László Miklós Élménytársadalom a Facebook galaxisban

Az előadások a következő témára: "László Miklós Élménytársadalom a Facebook galaxisban"— Előadás másolata:

1 László Miklós Élménytársadalom a Facebook galaxisban
VII. Nemzetközi Médiakonferencia, 2013. László Miklós Élménytársadalom a Facebook galaxisban

2 HU NYUGATI VILÁG SOKFÉLE OROSZORSZÁG SZINKRETIKUS SAN FRANCISCO
ORTODOX CIVILIZÁCIÓ NEW AGE HOLLYWOOD ÚJ MITOLÓGIA ÁZSIA BUDDHIZMUS, STB. HU FOGYASZTÓI CIVILIZÁCIÓ HAGYOMÁNYOS NYUGATI GLOBÁLIS EU INFORMATION AGE hankiss-elemer.ppt MODERN POSZTMODERN NYUGATI VILÁG SZILIKONVÖLGY

3 „Kockázat társadalom” Ulrich Beck “A meglepetés és bizonytalanság világa” Donald H. Rumsfeld „Globális dzsungel” Stanley Hoffmann „A zűrzavar kora” Alain Greenspan hankiss-elemer.ppt

4 Médiapolisz „Ami a nyilvánosságban zajlik a mai társadalmakban, az egyre inkább, sőt kizárólag a képernyőkön történik.” Roger Silverstone médiaszociológus A médiapolisz egy olyan globális hely, mely emberi lények interakciója során jön létre egy deterritorializált, mediatizált társadalmi térben. A médiapolisz a megjelenés tere, amely egyszerre tükrözi és megteremti a világot. A médiapoliszon kívül nincs számunkra hely, egyszerre probléma és megoldás, a valóság eltorzításának és megismerésének lehetősége, azonos velünk és idegen tőlünk. Roger Silverstone médiaszociológus gondolatai (Silverstone, Roger [2010]: Médiaerkölcs. A médiapolisz felemelkedése, 41. oldal), in Myat Kornél: A késő-modern médiapolisz filozófiai alapvonalai, --- Révész Sándor: Vár és szamár (Roger Silverstone: Médiaerkölcs Napvilág című könyvéről szóló írás), Myat Kornél: A késő-modern médiapolisz filozófiai alapvonalai,

5 K Ö Z Ö S S É G I O L D A L H A S Z N Á L A T

6 A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat
A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat. A világban az embert nem valódi élete, hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg. Hamvas Béla: Patmosz

7 Facebook használók Magyarországon I.
2010 végén a felhasználók fele még 24 év alatti volt, a 35 év felettiek a facebookozók 2/10-ét tették ki. Mára a 24 év alattiak kevesebb, mint az összes magyar Facebook-tag 4/10-ét alkotják, míg a 35 év felettiek aránya hozzávetőlegesen a duplájára növekedett. A éves (kérdezetteink is ebbe a korosztályba tartoznak) aktívan facebookozók száma 2010 végén valamivel 300 ezer felett járt, számuk nem egészen egy év alatt megduplázódott augusztusában viszont már csak 580 ezren voltak tagjai a közösségi oldalnak. A legfiatalabb felhasználók száma 2013 első negyedévében csökkent, a éveseké éppen csak nőtt. A éves magyar Facebook felhasználók 2/3-a mobil eszközről (vagy mobil eszközről is) szokta használni az oldalt.

8 Közösségi oldal használat I.
Idén már alig akadt olyan tanuló, akinek nincs Facebook profilja, arányuk 2% (2011-ben még 15% volt). A fiataloknak jellemzően igen nagyszámú ismerősük van a közösségi oldalakon. Az átlag ismerősszám az elsődleges közösségi oldalon 517 fő, azok körében, akiknek a Facebook az elsődleges ilyen oldala 533 fő. A Facebookon a lányoknak több ismerősük van, mint a fiúknak (564 vs. 495) és a középiskolások több baráttal rendelkeznek, mint az általános iskolások (609 vs. 437). 2009-ben az iWiW-en a fiatalok 2/3-a volt regisztrálva, most ugyan még minden második fiatal fent van az oldalon, de mindössze 4%-uk vallotta magát aktív felhasználónak.

