Szakmai Gyakorlat Keszthelyi Katalin. Budapesti Módszertani Szociális Központ A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei a legnagyobb budapesti.

Az előadások a következő témára: "Szakmai Gyakorlat Keszthelyi Katalin. Budapesti Módszertani Szociális Központ A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei a legnagyobb budapesti."— Előadás másolata:

1 Szakmai Gyakorlat Keszthelyi Katalin

2 Budapesti Módszertani Szociális Központ A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, állandóan változó, gyarapodó intézményeivel egyben az ország és a Közép európai régió egyik legnagyobb szociális szolgáltató szervezete, és az egyetlen budapesti hajléktalanellátó intézmény amely állami támogatással működik. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (továbbiakban BMSZKI) 15 telephelyből, 23 egységből és 2000 szociális és 1000 piaci alapú (munkásszállók, kiléptető lakások, szobabérlők háza) férőhelyből áll

3 Budapesti Módszertani Szociális Központ A BMSZKI azért is különleges mert centralizáltan igyekszik működtetni és egyeztetni, a különböző hajléktalan ellátási formákat, szolgáltatásokat. Így tehát a központi (Dózsa György úti)épületében, egy helyen megtalálható a hajléktalan ellátásnak számos formája.

4 A következő két fontos és aktuális kérdést szeretném ismertetni: Az egyik, a BMSZKI - ban kialakuló új belső segítő rendszer modelljének: a KULCSRENDSZER – nek a bemutatása. Szeretném bemutatni az átalakítás célját, hatókörét, az átalakítással járó problémákat A másik kérdéskör a hajléktalan szállók és a BMSZKI finanszírozásának átalakítási nehézségeit szándékszik kielemezni, mind a szociális munkások, mind a hajléktalan személyek szempontjából.

5 A Kulcsrendszer kialakításának lényege A BMSZKI-ban az átalakítás eredményeképpen két, egymástól elkülönülő döntési, eljárási és szolgáltatási struktúrává alakul az eddig egybetartozó szállásnyújtás és az egyéni esetkezelői szolgáltatás. A változás leglényegesebb része, hogy a jövőben nem minden átmeneti szálláson lakó ügyfelünknek nyújtunk (tesszük kötelezővé az) esetkezelő szociális munkással való együttműködést, hanem ezt a döntést – erőforrásaink függvényében – az ügyfelek egyéni szükségleteihez igazítjuk

6 A kulcsrendszer Az átalakítás célja és értelme Átláthatóbb, világosabb és rugalmasabb gazdálkodási körülmények. Az átalakítás egyik célja, hogy a szállásnyújtó (minimál) szolgáltatás garantálható legyen Világosabb, tisztább felelősségek és feladatkörök mind a szállásnyújtás, mind az egyéni esetkezelés tekintetében, amelytől a munkaminőség javulása várható Az esetkezelési és szállásnyújtási szolgáltatás szétválasztásával az esetmunka intézmény-függetlenné válik, amivel mind az esetkezelésben részesülő ügyfeleink, mind a segítők megszabadulnak az újból és újból elölről kezdett segítő kapcsolatépítés emberi és fizikai költségeitől, valamint az örökös újrakezdésből fakadó hibalehetőségektől. Az intézmény-független esetkezelői munkamódszer magával hozza a lehetőséget, hogy – még ha korlátozott számban is – de éjjeli menedékhelyet vagy nappali melegedőt használó ügyfeleink is részesülhetnek benne. Ez egyebek mellett várhatóan jótékony hatással lesz az éjjeli menedékhelyekről az átmeneti szállások felé irányuló mobilitásra is.

7 A kulcsrendszer Az átalakítás célja és értelme Az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatás személyre szabottabb lesz. Jelenleg az esetkezelési segítői szolgáltatás és a szállásnyújtás „egy csomagban” van, és minden átmeneti szállást használó ügyfelünk mindkettőt kapja, ha szüksége van mindkettőre, ha nincs. Az átalakítás után az ügyfelek a kettő közül csak azt kapják, amelyikre szükségük van. Ez olcsóbb és hatékonyabb is, hiszen a felesleges esetkezelői munka átcsoportosítható a nagyobb szükség irányába. Az átalakítás fő iránya, a szállásnyújtás és a szociális munka szétválasztása, egyúttal a modern, európai intézményműködtetés-, és finanszírozás felé mutat, amely pályázati források elnyerésénél is előnyt jelenthet.

