Követelmények Az előadások anyagához vázlat: Geszthely Ovidius: Fasti

Az előadások a következő témára: "Követelmények Az előadások anyagához vázlat: Geszthely Ovidius: Fasti"— Előadás másolata:

1 Követelmények Az előadások anyagához vázlat: Geszthely Ovidius: Fasti Cicero: A végzetről Cicero: A jóslásról Cicero: Az istenek természete 1

2 Hagyományok az ősi római vallásról 1.
Euandrosz király Arkadiából száműzöttként a görög vallási szokásokat (+ az írást, zenét) hozta jóval Romulus előtt, vendégül látta Aeneast, a Palatiumon alapított várost, fiáról Pallasról nevezte Palatiumnak Euandrosz héroszként oltárt és tiszteletet kapott a Palatiumon, anyja Carmentis szentélyt is a porta Carmentalis mellett pl. Héraklésznak az Ara Maximán áldozatok görög rítus szerint (nem fejrehúzva a toga, hanem a fej fedetlen) Aeneas-szobrok (apja a vállán) 4. századtól nagy számban Latiumban, Etruriában Aeneas hozza a házi isteneket, Penates-t, Palladiumot (Athéné dárdás-rokkás-orsós szobrát, amit a Vesta-szentélyben fognak őrizni; az égből hullt alá, amikor Ilus Tróját építette, Odüsszeusz és Diomédész ellopták – de csak a másolatot; sok városnak volt hasonló Palladiuma) 2

3 Hagyományok az ősi római vallásról 2.
Vallási szövetség egyes dombok között: Septimontium (de nem a későbbi 7 domb ünnepe ez még) A római mondák szerint Romulus és Remus Etrusco ritu (augurium, mundus-gödör, fehér bika + üsző) alapították a várost (pomeriumot jelöltek ki) – 753 – innen: a. u. c. Romulus: első templom: Iuppiter-Feretrius-nak: a spolia opimat itt helyezték el, Iup. Stator templom + auguri testület Consualiát Romulus alapítja (ezen rabolták el a szabin nőket is) – lóversennyel; Mars és Neptunus Consus (tanácsadó) tiszteletére Numa: saliusok, pontifexek, flamenek, Vesta-papnők alapítása, naptár (dies fasti – nefasti, a comitia curiatan kihirdetve), Ianus templom zárva 3

4 Hagyományok az ősi római vallásról 3.
A regia: a rex palotája, Numa építi a Vesta-templom mellett >> rex sacrorum, majd a pontifex maximus [fő szakrális tisztviselő, hídverő >> császárok >> pápák] hivatali helysége, a pontifexek collegiumának gyűléshelye a fasti és az annales maximi megőrzése itt [ezek vezetése, megállapítása a pontifexek feladata], falán a fasti consulares és triumphales (a pont. max által vezetett annales maximi-t (tkp. kibővített fasti) Cn. Flavius teszi nyilvánossá 304-ben márványtáblán, aztán évente egészítették ki; 123-ban P. Mucius Scaevola pont. max. beszüntette a további feljegyzéseket); Mars szentély is itt a szent lándzsákkal (ha megremegnek, vmi szörnyűség éri Rómát, pl. 44. márc. 14. éjjel remegtek) és anciliaval 4

5 Hagyományok az ősi római vallásról 4
Első négy király alatt szakrális királyság: auspicium legitimálja a királyt (a senatorok végzik) – előtte interregnum és a comitia beleegyezése (Az etruszk uralkodóknak nincs szakrális legitimációja és a patres sem hagyják jóvá >> ők trónbitorlók) Szübarisz és Kümé kereskedett leginkább É-Itáliával: A forumon már 6. századi athéni fazakesáruk töredékei Sibylla-könyvek is küméből Első Apolló-templom: 431: Apollo Medicus Castor és Pollux kultusza 5. század elejétől

