Vallások és civilizációk

Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk"— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk
8. Előadás A kultúra és az intézmények szerepe a társadalmak életében

2 Identitás meghatározó keret-modell
Spirituális közösség Állam - Nemzet Civilizációk Vallások Etnocentrizmus Területi szerveződés Spirituális szerveződés Kultúra Életprogram- szerveződés Értékek

3 A kulturális szokások sokfélesége
„Az amerikaiak megeszik a kagylót, de a csigát nem. A franciák megeszik a csigát, de a sáskát nem. A Zuluk megeszik a sáskát, de a halat nem. A zsidók megeszik a halat, de a disznóhúst nem. A hinduk megeszik a disznóhúst, de a marhahúst nem. Az oroszok megeszik a marhahúst, de nem a kígyót. A kínaiak megeszik a kígyót, de nem az emberhúst. Az Új Guineaiak kifejezetten ízletesnek tartják az emberhúst.”

4 Egy múlt évbeli hír Next month the Dutch parliament is expected to approve a ban on halal and kosher methods of slaughtering animals for food. Those who proposed the ban say it is simply an issue of animal welfare, but it received strong support from the right-wing Freedom Party. Many see it as a violation of their religious freedom, and among the Jewish community it is a worrying echo of a similar ban brought in by Hitler.

5 Miért fontos a kultúra? A kultúra fogalma és koncepciója azért fontos az emberek számára, mert lehetővé teszi: Előre jelezni a velünk kapcsolatba kerülők viselkedését, Világossá teszi, hogy az emberek mit, miért tesznek, Elkerülhető, hogy sértők, vagy megbántók legyünk, Bizonyos fajta közösségi érzést, „otthonos légkört” segít kialakítani, Szabványosítja a viselkedést, illetve könnyen felismerhetővé teszi a társadalmi szabályokat, Általános elfogadhatóságot kelt, a „mieink közül való” érzetét adja, rendet sugall az adott közösség gyakorlata szerint. R. D. Lewis: The Cultural Imperative

6 Kultúra és civilizáció
Minden társadalom kultúra, de nem minden kultúra civilizáció. Minden társadalom anyagi termelő tevékenységek, eszmék, szokások és művészetek egyedi halmazával, sajátos kultúrával rendelkezik, akár civilizáció, akár nem. A "civilizáció" egy összetett társadalomban nem csak a társadalmat magát, hanem egyszersmind annak kultúráját is jellemzi. A civilizáció szövevényes kultúrát jelöl, írást, művészetet, építészetet, szervezett vallást és összetett szokásokat.

7 A kultúra és a civilizáció (- E. B. Taylor szerint )
„A kultúra vagy a civilizáció az a komplex egész, amely magában foglalja és felöleli a tudást, az hiedelmeket, a művészetet, az erkölcsöket a szokásokat és valamennyi egyéb képességet és hagyományt, amelyet az ember mint egy adott társadalom tagja elsajátít.” Minden embercsoport rendelkezik kultúrával és ez bizonyos, a tagok számára érvényes elemekből áll, és a hagyományokra támaszkodik, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania, illetve meg kell tanulnia. Edward B Taylor. 1871

8 A kultúra A kultúra szó a latin colere („művelni”) szóból származik és eredetileg a föld megművelését jelentette. Ápolni, művelni, megdolgozni, eredeti értelmében ekével körülszántani és kijelölni, és megtisztítani egy földdarabot. Már ebben az értelemben is benne van, hogy a kultúra és a föld is valami olyasmire vonatkozik, amelyet, mint egy érintetlen földterületet elvettek a természettől, és azt megtisztították, és mássá, emberivé (ember számára hasznossá) alakították. A kultúra tehát valami olyan amit az ember hoz létre azért, hogy mesterséges környezetet teremtsen, és elválassza magát a természettől.

