrációelmélet érvényességét, elvetette az osztályharcot, károsnak tartotta a proletárdiktatúrát. A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS EGYÁLTALÁN NEM IGAZOLTA BERNSTEINT.

13 ROSA LUXEMBURG (1871-1919) Fő műve: A tőkefelhalmozás
(Die Akkumulation des Kapitals) Marx hibás feltevései: A munkatermelékenység változásának, a szerves összetétel növekedésének a kikapcsolása az elemzésből. A tiszta kapitalizmus feltevése.

14 RUDOLF HILFERDING (1877-1941) Legjelentősebb műve: A finánctőke
Marxista nézetei: Részvénytársaságok beható elemzése Fiktív tőke Alapítói profit Tőzsdespekuláció Hibás nézetek: A finánctőkét hibásan a bankokból vezette le. A bankok törekvése a verseny kikapcsolása monopólium létrehozása útján. „Azt a banktőkét, tehát azt a pénzformában lévő tőkét, amely ily módon valójában ipari tőkévé változott át, finánctőkének nevezem.”

15 Köszönjük a figyelmet!