6 A latinok vallásához Etruszk (falak, épületek), föníciai és görög hatás (isten-alakok, művészet, pol. intézmények) Lavinium, Alba Longa a mondákban Az Albai hegyen (Alba Longában?) a populi Albenses (prisci Latini) 30 népe évente tartott ünnepet Iuppiter tiszteletére: sajt- és birkaáldozat, lakoma – csak kultikus közösség, nem pol. szövetség (?) Gyűléseik még: Ferentina istennő szentélyénél, az ariciai Diana szentélynél, az aventinusi Diana-szentélynél (ez a pomeriumon kívül)

7 Etruszkok Róma trónján
Tarquinius Priscus: diadalmenet bevezetése, Iuppiter – Iuno – Minerva-templom: etruszk építészek tervezték, 3 hajó Iuno itáliai eredetű (iuvenis), nem etruszk, a gyermekáldás, termékenység, a házasság, a város védője, az etruszkok előtt is fontos, de legfőbb istennő ekkor lett Minerva is itáliai eredetű (mens, meminisse, monere), a kézművesség védője, az etruszkok előtt nem volt fontos (ahogyan a kézművesség sem) Servius Tullius: Diana-szentély az Aventinuson (a latin szövetség minden tagja számára) 7

8 Az etruszk valláshoz Ritu Etrusco (bár lehet, hogy ez valójában latin rítus) alapítás (groma, mundus, cardo, decumanus) 12 városállam szövetsége: laza szervezet, változó tagság, független tagok, inkább vallási, kult. jelentőség (évente pánetruszk játékok a Fanum Voltumnae-nál, a főisten, Voltumna v. Veltha szentélyénél) Saecularis gondolat: 10 évszázad adatott az etruszkoknak (>> Ludi Saeculares 249, 146, 17, Kr. u. 47) Görög hatás: több isten alakja görög mintára Gazdag és változatos nekropoliszok, tombák A művészetben erős keleti és főleg gör. hatás, de eredetiség is Disciplina etrusca: haruspicium (hepatoscopia), brontoscopia (villám-típusok; a nap is számít) (Az augurium Itália más népeinél is)

9 Az ősi vallás rekonstruálásának nehézségei 1.
A Róma kezdeteiről írott liviusi v. dionüszoszi beszámolók más, nem a hagyományos értelemben igazak: a vallási rendszerről (és más hagyományokról) akartak kijelentéseket tenni a történeteikkel – a saját koruk vallási elképzeléseiről tájékoztatnak (pl. Romulus apotheosziszáról a történetet Caesar megistenülése idéjén találták ki mint precedenst – így akarták megérteni, igazolni v. támadni Caesárét), akárcsak a költők (Ovidius, Vergilius; Ovidius Fastijában ráadásul a történetek egy részét a költő találta ki, hogy szórakoztatóbb legyen a műve) A korai vallás rekonstruálásának fontos forrása a naptár: sok példányban maradt ránk Augustus korából falakra vésve, festve Rómában és környékén

10 Az ősi vallás rekonstruálásának nehézségei 2.
Az ünnepeket minden korban újraértelmezték, új/más mítoszokkal magyarázták (miközben a ceremónia, a rítus elemei esetleg változatlanok maradhattak) Az ünnepek értelme, jelentése folyton változott, az ünnepek más igényekre adtak választ a különböző korokban pl. a Lupercalia mást jelentett a város alapítása előtt, mint a császárkorban (de már a közt. korban sem igazán értették az értelmét: majdnem meztelen fiúk kecske-szíjjal megcsapják, akit érnek: tisztítás v. termékenység-fokozás Az ünnepek eredeti jelentését, jelentőségét csaknem lehetetlen rekonstruálni a kortárs írott források hiánya miatt

11 Az ősi vallás rekonstruálásának nehézségei 3.
A Livius által idézett korai vallási szövegek jelentős részben fiktívek (pl. a háború deklarálásának formulája, amit a fetiales mondtak) Sok minden viszont hiteles, de ezeknek az értelmezése is nagyon problémás a kontextus, a háttér ismeretének hiánya miatt - Livius forrásainak eredetét papi feljegyzések jelentik: ezek viszont csak bizonyos dolgok említésére, a változásokra koncentrálnak