9 A kultúra három alapjelentése
A kultúra kifejezést ma többféle eltérő értelemben használjuk: Minden ember által teremtett dolgok összesség, az ember által konstruált realitás, A civilizációk teremtette hasznos, és kellemes dolgok, és viselkedési formák összessége, kifinomult életstílus, A kifinomult ízlésű un. „magas kultúra” alkotásainak ismerete, és élvezete

10 A kultúra ma elfogadott fogalom-rendszere
Az etnológia (kulturális antropológia) kultúra-fogalma azon a gondolaton alapul, hogy minden embernek ugyanolyan alapvető fizikai és pszichológiai tulajdonságai és szükségletei vannak. A kultúra, az ember lényegi tulajdonsága. Ez különbözteti meg az állattól (Az állatnak génjei, az embernek kultúrája van) Anyagi (eszközök, építmények), nyelvi, eszmei elemekből (hiedelmek, tudás) és viszonyokból (intézmények, és szerveződések) tevődik össze, amelyek egymással is kapcsolatban vannak. Az emberek egy meghatározott csoportja osztozik rajta, Az emberek a kultúrát az enkulturáció (szabálytanulás) keretében, vagyis a hagyományok másolása, és szocializáció útján szerzik, és tanulják, vagyis nem biológiai eredetű,

11 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán)
Ajándékozás Temetkezési rituálék Tulajdon és tulajdon jog Álomfejtés Sport Személynevek Tisztaság elmélet Szexuális tilalmak Boldogság-elképzelések Törvények, normák Uralmi forma Testdíszek Pubertás kori szokások Büntető-szankciók Státus-differenciálás Szerszám készítés Tűzgyújtás Szülészet Család Vallási rituálék Rokonsági csoport Demográfia Zene Partner szerzés Tánc A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat. Díszítő-művészet Ünnepek Életkor mint rendező elv Orvoslás Etika Viccek Öröklési szabályok Etikett Vendégszeretet Munkamegosztás Gyógyítási hiedelmek Étkezési idők Nyelv Művelődés Kereskedelem Játékok Incestus tabu Mágia Naptár Folklór Látogatások Köszöntés formák Főzés Higiénia Jövendőmondás Kozmológia Gesztusok Lakás formák Gyász Hit a természetfeletti lényekben Mitológia

12 A kultúra A kultúrán tág értelemben azt értjük, amit az emberek azért hoznak létre, hogy természeti környezettől elválasszák magukat, vagyis azt a mesterséges környezetet, amely rátermettségüket növeli, A kultúra tehát afféle mesterséges realitás, amely születésünktől fogva körülvesz minket, és amelyet fokozatosan meg kell tanulni, A tanulás a hagyományok és teendők elsajátítása, munkamegosztási szabályok megtanulása, és a helyes viselkedés elsajátítása a szocializáció, és az enkultúráció révén

13 Az enkultúráció fogalma
Azt a folyamatot, amelynek során a kultúra használatát, és jelzéseinek, jelentéseinek lényegét elsajátítjuk, normáit, a „helyes” és a „helytelen” fogalmát megtanuljuk enkulturációnak nevezzük, Ennek másik oldala, hogy amint megtanuljuk a normákat, és értékeket, a viselkedési szabályokat – vagyis a enkulturáció eredményeként - magunk is a társadalom teljes értékű tagjaivá válunk.

14 Akkulturáció folyamata
Az a folyamat, amelyben egyes emberek, családok, közösségek önként vagy valamilyen külső vagy belső nyomás hatására - néha egyenesen kényszerből - beilleszkednek egy számukra új, domináns kultúrába. A beilleszkedés gyakran jár együtt az eredeti kultúra elvesztésével, térvesztésével. Más jelentésben (pl. a frankofon szakirodalomban) a fogalmat a szocializáció egyik változatának jelölésére használják. Az akkulturációt mind szakmai, mind hétköznapi értelemben megkülönböztetjük gyakori végeredményétől, az asszimilációtól, s ennek ellentététől, a disszimilációtól. Az akkulturáció folyamatában az eredeti kultúrák fennmaradnak (szubkultúra).

