NÉMETH ISTVÁN OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK A 2007-2013-as időszak KEOP 4. és 5. prioritásának pályázati értékelői tapasztalatai.

Az előadások a következő témára: "NÉMETH ISTVÁN OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK A 2007-2013-as időszak KEOP 4. és 5. prioritásának pályázati értékelői tapasztalatai."— Előadás másolata:

1 NÉMETH ISTVÁN OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK A 2007-2013-as időszak KEOP 4. és 5. prioritásának pályázati értékelői tapasztalatai

2 Az értékelés előtti tevékenység  A pályázat benyújtása, befogadása a közreműködő szervezetnél (KSZ)  A pályázat teljességi ellenőrzése a KSZ-nél, végzi a projektmenedzser,  Mennyiségi hányok esetén hiánypótlásra való felhívás, hiánypótlás teljesítése  Feltűnő tartalmi problémák kiszűrése, pld. ellentmondásos adatok a pályázat egyes dokumentumaiban  Hiánypótlás után a dokumentáció kiküldése szakmai értékelésre

3 Az értékelés A pályázó szervezet megfelelősége 1. A pályázó szervezet működése, pénzügyi stabilitása 2. A projektbe bevont külső partnerek megfelelősége 3. A partnerekkel való kapcsolat megfelelősége (ha releváns) Tapasztalat:  Az önrész biztosított saját forrásból, tagi kölcsönből, tőkeemelésből, vagy hitelből,  A gazdálkodás stabil, több évig nyereséges,  A saját tőke arányos a tervezett fejlesztéssel  Külső szervezetnek szerepe lehet a projektmenedzselésben, egyéb külső támogatásban; előnyös, ha korábban már volt eredményes együttműködés => ez bizonyos garancia a sikeres lebonyolításra

4 Projektmenedzsment megfelelősége 4. A projektmenedzsment szervezet működése és irányítási struktúráuja 5. A projektmenedzsment szervezet és személyek projektmenedzselési szaktudása, tapasztalata, referenciái 6. A projektmenedzsment szervezet és személyek energiagazdálkodási (kiemelten energiahatékonysági illetve megújuló energia-hasznosítási) szaktudása és tapasztalata 7. A projektmenedzsmentben részt vevő személyek eddigi együttműködési referenciái Tapasztalat:  A projektmenedzsment szervezet sokszor feleslegesen bonyolult, ezért a függelmi és felelősségi viszonyok nem egyértelműek  A projektmenedzselést gyakran a pályázatokban járatos, de távhőben, energetikában kevéssé jártas szakemberek végzik

5 Helyzetfelmérés 8. Megalapozó vizsgálatok: az energetikai helyzet- és igény-felmérés alapossága 9. A felhasznált adatok realitása, alátámasztottsága 10. A tervezéshez felhasznált adatok rendezettsége 11. A jelenlegi helyzet (fejlesztés előtti állapot) üzemeltetési költségeinek bemutatását Tapasztalat:  A pályázónál analitikákban rendelkezésre álló adatokat, illetve számlázásból származó adatokat használnak  Az adatok rendezése a pályázati felhívás (PF) C.1 pontja szerinti feladatkategóriáknak nem mindig megfelelő, következmény = > a támogatási intenzitás a tervezetthez képest megváltozhat (energiahatékonyság 50%, megújuló energiafelhasználás növelése 30%)  A műszaki állapot teljes megértése miatt nagyon nagy %-ban kell tisztázó kérdést feltenni

6 Kiválasztott változat indokoltsága 12. A kiválasztott változat alátámasztottsága 13. Az energetikai műszaki tartalom megfelelősége 14. A projektcélok indokoltsága, realitása, a projekt összetettségének és a háttérfeltételek biztosítottságának viszonya 15. A kidolgozottság szintje: leírások, közlések megbízhatósága, egyenszilárdsága, a befolyásoló tényezők leírásának teljeskörűsége Tapasztalat:  Valódi változatok bemutatására gyakran nem kerül sor (pld. változatnak tekintenek egy hossz, dimenziók és minőségi paraméterek szerint azonos, de különböző gyártóktól származó távhővezeték á-összehasonlítását)  Gyakran látható, hogy a kiválasztott megoldáshoz választanak alkalmas költség- haszon elemzést (prekoncepció)

7 A kiválasztott változat értékelése 16. A műszaki tartalom megvalósíthatóság 17. A pályázati anyag belső koherenciája műszaki-gazdasági szempontból 18. A szükséges engedélyek bemutatása és/vagy azok megszerzésének tervezése Tapasztalat:  A kiválasztott változatot általában alaposan bemutatják (jobban, mint a meglévőt)  A tervezés szakmailag korrekt, ésszerű  A megvalósításhoz szükséges engedélyek részben hiányoznak, de ezek a szerződéskötésig pótolhatóak

8 A projekt előkészítettségének bemutatása 19. Szabályozási környezet ismerete (engedélyek szükségességének jogszabályi bemutatásával) 20. A szükséges hatósági engedélyek számbavétele és bemutatása (és/vagy azok megszerzésének tervezése, a pályázat benyújtás kori helyzetük) 21. Tulajdonjogi kérdések rendezettsége 22. Tervdokumentációk megléte, alkalmazhatósága 23. A közbeszerzési kötelezettség vizsgálata (relevancia, ütemezés, jogi megfelelőség) Tapasztalat:  A jogi környezet bemutatása szinte minden esetben részletes  A projektek általában nagy számú ingatlant érintenek, de a tulajdonosokkal előre rendezik a jogi kérdéseket – hozzáférés biztosítása, munkálatok tűrése, szolgalmi jog