12 A korai vallás sajátosságai
A korai római vallásban nem volt magyarázata a világ v. az ember teremtésének, nem volt eszkatológia, nem voltak próféták, a szertartásokat sem magyarázták mítoszok, isten-szobrok sem voltak – ebben különbözik a görög, az etruszk és más itáliai vallásoktól A numenek a tár., természeti, mzg. folyamatok isteni aspektusai (pl. Imporcitor a széles barázdákkal szántásé) – de lehet, hogy ezek nem is a legősibb római vallási felfogás emlékei, hanem későbbi papi v. antikvárius konstrukciók

13 A vallás hanyatlása? A római vallás történetét ált. hanyatlásként szokás értelmezni, melynek 3 oka: idegen vallási elemek beáramlása a papi ritualizmus elsorvasztja az igazi vallásosságot a városi népesség elidegenül az eredetileg mzg-gal foglalkozó falusi lakosság vallásától E felfogás szerint a késő köztársaságkorban a vallás már nem él; a korai köztársaságban növekedtek a hanyatlást okozó erők; az igazi római vallás a legtávolabbi múltban élt 3.: nem igaz: Róma még a 3. században is kisváros

14 „Idegen elemek” már a korai vallásban 1.
1.: nem igaz: a római vallás kezdettől különböző vallási tradíciók keveréke volt (a régészet is ezt mutatja): a királykorban etruszk, görög és valószínűleg karthágói hatás Dioszkuroszoknak felajánlás Laviniumból a 6. században: a görög hatás bizonyítéka (Hellaszból, D-Itáliából + etruszk közvetítéssel) A forumon 6. sázadi Vulcanus-templom – benne athéni váza Héphaisztosszal: tehát már ekkor valamennyire azonosították őket A 4. századra v. korábbra datálható fogadalmi terrakotta szobrok, testrészeket ábrázolnak szerte Itáliában: gyógyító szentélyekben helyezték el ezeket bizonyára

15 „Idegen elemek” már a korai vallásban 2.
(Laviniumnál pedig valószínűleg bentalvásos gyógyító szentély volt) Tehát az emberek a istenekhez fordultak segítségért mindennapi problémáikban, pedig a hagyományos kép szerint ilyen nem volt A római mítoszok szerint is fontos szerepük volt az idegen elemeknek a római hagyományban: trójai Aeneasz, görög Euandrosz Nem tartható, hogy a római vallás primitív animizmusból fejlődött egy olyan állapotba, amikor „rendes” istenek voltak Nincs egy „eredeti római lényeg” a fejlődés kezdetén

16 Dumézil 1. Nem az 1. századi forrásokból kell megpróbálni rekonstruálni a korai vallást Ehelyett komparatív módszer szükséges: hasonló történetű társadalmakat kell megvizsgálni Dumézil összehasonlító vallástörténeti vizsgálatot végzett a indoeurópai népeknél, a mitológiai rendszerek közös struktúráját kereste – alapja az a régi elképzelés, hogy az indoeu. népeknek nemcsak a nyelve bír közös eredettel, hanem a társadalmuk, kultúrájuk is Dumézil úgy hitte, hogy a rómaiak (és a többi indoeurópaiak) mítoszainak a szerkezet a társ. szerkezetből származik: hármas felosztások érvényesülnek mindenhol: az isteneknél, a mítoszoknál, az emberi tevékenységeknél: 1.: vallás és törvény; 2.: háború; 3.: termelés (főleg mzg.)

17 Dumézil 2. Kimutatta, hogy a legrégibb vallási intézményeknél igazolható ez a hármasság, és a királyok mítoszaiban is (főleg az első négyében) Romulus és Numa: az 1. funkció szimbólumai (Romulus: uralkodó, Numa pap) Tullus: 2. funkció (háború); Ancus: a 3. funkciót reprezentálta (békés termelés) Az istenek is ezt a 3 funkciót tükrözik: (a Iuppiter – Iuno – Minerva triász nem illik a modellhez, a régi triász viszont igen:) Iuppiter – Mars - Quirinus; az ő papjaik a flamen Dialis, f. Martialis, f. Quirinalis Ellentétben áll viszont ez a felosztás a korai köztársasági és talán a királykori Róma társadalmi rendjével is, ahol a parasztok a harcosok, tehát a 3. és a 2. funkció egybeesik