15 A 20. század két tapasztalata
Nem működik a "népek kohója" vagy a "népek olvasztótégelye”: egy országban a már eredetileg is ott lévő vagy bevándorolt etnikumok többnyire nem akarnak kulturálisan összeolvadni; Nem lehet hosszú távon fenntartani olyan helyzeteket sem, amikor hadseregek tartanak össze soknemzetiségű, sokvallású birodalmakat. Ez a 21. század legfontosabb kihívása - amely hirtelen, szinte a semmiből, előbukkan váratlanul egy eseménnyel – amikor a kulturális különbségek politikailag, ideológiailag vagy gazdaságilag meghatározó jelentőségre tesznek szert.

16 S. D. Huntington: Culture Matters (How Values Shape Human Progress) 2000
Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és működő értékek, és azon kulturális beállítódás között, ami az emberek „mozgatja”? Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés (illetve a haladás) között? Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a társadalmi intézmények között? Hogyan történik a kultúra átadása, és miként történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása? Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján a követett kulturális normák? Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e a kulturális értékek átvételének?

17 A kultúra fontossá válásának tényezői a 20. század végén
A vitatott kapcsolat a kulturális értékek és a haladás között, Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa, A geográfia és kultúra összefüggése, A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, A kulturális változás esélye, módja, és korlátai

18 1. A kulturális értékek és a haladás közötti kapcsolat
Vannak tudományágak, amelyek jobbára kételkednek a kultúra és a haladás közvetlen kapcsolatában, A közgazdászok pl. feltételezik, hogy a megfelelő gazdaságpolitika bármely kultúrában a kívánatos eredményre vezet. Ugyanakkor sok példa van arra, hogy ugyanabban a gazdasági környezetben (társadalomban) a különböző kultúra különbözőképpen sikeres, Az antropológusok között viszont a kulturális relativizmus volt az uralkodó nézet, amely elutasítja más kultúrák - „értékszerinti” - megítélését. Eszerint bármely közösség kultúrája – definíció szerint – harmonikus, adaptív, és a konfliktus és a zavar csak más kultúrák befolyásának következményeképpen lép fel, Az elmúlt években megerősödött a kultúra és az intézmények közötti szoros kapcsolat elfogadása, és ezzel a kultúra és a társadalmi fejlődés szoros kapcsolatának ténye

19 F. Fukuyama: A bizalom Alapjában a kultúra – intézmények - határozza meg az egyes társadalmak teljesítményét, és az ott élők életesélyeit, és élet-minőségét.

20 Nem az én hibám – NÉH (No es nuesta culpa)
A columbiai bőr kézi-táska ára magas, a minősége alacsony ezért nem volt rá kereslet a New York-i boltokban. Vizsgálat indult az okok felderítésére. Az exportáló gyártó: NÉH – a kereskedő magasan tartja az árakat Kereskedő: NÉH – a kormány adókedvezményt ad a bőrgyárnak így azt nem kényszeríti a verseny az ár csökkentésére és a minőség javításra, Helyi bőrgyár: NÉH – a vágóhídról alacsony minőséget kapunk, mert ők több pénzt kapnak ha húsnak adják el, és ezért nem vigyáznak a minőségre, Helyi vágóhíd: NÉH – a helyi marhatenyésztőktől gyenge minőséget kapunk, mert ők összebélyegzik az egész bőrt, hogy elejét vegyék, hogy a bandák ellopják a marhákat, Helyi marhatenyésztők: No es nuesta culpa. Es la culpa de la vaca (a tehén hibája): állandóan a fának dörgölődznek, mert összecsípik őket a bögölyök, és lyukacsos lesz a bőrük.