8 A kulcsrendszer hatóköre Az új segítői rendszerre való átállás a BMSZKI szállásnyújtó intézményeit érinti, de az átalakítás nem teljes körű. Azoknak az intézményeknek az esetében, amelyeknek ügyfélköre, célrendszere speciális, nincs értelme az intézmény független segítői rendszer bevezetésének, Ezek a speciális szállások: Bánya utcai átmeneti szállás Családok Átmenti Otthona Dózsa Krízis Kálvária utcai átmeneti szállás Vaspálya utcai átmeneti szállás Alföldi utcai átmeneti szállás AMR részlege

9 A kulcsrendszer Feladatmegosztás Az új struktúra az eddigiektől eltérő munkaköri feladatokat jelent a munkatársak számára. A jövőben elválik egymástól az esetkezelői és a szállásnyújtó segítői feladat. A teameknek, a kollégáknak dönteniük kell, hogy- a helyi esetkezelésre fordítható kapacitás mértékében – a munkaidejüknek mekkora hányadában és melyik szerepkör felé mozdulnak el. Elképzelhető olyan feladatmegosztás, amelyben egyes team-tagok a munkaidejük teljes egészében csak esetkezelést, míg mások csak szállásnyújtó segítői tevékenységet végeznek, de lehetséges a munkaidő felosztása is a kettő között, amelyben például egy-egy kolléga fele-fele megosztásban esetkezelő és a szállásnyújtó is

10 A kulcs szociális segítő feladatai Döntés az esetkezelés szolgáltatás nyújtásáról: A szociális segítő teamek irányítása és karbantartása:Ezzel kontrollt is gyakorol az esetkezelői munka fölött, Évente beszámolót készít, amely számszerűsített és tartalmi leírás formájában tartalmazza a teamjének adott időszakra vonatkozó esetkezelési eredményeit és nehézségeit.

11 Az esetkezelő szociális segítők feladatai Az új ügyféllel az eddig meglévő információkat felhasználva, azokra építve előre megadott szempontok alapján interjút készít Az interjún megtudott információkat részletes esetleírás formájában leírja, amely később a segítő munka és egyben az esetmegbeszélő csoportok elsőszámú alapanyaga Az ügyféllel közösen az első interjú eredményeire épített esetkezelési stratégiát készít, majd kidolgozzák az ehhez tartozó konkrét esetkezelési lépéseket Rendszeresen tájékozódik arról, hogyan alakul az ügyfél élete / helyzete a lakóhelyén, azaz kapcsolatot tart az egyes intézmények ügyeletes / szállásnyújtó szociális segítővel, szociális segítő teamjeivel

12 Szállásnyújtó szociális segítők feladatai Intézményenként eltérhet, hogy a feladatokat rendszeresen, vagy időszakonként megosztják különböző beosztású munkatársak között („recepciósok”, „ügyeletes szociális asszisztensek”, gondnok stb.). Hotel szolgáltatás Adminisztráció Tanácsadás, információnyújtás, megfelelő helyre irányítás, kisebb ügyintézések elindítása

13 Az ügyfél feladatai az ügyfél – ha számára esetkezelő szociális munkást jelöltek ki – köteles vele együttműködni. Az esetkezelő kijelölését az ügyfél kérheti, véleményezheti, de nem vétózhatja meg. Ha az ügyfél nem működik együtt az esetkezelő szociális munkással, és erre nem szolgál méltányolható magyarázattal, elveszítheti az intézményi férőhelyét, vagy a BMSZKI más szolgáltatását (pl. adott éjjeli menedékhely használata) Az együttműködés keretében meg kell jelennie az előre egyeztetett időpontokban és részt kell venni az esetkezelő szociális segítővel való megbeszéléseken. Aktívan részt kell vennie az esetkezelési munka céljainak, stratégiájának megtervezésében Be kell tartania a közösen eltervezett lépéseket, és igyekeznie kell elérni a kialakított célokat. Természetesen az esetkezelési munka bármelyik pontján élhet, bármilyen mértékű módosító javaslattal!

14 Az átállás nehézségei Az átállás új eljárásokat, (részben) új feladatokat, az egyes feladatokban is más hangsúlyokat jelent majd a korábbiakhoz képest. Éppen ezért az átalakítást különböző készségfejlesztések, tréningek követik, azonban ezek – legnagyobb részben – a napi munkával párhuzamosan, annak részeként fognak történni. Várhatóan a beszélgetésvezetésre, esetleírásra, egy-egy esethez való közelítésre, segítői szerepekre fogunk majd fokozottan odafigyelni. Például: most úgy tűnik, hogy az eddigieknél pontosabban kell látnunk, hogy mi az (a minimum) amit meg kell tudnunk egy ügyfélről ahhoz, hogy megtervezhessük az esetkezelési stratégiát, hogy milyen célokat lehet / érdemes felállítani ebben. Mi az a minimum információ, amit egy esetmegbeszélőn használni lehet stb. Nem beszélve arról, hogy mennyi mindenre kell majd a kulcs-szociális segítőknek odafigyelni ahhoz, hogy egy olyan nehéz döntést meghozzanak: kapjon-e esetkezelőt egy ügyfél, vagy sem. Kinek mi a feladata?