9 Közösségi oldal használat II.
2013-as magyarországi adatok (eltérő kérdezési mód): 98% van profilja, átlag ismerősszám 533 fő

10 Közösségi oldal használat III.
A közösségi oldalak használatának gyakoriságát illetően a három legutolsó kutatás vonatkozó kérdései nem egyeznek meg teljes mértékben, de a tendenciákat jól érzékeltetik az adatok: láthatóan nőtt a használat gyakorisága.

11 Közösségi oldal használat V.
Az ismerősök bejegyzéseinek, státuszának lájkolása inkább „lányos dolog”, a fiúk viszont nagyobb előszeretettel posztolják tovább mások saját életével kapcsolatos, hírekkel, hírportálok linkjeivel kapcsolatos és márkákkal, különböző termékekkel kapcsolatos bejegyzéseit. A vizsgált 9 tevékenység közül átlagosan 6,6-ot csinálnak a tinédzserek (különböző gyakorisággal) a közösségi hálózatok oldalain, 22%-uk szokta mindegyiket.

12 Közösségi oldal használat VI.
A nemeket tekintve a lányok közül többen lájkolták már különböző hírességek vagy márkák oldalát, a fiúk körében pedig a politikusok, pártok, vagy más politikai szervezetek lájkolása gyakoribb. A vizsgált 8 dolog közül átlagosan 4,3 fordult elő a közösségi oldalakon (illetve vásárlás esetén az ott olvasottak hatására) a válaszadókkal.

13 A Facebook sztárok számára ugyanannyira fontos, vagy még fontosabb is, hogy magukról információkat osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit nézegessék, vagy lájkolják. Ők magukról minimum hetente több alkalommal töltenek fel képet/videót és változtatják meg vagy frissítik állapotukat/státuszukat. Az érdeklődők posztolnak ugyan magukról, de valamivel jobban dominál közösségi oldal aktivitásukban mások követése. A csodálók alig-alig osztanak meg magukról információt ezeken az oldalakon, őket a kíváncsiság hajtja mások élete, gondolatai, fotói iránt – legalább hetente néhányszor nézegetik és lájkolják mások bejegyzései.  Ehhez 4 változót vettem figyelembe. Státuszát frissíti, képet tölt fel magáról, mások bejegyzéseit olvassa és lájkolja. Első 2 posztol, második 2 követ kategória. A 2-2 kategória közti gyakorisági különbséget vettem figyelembe. Akik mind a négy esetben azt mondták, hogy soha/ritka, azokat kiszűrtem „facebook-függetlenek” (illetve még 7 választ is kiszűrtem, mert ritkán/ritkán és hetente/soha volt, tehát ez is inkább ide tartozik. A szűré után tehát a gyakoriságra adott válaszok különbsége alapján 3 csoportot képeztem. DE! Finomítottam is rajta. Alapban úgy néz ki a dolog, aki ugyanannyi, vagy többet posztol, mint másokat követ, az FB sztár. A másik két csoportot meg egyszerűen a különbségek alapján kisebb különbség/nagyobb különbség 2 csoportba osztottam. De ez nem elég árnyalt, ezért, a FB sztár kategóriához az is „követelmény” volt, hogy minimum hetente több alkalommal posztoljon is magáról, és tegyen is fel képet. Továbbá még annyira „megengedő” voltam, hogy ahol nagyon picivel volt több a követés gyakorisága (értsd: a 2/2 válaszból, csak az egyikben volt 1 „gyakoriság-egységnyi” eltérés, de amúgy legalább hetente posztol/képet tölt fel magáról, az is FB sztár lett. A csodálókat is finomítottam, de amúgy itt nagyon kevés választ érintett. Itt „követelmény” volt, hogy hetente többször olvassa és lájkolja is mások bejegyzéseit.

14 Facebook sztárok és csodálóik I.
A Facebook sztárok jellemzően offline és online is aktívak (nem csak a közösségi oldalakon). A Facebook sztárok példaképei gyakran médiaszereplők. A csodálók a „hús-vér” emberekre szavaznak, az átlagosnál gyakrabban tartják követendő személynek ismerőseiket. A Facebook sztároknak kevésbé fontosak a barátaik. Jellemzőbb rájuk, hogy a reklámok hatása alatt állnak. A Facebook sztárok számára ugyanannyira fontos, vagy még fontosabb is, hogy magukról információkat osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit nézegessék, vagy lájkolják. A csodálók alig-alig osztanak meg magukról információt ezeken az oldalakon, őket a kíváncsiság hajtja mások élete, gondolatai, fotói iránt. A Facebook sztárok fele elképzelhetőnek tartja, hogy örökre külföldre költözzön.