21 2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa
A „haladás” gyanús szó, azok számára akik a kulturális relativizmust – vagyis azt, hogy minden kultúrának megvan a maga célja, értéke, etikája, amelyet hosszú generációk során fejlesztett tökélyre - vallják. Ebből az következik, hogy az egyik kultúrának nem szabad rákényszerítenie a sajátját másokra, így a „nyugatiaknak” nem szabadna kritizálni pl. nők megkövezését stb. Az ENSZ Emberi jogokról szóló deklarációjában azonban felsorol egy sor – alapvetően a Nyugat fejlődése során elért politikai kulturális vívmányt, amelyet ma mindenki elfogad és követésre méltónak ítél

22 Az alapvető emberi jogok
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága. Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és egyenlő védelmet kell élveznie, Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve azáltal hogy képviselőt választ magának, Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és jólétet nyújt számukra, Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz

23 3. A geográfia és kultúra összefüggése,
J. Diamond (Háborúk, járványok, technikák) amelyben azzal érvel, hogy a különböző társadalmak közötti fejlettségbeli különbségek jórészt a földrajzi elhelyezkedésből következik, amelyből a gazdaság meghatározott módja adódik. Az egyes társadalmak gazdagságát vagy éppen szegénységét az éghajlat, a természeti források gazdagsága, és a mezőgazdasági vagy ipari termelés lehetőségei alapvetően meghatározzák, Ugyanakkor egy sor jellegzetes példa van arra, hogy egymás mellett élő társadalmak (Haiti és Costa Rica, Észak- és Dél-Korea) meghökkentően különböznek

24 4. A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat,
A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés és a demokrácia alapvetően a társadalmi intézményekkel van kapcsolatban. A jólétet, és a gazdaság versenyképességét támogató legfontosabb társadalmi intézmények: Magántulajdon, és annak biztonsága, Jogbiztonság, A piac és a piaci intézmények, A demokratikus politikai intézmények, Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való hajlandóság, A hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintje A szabálykövetés magas szintje az adott országban, A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények. Ezen intézmények „mögött” konkrét kulturális értékek vannak: együttműködési készség, bizalom, szabálykövetés, altruista büntetési hajlandóság, a TFT egyéni stratégia dominanciája

25 5. A kulturális változás esélye, módja, és korlátai
A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúra megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra-váltás folyamán alapvetően megváltoznak az emberek kapcsolatai a családban, a házasságban, a kis közösségben, a gazdaságban. Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség közzé került egy légüres térbe, amelyben nehéz létezni. Az egyik még nem fogadta be, a másik meg már „kivetette”, Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a világon, a nagyobb és kisebb közösségekben szinte minden változóban van. A generációk közötti viszonyok, a kis közösségen belüli viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb.

26 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (1)
1. A vallás (a modernekben segíti a gazdagodást, az „ellenállóknál” gúzsba köti az egyéni kezdeményezést), 2. Az emberekben való bizalom (a modernekben mindenkire kiterjed, az „ellenállókban” csak a családra terjed ki), 3. A morális alapértékek (három szintje: altruizmus, társadalmi felelősség, jog-érzék), a modernekben egymásra épülnek, 4. A gazdagság két koncepciója (a modernekben arra helyeződik a hangsúly ami megszerezhető, az „ellenállókban” arra ami van), 5. A versenyről alkotott nézet (modernek elvárják, és ösztönzik, az „ellenállók” elutasítják, és korlátozzák),

27 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (2)
6. A „jövőről” vallott nézetek (csak a most élők a fontosak, vagy – modernek - a jövőbeli generációkra is tekintettel kell lenni), 7. A munka értéke (a modernek a munkát értéket alkotó, és fontos dolognak tartják, az „ellenállók” alacsonyrendűnek, és kényszernek) 8. Az „eretnekségről” vallott nézetek (az örökül kapott igazságok továbbgondolhatók-e, vagy szó szerint ragaszkodni kell azokhoz), 9. Az oktatás jellege („agymosás” vagy „újragondolás”) 10. A hasznosság figyelembe vétele (a „hasznosság” gyanús, vagy – modernek – lényeges mérlegelési szempont)