18 Dumézil 3. Tehát a korai római vallás szerkezete egy más társ. szerkezetnek felelt meg Iuppiter, Mars és Quirinus is már a korai időkben felveszik eredeti funkcióik mellé a másik 2 funkciót is: Iuppiter: triumphus idején hadi isten is + a háborúba induló hadvezér neki tett fogadalmat, a szőlőtermelés védője Mars a termés védője is: a parasztok imáinak, szertartásainak célpontja Quirinus hadisten is, és uralkodó (törvényhozó) is mint Romulus isteni aspektusa Más isteneket sem lehet ezekbe a funkciókba szorítani – a legtöbbnek több funkciója van (melyeket más istenek is bírnak)

19 Papok 1. A köztársaság idején 3 fő papi testület: pontifexek, augurok, duoviri (367-től decemviri) sacris faciundis (+ fetiales) Jellemző a papokra a specializáció (élesen el voltak határolva az egyes papi testületek feladatai) és a collegialitás (sosem egyedül tevékenykedtek, hanem mint egy csoport képviselői) E 4 testület tagjai életfogytig tagok voltak Őket a senatus mint szakértőket (tekintélyeket) kérdezte meg a hozzájuk tartozó ügyekben Egymás illetékességi területét az egyes papi csoportok nem sértették meg A pontifex maximusnak felügyeleti joga csak a pontifexek, Vesta-szüzek, flamenek, rex sacrorum felett volt A vallási döntéshozás és cselekvés több hatóság között oszlott meg, nem volt központi vallási hatalom

20 Pontifexek 1. A pontifexek közé tartozott a 3 nagy flamen és a rex sacrorum, valamint hozzájuk kapcsolódtak a Vesta-papnők, a 12 kisebb flamen és a pontifexek írnoka Pontiexek: a játékokkal, áldozatokkal, fogadalmakkal, a Vesta-szentéllyel, temetkezésekkel kapcsolatos ügyekben döntöttek; a törvények és az igazságszolgáltatásban használt formulák megőrzése is az ő feladatuk volt; jogi tanácsot adtak a polgároknak, felügyelték és vezették a naptárt, feljegyezték a fontos eseményeket; családjogi ügyek és az adoptiók tartoztak még hozzájuk Meghatározták a változó ünnepnapok idejét és a törvénykezési napokat, szökőhónapot iktattak be (355 napos az év: 12 holdhónap Kalendaeval, Nonaeval, Idusszal a holdfázisoknak megfelelően) (majd Caesar óta 365 nap + négyévente egy szökőnap – valós keringési idő 365 nap 5 óra 48 perc 46,43 másodperc >> túl gyakori a szökőnap >> lemarad a naptár a valós időtől néhány évszázad alatt)

21 Pontifexek 2. A pontifex maximust a 3. századig a kollégák választják, majd a nép a pontifexek közül A flamenek mindegyike külön istené volt (ez kivételt jelentett a collegalitas elve alól) A rex sacrorum a pontifexi collegium tagja volt: ő jelentette be az új hónap kezdetét (ez maradványa annak, amikor megfigyelt újholddal kezdődött) Az események feljegyzései fehér táblákon – nyilvánosak Tehát világi funkcióik is voltak, nem csak vallási, ill. inkább a vallásiba beletartozott sok más is (más a vallás fogalma) – a világi és a vallási elkülönítése mindig problémás az egyes kultúrákban A különböző funkciók között közös talán a megőrzés feladata (jogok, ősi rítusok, naptár, családi ügyek, jogok), valamint a múlt és a jövő összekötése

22 Az Ara pacis-on flamenek vezetik a felvonulást, sapkájukon kinyúló olajfaág

23 Flamenek Nem alkotnak testületet
flare: a szent tüzet fújja, meggyújtja feleségeik papnők 3 patricius: maiores flamines, 12 plebeius flamines minores (Vulcanus, Pomona, Carmenta, Flora, később az isteni császároknak) elvényük a csúcsos föveg (apex) áldozati állat bőréből, kezükben olajág, gyapjúcsomóval a végén. Polgári kötelességek alól föl voltak mentve, s kezdetben hivatalt nem kaphattak Kr. e. 199-től kezdve városi tisztviselők is lehettek, de ekkor sem volt szabad Italiából távozniok.