15 Facebook sztárok és csodálóik II.
A Facebook sztárok nem szenvednek hiányt önbizalomban, 77%-uk elégedett külsejével. A csodálok esetében legalacsonyabb ez az arány: 65%.

16 É l m é n y t á r s a d a l o m é s a F a c e b o o k G a l a x i s

17 Élménytársadalom (Schulze)
Nem árucikket, nem márkát, hanem élményt gyártunk és veszünk: élményorientáció Külső szemlélet Belső szemlélet drogproblemak (1).ppt Rácz József MTA Pszichológiai Intézet

18 ************************
Annak tudása, hogy mit akarunk, azt a tudást jelenti, hogy mi is tetszik igazán. Az „Éld meg az életed!” korunk kategorikus imperatívusza”. (1993!) ************************ Schulze Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája 151. oldal Szociológiai Figyelő 2000/1-2

19 „Minél inkább az élmények válnak fenntartások nélkül az élet értelmévé, annál jelentősebb lesz az a félelem, hogy az ember élmények nélkül maradhat.” „Az unalomtól való félelemhez az a félelem társul, hogy lemaradunk valamiről.” (1993!!) FOMO -„fear of missing out” (rettegés attól, hogy valamiből kimaradunk) A közösségi oldalakon keresztül annyi partiról értesül a felhasználó, hogy komoly dilemmát jelent, melyikre menjen el. Végül választ, de amint megérkezik, nem találja a helyét. Úgy érzi, rossz buliba jött, biztos a másikba kellett volna mennie, egyre rosszabbul érzi magát az adott helyen, és máris tovább akar menni, csak benézni milyen máshol. Ez így megy egész este, egyik buliból a másikba megy, de végül sehol nem érzi jól magát. Schulze Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája 151. oldal Szociológiai Figyelő 2000/1-2 Kép: 2. eset: Nem indul el otthonról a fiatal, viszont egész este mást sem csinál, mint a közösségi oldalakon barátai posztjait nézegeti, akik jobbnál jobb bulikról számolnak be. Úgy érzi el kellett volna neki is indulnia, biztosan az évszázad bulijából marad ki, és milyen lúzer, hogy ehelyett otthon ül.

20 Veszélyek: bizonytalanság és kiábrándultság

21 A társadalmi miliők: az élménytársadalom rétegei
Éber Márk Áron: TÚL AZ ÉLMÉNYTÁRSADALMON? – avagy az élménytársadalom másfél évtizede Az „életlen” miliőmodell a kor és a képzettség függvényében (Éber Márk Áron, Schulze 1992: 384 alapján)

22 Élménytársadalom I.

23 Élménytársadalom II. Veszélyek: bizonytalanság és kiábrándultság
betettem 2 diát, de nem igaziak, és nincs más ötletem az első nem olyan izgalmas, az szig. különbség, a második érdekesebb, de az nem szig. arra gondoltam, hogy viszont mindkettő ugyanabba az irányba mutat (intenzívebb közösségiold használat -> növekvő kiábrándultság) Élménytársadalom ezt talán jobban sikerült megoldani, két diát is betettem, ami szóba jöhet nekünk nincs ilyen szegmentáációnk/elég adatunk DE! akár az offline szórakozást nézzük, akár az értékeket, azok kapcsolódnak egy-egy olyan ábrát készítettem ezekből, amik a különböző dolgok hangsúlyát mutatják; mind2-t betettem, de talán az értékek érdekesebbek... Ha van valami más ötleted, jelezd! Gy.

24 A szép élet projektje – a bizonytalanság és kiábrándulás problemetikus következményeivel együtt – olyan dinamikus motivációs együttessé áll össze, amelyből új kollektív struktúrák képződnek. Gerhard Schulze

25 Adatelemzés: Danó Györgyi