28 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (3)
11. A „kisebb” erények tisztelete (a fejletteknél magasra értékelik az olyanokat mint pontosság, jól elvégzett munka, takarékosság), 12. Az idő fókusza (múlt, jelen, vagy jövő), 13. A racionalitás hangsúlya (a fejletteknél alapvetően fontos, korábban a grandiozitás a hangsúlyos), 14. A tekintélyek szerepe és alapja (a modern társadalmakban a törvény szabályozza, a „ellenállóknál” a hagyomány, és a vezér) 15. A „világnézet” (a modernekben a világ megváltoztatható, és érdemes változtatni, az „ellenállóknál” felesleges, és káros)

29 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (4)
16. Az életről alkotott nézet (a modernekben én alkotom a életemet, az „ellenállóknál” az élet megtörténik velem), 17. Az élet képe (a modernekben az alkotás tere, és magában hordozza jutalmát, az „ellenállóknál” az élet „siralomvölgy”, és csak a túlvilág az érdekes), 18. Az utópia-modell (a modernekben egy állandóan fejlődő, jobbá váló világ, a „ellenállóknál” a beavatkozás csak ront a helyzeten, 19. Az optimizmus természete (a modernekben alapja a saját tett és alkotás, a z ellenállóknál” a szerencse – lásd a mesék üzenete) 20. A demokrácia víziója (a moderneknél a hangsúly a megosztott, és mindenkit megillető hatalmon van, az ellenállóknál a hangsúly a hagyományon, és a tekintélyek abszolút hatalmán van.

30 A kultúra lehetséges rétegei:
Civilizációs és/vagy vallási szint, Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint, Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás szintje, Nemektől függő szint (férfi/női szerepek), A generációk szintje (életkor szerinti különbségek) A társadalmi osztályok, rétegek szintje (vállalkozó, munkás, paraszt) Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási csoport szerinti különbségek) Egyedi szerveződési szint

31 Miért jelenik meg a kultúra az üzleti szervezetek világában?
Mi integrálja a szervezetet vagy a társadalmat? Első közelítésben - a hatalom. Második közelítésben - az információ (a terv és a célok). Harmadik közelítésben - a kultúra (bármit jelentsen is) A 80-as években válik fontossá ennek az elemzése. Ráébrednek a kutatók, de az üzletei irányítói, hogy van valami ami a hatalmon, és a terveken túlmenően is összetartja és teljesítményre ösztönzi a szervezeteket. Kiderül, hogy éppen úgy mint a társadalomban, az üzlet világában is a kultúra meghatározó teljesítmény-tényező. (Vagyis a szervezetek világában is a „culture matters”)

32 A szervezeti kultúra meghatározásai
„A kultúra, az a mód, ahogyan a dolgokat a szervezetben intézik/teszik” „A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott hiedelmek és elvárások mintája”. A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott, és az újonnan belépőknek továbbadott a viselkedést befolyásoló értékek, feltételezések, és gondolkodásmód együttes A kultúra, a munkával, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, az emberekhez és környezethez való viszonnyal kapcsolatos feltételezések, normák, értékek rendszere, és ezek belső összefüggése, mintája.

33 A szervezeti kultúra lényege
A vállalati kultúra az adott szervezet által elfogadott alapvető értékek/feltételezések együttese, amelyet a környezethez való alkalmazkodás, valamint a csoporton belüli konfliktusok és problémák megoldása közben alakítottak ki, elég hatékonyan működik ahhoz, hogy követésre méltónak ítélje a csoport, és minden új csoporttagnak, mint a gondolkodás és a viselkedés elfogadható és helyes módját adják át.