15 Az átállás ügyféloldalról Az átállás első, hosszú szakaszában minden, már intézményi jogviszonnyal rendelkező ügyfelünk „felülvizsgálata” fog megtörténni. Ennek során dől el, hogy az illetőnek lesz-e esetfelelős szociális segítője, vagy sem. E „felülvizsgálat” lefolytatásával párhuzamosan az új beköltözők még a „régi” (mai) rendszer szerint költöznek be, a FET-en keresztül, az adott szállón kialakult esetkiosztás szerint. A „felülvizsgálati” szakasz lezárultát követően – amikor már minden bentlakóval megtörtént ez – a kulcs szociális segítők az ezt követően beköltözők beköltözéskori vizsgálatára térnek át.

16 Finanszírozás nehézségei

17 Finanszírozási kérdések, nehézségek A szociális szolgáltatások központi állami normatív finanszírozásának a problémái nyílt végű támogatási kasszát feltételez nem ösztönöz eredményességre, hatékonyságra, szükségletorientált szolgáltatásokra fennmaradásra, a normatív finanszírozás előírásainak való megfelelésre ösztönöz nem differenciál semmi szerint („buta, de biztonságos") nem differenciál szükségletek szerint folyamatosan túlszabályozást indukál nem érte el és nem is érheti el az "országos lefedettséget" igazságtalan és növeli az egyenlőtlenséget a legrászorultabbak által lakott településeken nem lehet hozzájutni a normatívával támogatott szolgáltatásokhoz nem kompatíbilis (sőt ellentmond ) az EU-pályázatokkal

18 A finanszírozás átalakításának irányai A szolgáltatások központi normatív finanszírozásának és szabályozásának jelentős visszaszorítása Új pénzbeli támogatási formák kialakítása – az állami normatívák kiváltására A pénzbeli ellátások körének és normativitásának megerősítése, szélesítése, szükség esetén mértékének emelése A központi állami támogatások felosztásának, elosztásának, a szolgáltatás-finanszírozás nagy részének regionális szintre delegálása Probléma- és szükségletorientált központi állami programtámogatások kialakítása (figyelemmel az EU-támogatások keretében létrejövő, illetve létre nem jövő szolgáltatásokra is) A szolgáltatásokra vonatkozó központi jogszabályok maximális deregulálása A szolgáltatások körében - ahol lehetséges - jövedelemfüggő térítési díj bevezetése

19 Elvárások, remények az átalakítás után  (önkormányzatiság) a helyi önkormányzatok szerepe "kötelezett"-ből támogatott szolgáltatás-szervezővé válna (miközben a döntéseket is a jelenleginél sokkal hatékonyabban tudnák befolyásolni)  (szereplők aktív részvétele) a jelenleginél határozottan nagyobb szerephez jutnának az egyes ellátásnyújtók, ellátásfenntartók a döntéshozatalban  (ellenőrizhetőség) egyértelműbbé válhat az egyes feladatok végrehajtásának számonkérhetősége  (ésszerűség a szükségletkielégítésben) megszüntethető a konkrét szolgáltatásnyújtás országosan egységes finanszírozása-szabályozása  (szubszidiaritás) a döntéshozatal közelebb kerülne a valós szükségletek, információk helyéhez (így lehetőség nyílna a problémaorientált, szükségletorientált sajátos szolgáltatások finanszírozására, kialakulására)  (alapszükségletek biztosítása) a központi kormányzat speciális programtámogatási (illetve regionális elosztási) formákkal, a jelenleginél sokkal célzottabban tudná kezelni az ún. fehér foltokat, a legelmaradottabb kistérségeket

20 Az ország egész területén, garanciálisan működtetni kívánt alapszolgáltatások köre Mindenképpen szükséges:Állami gyermekvédelem és gyámügy a) Állami munkaügyi, foglalkoztatási szolgáltatások A mára kialakult helyzetet is figyelembe véve, ilyen lehetséges szolgáltatások: a) étkeztetés (gyerek, idős, hajléktalan) b) házi gondozás c) tanya- és falugondnoki hálózat d) védőnői hálózat e) bentlakásos intézmények, vagy speciális támogatott lakhatási formák (idős, fogyatékos, szenvedélybetegek, hajléktalan)

21 Újragondolás Annyi és olyan szolgáltatás, amennyi szükséges és lehetséges. Ez új koncepciót igényel, melyhez újra kell gondolni a következőket: a) minimálisan szükséges szolgáltatások köre b) központi kormányzat szerepe c) szabályozási kérdések d) finanszírozás – kapacitásszabályozás e) szükségletszabályozás

22 Köszönöm a figyelmet!