24 Flamen Dialis Ez nem tölthetett házon kivül éjszakát, hogy az áldozatot sohase hanyagolhassa el; a császárok korában évenként két napot engedett neki a pontifex maximus, hogy másutt is alhasson. Kitüntető jelvényei: a toga praetexta, sella curulis, ülés a senatusban, egy lictor; de életét sok rendszabály korlátolta. A köztársaság végén 72 évig (86–13) az állás betöltetlen maradt. Úgy ő mint neje, gyermekei és palatinusi háza az istennek volt szentelve; olyan házasságból kellett származnia, melyet conferratio alapján kötöttek, maga is csak ilyen házasságban élhetett, nejétől tehát nem válhatott el. Ha özvegy lett, állásáról le kellett mondania. Minden napja ünnep volt, s mindig viselte jelvényeit; ha az utcán járt, a lictor és hirdetők mindenkit eltiltottak a munkától, melyet nem volt szabad látnia. Szintúgy nem találkozhatott fegyveres ellenséggel, nem ülhetett lóra, nem érinthetett piszkos állatot, vagy tárgyat. Gyűrűt vagy csomós tárgyat vagy láncot (a szolgaság jelvényeit) nem volt szabad viselnie. Neje, a flaminica, Iuno papnője volt; jelvényeit: hosszú gyapjúruha, magas hajviselet (tutulus) biborszalagokkal, fátyol és kendő a fején, kezében áldozati kés.

25 Numa trónralépése előtti madárjóslás
Numa is meghagyta, hogy kérjék ki az istenek tanácsát. Majd a jós - akinek attól fogva mindvégig megmaradt ez a hivatalos papi tisztsége - fölvezette a fellegvárba, és Numa ott arccal délnek fordulva, leült egy kőre. A jós, fejét beborítva, a király balján foglalt helyet, jobb kezében egy sima szárú görbe botot tartva, melynek lituus a neve. Ε helyről, ahonnét tekintetével a várost és környékét befoghatta, az istenekhez folyamodott, és keletről nyugatra ívet vonva kezével, elhatárolta az égtájakat, mondván, hogy „jobb felől dél, bal felől pedig észak”; szemben pedig, ameddig csak a szem ellát, egy képzeletbeli pontot jelölt meg. Majd baljába téve át a görbe botot, jobbját Numa fejére helyezte, s így imádkozott: „Juppiter Atya, ha isteni törvény, hogy ez a Numa Pompilius, kinek fejét érintem, Róma királya legyen, küldj nekünk nyilvánvaló jósjeleket, ama határok között, melyeket az imént megvontam.” Majd fölsorolta, hogy milyen jeleket szeretne kapni. Mihelyt az isten megküldte a jeleket, Numát kikiáltották királlyá, s ő lejött a jóslatkérés megszentelt helyéről.

26 Augurok 1. A görög jóslás egyes személyek istentől kapott ihletettségén alapult <> a római felfogás szerint az istenek folyamatosan küldenek jeleket, melyeket a jóslás mesterségét elsajátító szakértő tud értelmezni; nem a jövőt tárják fel az istenek ill. jeleik, hanem vmi. szerencsétlenség fenyegetésére figyelmeztetnek, ami ellen lehetséges a védekezés (a görög jóslatok ált. a jövőt tárják fel, mely megváltoztathatatlan) Két fajtája van az isteni jeleknek: impetrativa (kért), oblativa (kérés nélkül kapott) Minden jelentős állami esemény előtt augurium, hogy megtudják, támogatják v. ellenzik az istenek (ha ellenzik az istenek, akkor el kellett halasztani addig, amíg kedvező jelt nem kapnak) Az auspicium és augurium szavak jelentését nem tudjuk megkülönböztetni Az augurok feladata volt a villámlás és a mennydörgés értelmezése + bizonyos állatok viselkedésének értelmezése Mivel nagy volt az augurok pol. befolyása, augurrá szívesen választatták meg magukat az előkelő rómaiak

