Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon (1.) 2011. november 21.

Az előadások a következő témára: "Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon (1.) 2011. november 21."— Előadás másolata:

1 Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon (1.) 2011. november 21.

2 Téma A munkaügyi kapcsolatok kialakulásának történeti áttekintése. Rendszere. Mediáció; fogalmak.

3 A munkaügyi kapcsolatok fogalma A munkavállaló/k, a munkáltató/k illetve érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között kialakított intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) átfogó kapcsolatrendszer az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, a kialakult konfliktusok megoldására irányul.

4 Munkaügyi kapcsolatok kialakulásának gazdasági, társadalmi háttere Meghatározzák társadalmi tradíciók, történeti és regionális fejlődési utak, kormányzati elképzelések, szereplők közti erőviszonyok…..

5 Munkaügyi kapcsolatok kialakulásának gazdasági, társadalmi háttere Feltételek 1. gazdasági, társadalmi, politikai (piacgazdaság több évszázados szerves fejlődésének eredménye) Vigyázz:kelet –közép európai térség Individuális kapcsolatok; Kollektív kapcsolatok, tárgyalások;

6 Munkaügyi kapcsolatok kialakulásának gazdasági, társadalmi háttere Feltételek 2. polgári szabadságjogok, piacgazdaság, munka világának autonóm és független szereplői, szereplők együttműködésre vonatkozó garanciák, nyílt munkaügyi konfliktusok vállalásának lehetősége, nyomásgyakorlás kölcsönös alkalmazhatósága, munkaügyi viták rendezésének lehetősége….

7 Szakszervezetekről 1. A szakszervezet a bérmunkások tartós szövetsége. Cél: bér-, munkafeltételek stb. javítása, megőrzése; Kollektív akarat érvényesítése, kollektív tárgyalás/kollektív szerződés; Nyomásgyakorlás eszközei;

8 Szakszervezetekről 2. segélyegylet (kölcsönös támogatás betegség, munkanélküliség) szakegylet, (oktatás) szabadszervezet (sztrájk) (szakmán belül, zárt üzemek – szakmunkások;) Szövetségek

9 Munkáltatókról 1. Főnökségek erőből, majd tárgyalások Szövetkeznek (nyomásgyakorló csoport, lobby érdek, stb.) Gazdasági érdekképviselet (önkéntes tagság) Vigyázz: nem gazdasági kamarák!

10 „Csendes” munkaadói szervezetek „A plurális struktúra a munkaadói szövetségekben is kialakult. Ezek a szövetségek kevésbé voltak átpolitizáltak, ennek következtében „belülről” kevesebb volt a harc, jobb volt az együttműködés, könnyebben teremtették meg az egységet. A negatív társadalmi-politikai megítélés nem terjedt ki a munkaadói oldalra. A kormány nem kérdőjelezte meg legitimitásukat, helyüket az országos érdekegyeztetésben. Ezeket a kezdeti szövetségeket alapvetően nem a szakszervezetekkel folytatandó partnerkapcsolat érdekelte, hanem az, hogy részt vehessenek a tripartit fórumokon és lehetőségük legyen a lobbizásra, kapcsolatépítésre, a gazdaságpolitika és a törvényhozás befolyásolására.” lásd bővebben: László Gyula: Munkaerőpiaci politikák. Pécs, 2007.

11 Munkaügyi kapcsolatok története Magyarországon (rövid áttekintés) 1860-as évektől 1948. Kollektív szerződések 1903. Munkásügyi panaszbizottság 1916. Üzemi választmány 1918., üzemi bizottság 1944. Munkaügyi viták, rendezésük; 1948-1988. szovjet-modell; 1990-es évek elejétől: munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere

12 Tárgyalásos (neokorporatív) gyakorlat Demokratikus korporatizmus A gazdaság meghatározó szereplői (munkaadók, munkavállalók) érdekszervezetei + „állam” közötti együttműködés/tárgyalás (gazdaságot szabályozó folyamat) Miről döntenek? – bérek, árak, adók-, járulékok foglalkoztatás, stb. Szociális partnerség/szociális párbeszéd/érdekegyeztetés Az állam kívül marad munkahelyi szinten (bipartit), ágazati (főleg bipartit) De: pl. iskola? kórház? (állami/önkormányzati tulajdonban!

13 Mediáció A szó – mediare – eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni.

14 Mediáció A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.

15 Mediáció A mediáció főbb elemei: az egyezkedést segítő technikák alkalmazása, a probléma megfogalmazása, bizalom helyreállítása, az álláspontok közelítése, az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása, alternatív megoldások keresése, megállapodás

16 Mediáció – a közvetítés – sajátos konfliktuskezelő, vitarendező folyamat. Célja: a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, pártatlan személy, a közvetítő – mediátor – bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre.

17 Összegzés Munkaügyi kapcsolatok – mediáció (folyamatosan jelen van, nyílt konfliktus nélkül is) Irodalom: Órai segédlet www.ngm.govhu/parbeszed