34 A szervezeti kultúra szerepe
A szervezeti kultúra egy tanulási folyamat eredménye, amely Részben rejtett és nem racionális, részben formális, és előírt, A környező társadalom, az életkor, és a szervezeti pozíció által befolyásolt, Hatékony módja a szervezeti viselkedés befolyásolásának, A stabilitás érzését nyújtja, és meghatározza a várakozásokat

35 Hofstede-féle kultúra-modellek
Szimbólumok Örökölt és tanult Hősök Rítusok Személyiség Értékek Tanult Kultúra Örökölt Emberi természet A mentális programozás szintjei A kultúra „hagyma” modellje

36 A Hofstede dimenziók változása
1954 (Inkes-Lewinson) A tekintélyhez való viszony, Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) A konfliktus-kezelés módja 1974 (Hofstede) A társadalmi egyenlőtlenség Egyén és csoport kapcsolata Férfi és női szerepfelfogás Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) 1994 (Hofstede) A társadalmi egyenlőtlenség (power distance – PDI) Egyén és csoport kapcsolata (individualism-collektivism - IDV) Férfi és női szerepfelfogás (masculinity-feminity – MAS) Bizonytalanság-kerülés (bizonytalanság-kerülés, vagy kockázat-vállalási hajlandóság – uncertancy avoinadnce – UAI) ) Jövő felé fordulás mértéke (hosszútáv-rövidtáv orientáció)

37 Country PDI IDV MAS UAI Austria 11 55 79 70 Finland 33 63 26 59 France
A Hofstede-féle értékelemek Country PDI IDV MAS UAI Austria 11 55 79 70 Finland 33 63 26 59 France 68 71 43 86 Greece 60 35 57 112 Great Britain 89 66 Germany 67 65 Hungary 31 83 Italy 50 76 75 Japan 54 46 95 92 Sweden 5 29 USA 40 91 62 Venezuela 81 12 73

38 A hatalmi távolság A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz teszi lehetővé: Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista-konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak?

39 Individualizmus-kollektivizmus
Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és közvetlen családjáról. A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe egész életük során védelmet nyújt számukra. Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg megnyilvánuljon az osztály előtt. A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával szólalhatnak meg hangosan az osztályban. „Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, házasságot kötne-e vele? USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.

40 Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés
Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, amikor a nemek érzelmi szerepei világosan elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig szerények és gyöngédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek. Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, amikor a nemek érzelmi szerepei között átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben is elvárás az, hogy szerények, gyengédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de épp így, hogy versengők legyenek, és fáradozzanak a család eltartása érdekében.

41 Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási hajlandóság
A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok szükségessége. Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az veszélyes”. A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az érdekes.” Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb kockázatvállalási hajlandóságot

42 Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid táv)
A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és a társadalmi kötelezettség teljesítése. A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági különbségetek. A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint különbözzenek.

43 A különböző értékek hozzájárulása a versenyelőnyhöz
Kis hatalmi távolság A felelősség elfogadása Nagy hatalmi távolság Fegyelem Kockázatvállalási hajlandóság Alapvető innovációk Bizonytalanság kerülése Precízitás Kollektivizmus Alkalmazottak elkötelezettsége Individualizmus A menedzsment mobilitása Feminitás Személyes szolgáltatások, Megrendelésre készülő termékek Maszkulinitás Tömegtermelés, Hatékonyság Rövid távú orientáció Gyors alkalmazkodás Hosszú távú orientáció Új piacok kialakítása

44 A kulturális „háló”

45 A 21. század legfontosabb tapasztalatai
Egy adott – nemzeti, vagy szervezeti - kultúrán belül is nagy különbség van a teljesítmény-orientált, és a kudarcra vezető kultúra között, Az egyik legfontosabb: a szervezet történelmi fejlődése során kialakított, a szervezeti sikert megalapozó viselkedési modell, A másik legfontosabb: a szervezet vezetése által tudatosan vagy öntudatlanul kialakított, és folytonosan megerősített karriert megalapozó viselkedés

46 A HATÉKONY ÜZLETI KULTÚRA HÁROM MEGHATÁROZÓ VISELKEDÉSI NORMA-CSOPORTJA
Egyéni teljesítményre vonatkozó normák: hogyan kell viselkednem, amikor magam vagyok és senki sem lát? Együttműködő viselkedés normái: hogyan kell viselkednem, amikor másokkal működöm együtt? Innovativitásra vonatkozó norma: miként kell viszonyulnom az újhoz, a szokatlanhoz és a váratlanhoz?