27 Augurok 2. Lituus: pásztorbotból (~fáraóknál, püspököknél): mutatópálcaként használták az égtájak kijelölésére és jelentésük meghatározására Romulus és Remus augurokként jártak el, az auguri collegiumot Romulus alapította A királykorban 3, majd 4 fő, 300-tól 9 (4 patricius, 5 plebeius), majd 16 fő (királykori híres augur: Attus Navius) Életfogytig, eleinte cooptatio, majd népgyűlés választ A közt. végén már a pont. max. ellenőrzi őket A szent csirkék megfigyelése is az ő feladatuk volt ütközet előtt (amikor rendes auguriumra nincs idő): ha kiszaladtak a ketrecből, és mohón ettek, az kedvező jelnek számított 27

28 Augurok 3. Néha kérés nélkül is jönnek jelek az istenektől, de ált. a magistratus kezdeményezi a kommunikációt konkrét kérdéssel v. konkrét cselekvésre vonatkozóan A madárjóslást valójában a magistratusok végezték – augur volt jelen mint tanácsadó, ill. tanú Az augur csak azt állapította meg, hogy a tervezett tevékenységet (törvényhozás, háború, választás) helyeslik-e az istenek, a döntést arról, hogy mi a teendő, a magistratus hozta meg Az auspiciumot egy magaslaton kellett végezni, ahol jó volt a kilátás (Rómában a Capitolium egy pontja, az auguraculum) A magistratus felszólítja az augurt a megfigyelés helyének kiválasztására >> az augur a földön egy négyzetet jelöl ki, melynek oldalai É-D és K-Ny irányban futnak, a területet megtisztította, felszentelte – a terület neve a a fölötte lévő, az égig tartó résszel együtt: templum A templum közepére sátrat állítottak, melynek bejárata Délre nézett

29 Augurok 4. A madarak megfigyelése (contemplatio) hajnalban kezdődött
Az augur a magistratussal együtt a sátor elé ül, Dél felé néznek: Nyugat (a sötétség égtája) jobbra: kedvezőtlen az innen jövő jel; Kelet (a világosság égtája) balra: az innen jövő jel számított kedvezőnek Egyes madaraknak a röpte számított (galamb, sas, ölyv, gém), másoknak a hangja (varjú, holló, kakas, bagoly, harkály) – méghozzá, hogy milyen hangmagasságot produkálnak Lényeges volt, hogy honnan jött a jel, hogy csapatban szállnak-e a madarak, milyen magasan szállnak, és hogy hol szállnak le Abszolút csendre volt szükség a megfigyeléshez: ha vmi. megzavarta (pl. tüsszentés), akkor érvénytelen volt A jeleknek 5 fajtája: ex caelo, ex tripudiis, ex avibus, ex quadrupedibus (az állatok futása), ex diris (zavaró jelek) (a közt. végére az első kettőt elhagyták, mert azok voltak a legkönnyebben manipulálhatók) 29

30 Augurok 5. Vesta temploma nem (csak?) templum, hanem aedes (=ház, épület az istennek) A curia, a comitium a forumon templumok voltak, az auguraculum is (= az augurok centruma az auspiciumok végzésére) – ezeket a templumokat az augurok „avatták fel” Az augurok feladata volt a vallási tér és határainak kijelölése Ők jelölték ki a pomeriumot (a városi auspiciumok csak ezen belül voltak érvényesek, tilos hadsereg jelenléte és idegen istenek kultusza ezen belül) – ha a magistratusok átlépték a pomeriumot, újra auspiciumot kellett végezniük, hogy helyreállítsák a jó viszonyt az istenekkel Minden pol. cselekvés olyan helyen zajlott, amit az augurok jelöltek ki (a senatus pl. csak templumban ülésezhetett) Minden ülés előtt az illetékes magistratus auspiciumot végzett Ha a szertartásokat nem megfelelően hajtották végre, akkor a döntés érvénytelen volt – ennek megállapítása az augur joga volt