9 A projektelemek (beruházási költségek) indoklása, elszámolhatósága, realitása, költséghatékonyság 24. A projektelemek (projektöltségek) indokoltsága és elszámolhatósága, a Pályázati felhívás elszámolható költségek fejezetében meghatározottaknak való megfelelősége 25. Az elszámolható költségtételek költséghatékonysága 26. Az árajánlatok megfelelősége 27. A bevételek és ráfordítások, illetve a cash-flow kimutatás bemutatása Tapasztalat:  Ritkán fordulnak elő el nem számolható költségek  A költséghatékonyság három ajánlat bekérésével bizonyított => néha előfordul durván magas ajánlat, de a legalacsonyabb a piaci ár közelében van => a jelenlegi kínálati piac hatása  Az élettartam számítása néha vitatható

10 A megvalósíthatósági tanulmány megfelelősége, a pályázati anyag koherenciája 28. A megvalósíthatósági tanulmány általános színvonal 29. Az energetikai számítások megfelelősége, szükséges mértékű részletezettsége 30. A MT és a pályázati adatlap, valamint egyéb mellékletek tartalmi összhangja Tapasztalat:  A MT általános színvonala az egyes pályázatok összehasonlításában nagyon eltérő: az egyes részek arányossága, a kidolgozás mélysége, a szakmai színvonal szempontjából  Leggyakoribb hiba: a megvalósíthatósági tanulmányban (MT), a pályázati adatlapon (PA) és a energetikai-gazdasági mellékletben (EGM) az adatok nincsenek szinkronban => hiánypótlásban, vagy tisztázó kérdéssel-válasszal összhangba hozhatóak

11 A projekt szakmai fenntarthatósága 31. A működtetés általános szakmai koncepciójának megfelelősége 32. Az üzemeltetési költségek realitása 33. A működés során jelentkező kockázatok, és az azok kezelésre kialakított tervek realitása, átgondoltsága Tapasztalat:  A működtetés fizikai feltételei mindig biztosítottak, hosszú távon is => értelemszerű  A tervezett költség-bevétel viszonyok hosszú távon nem mindig láthatóak: pld. energia árak, távhőtámogatás mértéke, fogyasztói kör stabilitása (a távhőről való leválásnak ma már kevés akadálya van)  A kockázat elemzések általában formálisak

12 A társadalmi fenntarthatóság szerinti megfelelőség 34. A projekt társadalmi-gazdasági kohéziós célokhoz való hozzájárulása [TEKTT lista] Nincs mérlegelési lehetőség, társadalompolitikai döntés kifejezője.

13 Környezet- és természetvédelem 35. A projekt megvalósítása során és az élettartam alatt keletkező hulladékokra vonatkozóan a MT-ban bemutatott hulladékok típusának és mennyiségének realitása 36. A projekt megvalósítás és a technológia működése során keletkező hulladékok hasznosítását, elszállítását végző vállalatok befogadó nyilatkozatainak megfelelése a pályázati felhívásban előírt formai feltételeknek. Tapasztalat:  A hulladékok felmérése általában reálisan megtörténik, de a megfelelő befogadó nyilatkozat néha elmarad

14 A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz (indikátorok) 37. Az 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség (ezer Ft/tCO2eq/év) 38. Az 1 GJ éves alapenergiahordozó-megtakarításra vetített elszámolható költség (ezerFt/GJ/év) 39. Az 1 kW beépített hőteljesítmény fajlagos beruházásigénye (ezerFt/KW)(megújuló energia hasznosítására vonatkozó projektrész Tapasztalat:  Ha az energia megtakarítási számítások, vagy a költségszámítások hibásak, hibásak az indikátorok is => tisztázó kérdéssel a számítási hiba korrigálható, de a koncepció módosítását nem eredményezheti, mert az már tartalmi változásnak minősül

15 A Pénzügyi elemzés, BMR számítás megfelelősége 40. A projekt költséghatékonyságát (BMR mutató alapján) 41. A projekt üzemeltetési költségeinek alátámasztottsága 42. A projekt megvalósítása eredményeként elérhető költségmegtakarítás realitása Tapasztalat:  Ha a cash-flow megfelelő, a BMR értéke reális, mivel az EGM excel számítja  A tényleges beruházási költségeket csak a szakszerűen és tisztán lebonyolított közbeszerzési eljárás hozhatja meg, a pályázatban szereplő adatok előirányzatok  A pályázatba beállított energia költségek egy adott időpontra vonatkoznak (statikus számítás), prognózisokat nem lehet alkalmazni => évek múltán az utókalkuláció a tervezettől eltérő értékeket eredményez

16 Összefoglaló értékelés  Az egyes részekre adott pontszámok összegzése => a támogathatósághoz 100-ből 50 pontot kell elérni,  Kizáró kritériumoknak meg kell felelni,  Adatokkal alátámasztott szöveges értékelés  Javaslat a támogathatóságról (változatlanul, csökkentve vagy elutasítás) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Mi következik az értékelés után? 1. Az értékelés minőségbiztosítási ellenőrzése a közreműködő szervezetnél, 2. Az értékelés minőségbiztosítási ellenőrzése az NFÜ-nél 3. Bíráló Bizottsági döntés:  támogatás változatlan összegben?  támogatás csökkentett összegben?  elutasítás?

17 Köszönöm figyelmüket!