47 TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK
Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, de mindenképpen másoknál többet kell nyújtanom, kezdeményeznem kell, tökéletesítenem kell magam, Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak lenni mások szemszögéből, őszintének lenni magammal, és szembe nézni a valósággal, Meritokrácia: Önmagamat és másokat is teljesítmény szerint értékelni, tetteik és azok eredményei/következményei (és nem a szavak) alapján megítélni az embereket.

48 EGYÜTTMŰKÖDŐ VISELKEDÉSRE VONATKOZÓ NORMÁK
·      Kölcsönös bizalom: Megbízni a velem együtt dolgozókban, és bátorítani másokat, hogy ugyanígy hagyatkozhatnak az én tudásomra és elkötelezettségemre, ·      Viszonosság: Az aranyszabály - „ne tedd mással azt, amit nem szeretnél ha veled tennének” - érvényesíteni a munkahelyen. ·      Közösen elfogadott alapcélok: A szervezet céljait helyezd saját egyéni érdekeid elé, és bízz abban, hogy mindenki ezt teszi.

49 ÚJÍTÁS-KÖZPONTÚSÁGRA VONATKOZÓ NORMÁK
·   Nem-hierarchikusság: a vélemény a fontos, és nem az, ki mondja. A szervezet sikerének alapja ha mindenki - pozíciójától függetlenül - elmondhatja a vélemény és az meghallgatásra talál, ·    Nyitottság: Légy érdeklődő, vedd észre az új jelenségeket, kísérletezz és vállalkozz arra, hogy kipróbálj új dolgokat, Tény-alapú döntéshozatal: Tényekre támaszkodj, kérdezz rá bármely vélekedés bizonyítékára, különböztesd meg a véleményt a ténytől, A kihívás elfogadás: Légy mindig versenyszellemű, ne térj ki a kihívások elől.

50 A kultúra és az értékek Minden kultúrában vannak a társadalmi életet meghatározó szabályok, normák, és értékek, amelyeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit kell, és mit nem szabad tenni. Normák lehetnek: a, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, b, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés

51 Az értékek sokfélesége
Mivel az értékek azokhoz a szerveződésekhez tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, és mivel minden ilyen érték-rendszerhez bizonyos értelemben specifikus kultúra kapcsolható, így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett (multi)kultúra-modell adódik.

52 Az értékváltozás univerzális folyamatai
A tradicionális értékek: Fogadd el ami van, ne törekedj többre, kijelölt helyed van a társadalomban, születéseddel eldől minden, követendő utadat, és viselkedésedet kijelöli vallásod, a nő és a gyermek szolgál, és engedelmeskedik. Modernizáció értékei (Max Weber: a protestáns etika): Kemény munka, felhalmozás, vagyonszerzés, szabálykövetés, adófizetés, Istennek tetsző, ha adakozol a közösségednek. A nő társ, de csak meghallgattatik. Materiális értékek: (A 20. század értékei) A fogyasztás fontossága, és igénye, szerezz meg mindet, amit felkínál a piac, az vagy, amit birtokolsz, gondolj az „evilágra”, a túlvilág helyett, a család fontos, de belül egyenlőség van. Posztmodern értékek (önmegvalósítás, önkifejezés, élet-minőség) Az „evilág” a fontos, minden embernek joga van a boldog életre, és joga van, azt olyan úton keresni, ahogy akarja. Senkinek semmi köze, hogyan élsz, és miként viselkedsz, de te sem írhatod elő másnak hogyan éljen.

53 A kultúrák kategóriái Feladat-orientáltak, Jól szervezett tervezők
Személy-orientáltak, Helyi kapcsolat építők Az együttműködés nehéz Multi-aktív Lineáris-aktív Az együttműködés időt-rabló Az együttműködés kielégítő Reaktív Befelé-fordulók, Tisztelet orientált hallgatók