31 Haruspexek 1. A haruspexek feladata a Rómából és környékéről jelentett prodigiumok értelmezése: szörnyszülöttek, véreső, villámcsapások, istenszobrok izzadása, nap- és holdfogyatkozás, üstökös: ezek veszélyekre figyelmeztettek, melyeket el lehetett hárítani – főleg engesztelő szertartásokkal Prodigiumok értelmezése, belső részek vizsgálata soha nem volt az augurok feladata, csak a haruspexeké Haruspexi collegium nem volt a közt. végéig A senatus a haruspexeket kérdezte meg, hogy mit kell tenni a veszély elhárítására (vagy a duovireket) A haruspexek talán etruszkok voltak eredetileg: ezért nem olyan a szervezetük, mint a többi papoknak – de legalábbis a haruspicium az etruszkoktól jött (tehát idegen, nem római, ami néha a barbárral egyenlő)

32 Haruspexek 2. A haruspexeknek nem volt tekintélyük (haruspex haruspicem cum videt, ridet – nem szószerinti idézet) Az etruszk jósokkal szemben nagy ellenszenv élt: több történet álnokságukról, amikor be akarták csapni a rómaiakat A szépen fejlett, ép belső részek jó előjelet adtak, ha azonban a máj vagy a szív fejletlen, az rossz. Ha vmi. hiányzott, az a legrosszabb, pl. Caesar meggyilkolásának napján, reggeli szokásos áldozatakor Augustus első áldozásakor a jós 2 szívet, 2 májat talált – nagyon kedvező 32

33 Fetiales Más itáliai városokban is voltak
15 v. 20 fő, szónokuk: pater patratus A háború igazságosságáról gondoskodtak (hogy ti. az legyen és annak is tűnjön) - elégtétel kérés, ha nem sikeres, haladékot tűznek ki, majd ha addig sem, akkor népgyűlés elé terjesztik a háb. kérdését; hadüzenet: véres lándzsát hajítanak az ellenség földjére a határról (később a római Bellona templom mellett hajítottak lándzsát) - diplomáciai tev. - Áldozat és divinatio a csata előtt - Csata közben fogadalom - felajánlások (az ellenség fegyvereié pl.) - szövetségkötés: ennek (hamis) szövege Liviusnál (1.24) - a 2. pun háb. után ritkán említik őket

34 Vesta-papnők 1. 6 fő, gyerekkorban kiválasztva
A Vesta-templom melletti épületben laktak Gyám nélkül végrendelkeztek (a római nők egyébként nem) Ha hagyják kialudni a szent tüzet, v. elvesztik szüzességüket, súlyos büntetés (utóbbinál élve eltemetés) Tvékenységüket jobban ismerjük a többi papi csoporténál nagy jelentőségük miatt Az egyik legrégibb papi szervezet, más latin városokban is voltak Vesta papnők „Házimunkáik” voltak: a szent tűz őrzése a templomuk szent tűzhelyén raktáruk (penus) őrzése és rituális megtisztítása az első gabonakalászok begyűjtése és ebbő mola salsa (szent sós áldozati dara) készítése az áldozati állatok megtisztítására / megszentelésére

35 Vesta-papnők 2. A római háztartások feleségeit reprezentálták szimbolikusan (egy nézet szerint eredetileg a királyi háztartás asszonyai voltak – de inkább nem: szűzességük miatt + a pont. max-hoz kapcsolódtak, nem a rex sacrorumhoz, aki a király papi utóda volt) A matronák és a szűzek jellegzetességeiből is birtokoltak + még a férfiakéból is (végrendelkezés) – szent státuszuk is ebből fakad: különböző kategóriák közé esnek Szűzességük elkülönültségüket jelzi; elkülönültek a rendes élettől, de össze is kötötték egyes területeit Elkülönültségük abban is megjelenik, hogy a közszféra és a privátszféra is között közvetítenek: magán kötelességeket végeztek a közszférában Beszennyeződésük az egész közösség számára baljós előjel volt >> rendkívüli intézkedéseket igényelt

36 Vesta-papnők 3. Ugyanígy, ha vmi. nem jól ment az ő háztartásukban (vmi szabálytalanság történt a szertartásokban), az az egész közösség biztonságát, jólétét (salvus) veszélyeztette Róma fennállása összefüggött a Vesta papnőkkel A fennállás talizmánjait is ők őrizték, pl. az Aeneas által hozott szent tágyakat, a Palladiumot A Fordicidián, miután a vemhes tehenet feláldozták, a legidősebb Vesta papnő kivette a borjút az anyjából és elégette – a hamvait összekeverték az előző évi Október-ló megszárított vérével – ezzel hintették be a Parilia máglyáit a pásztorok és birkák megtisztítására A Vesta papnők kötik össze ezeket a rítusokat: a föld termékenysége, a nyájak egészsége, biztonsága és a város katonai biztonsága

37 Vesta-papnők 4. Őriztek egy phalloszt templomukban – a tűz ugyanis összefügg a termékenységgel, a város alapításával és a közösség fennmaradásával: Romulusról és több latin város alaítójáról is ugyanaz a mítosz: egy szűz szülte, akit a tűzhelyről lepattanő szikra v. a tűzhelyről kiálló phallosz termékenyített meg.

38 Papság és politika 1. A papoknak nincs különleges (titkos) tudása, a papok nem alkotnak elkülönült kasztot; nem volt speciális kritérium megválasztásukhoz, csak családi, pol. státuszuk számított A vezető senatorok voltak a papok is (augur- és pontifex-listák maradtak ránk a 3. századtól), akik hadjáratokat vezettek, zsákmányt szereztek.... Cicero szerint az Róma erejének titka, hogy ugyanazok a pol. vezetők, akik az istenek tiszteletét is vezetik A közt. elején 2-3 tagúak a collegiumok, a papok patriciusok 367-től a duovir plebeius is lehet, 300-től a pontifex, augur is Néhány pap nem tölthetett be más hivatalt, pl. a rex sacrorum v. a flamen Dialis, aki 2 éjszakánál nem lehetettt többet távol az ágyától összefüggően – a közt. végén viszont már nincsenek ilyen tiltó szabályok a flamenekre

39 Papság és politika 2. Talán a többi papi hivatal is ezt a fejlődést járta be? Először kizárva a politikából,, majd engedték a pol. pályát is Eleinte talán a collegiumok specializáltabb testületek voltak De valószínűbb nézet, hogy a papi kollégiumok mindig a pol. élet részei voltak A flamenek különböznek a többi paptól: inkább nállóan cselekszenek – tehát csak az adott személy végezhet egy-egy feladatot >> ezért nem hagyhatta el a várost a f. Dialis Az augurok, pontifexek helyettesítették egymást >> nem korlátozták mozgásukat A vallási döntéseket a senatus hozta, a vallási cselekedeteket a papok végezték: jóslat, fogadalom, felajánlás, áldozat, meghatározták az imákat, fogadalom beváltásaképpen játékokat rendeztek...

40 Papság és politika 3. pl. ha a népgyűlés törvényt hozott, és felmerült, hogy hibás lehetett az eljárás, a senatus megkérdezte a papokat, hogy történt-e hiba – de a senatus nyilvánított ki, ha igen, hogy ti. érvénytelen a törvény (pl. Liv ) A senatus döntötte el azt is, hogy egy adott prodigium esetén melyik collegiumhoz forduljon – a papok válaszoltak – a senatus rendelte el a megfelelő akciót A collegiumok legfőbb tekintélyek voltak a maguk területén. Véleményük – ha már egyszer megkérdezték – figyelembe nem vétele elképzelhetetlen volt Kisebb ügyekben döntési joguk volt (naptár-vezetés, a megfelelő szertartás meghatározása épületek felszenteléséhez, fogadalmak megszövegezése)