A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ÚJABB JOGSZABÁLYOK ÉS JOGI HÁTTÉR (A sérülékeny csoportokra vonatkozó bánásmód jogi alapjai) Nagy Boldizsár előadása a.

Az előadások a következő témára: "A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ÚJABB JOGSZABÁLYOK ÉS JOGI HÁTTÉR (A sérülékeny csoportokra vonatkozó bánásmód jogi alapjai) Nagy Boldizsár előadása a."— Előadás másolata:

1 A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ÚJABB JOGSZABÁLYOK ÉS JOGI HÁTTÉR (A sérülékeny csoportokra vonatkozó bánásmód jogi alapjai) Nagy Boldizsár előadása a Protect- - Able tréning keretében, 2013 tavasz 2013 július 20-i változat

2 Az előadás vázlata EU alapok
Az EU jogból fakadó kötelezettségek természete A hatályos befogadási irányelv és az átdolgozás A hatályos dublini rendeletcsomag és az átdolgozás Az előadás második része sokban támaszkodik Laurence de Bauche és Lilian Tsourdi kiváló tanulmányára: Presentation and analysis of the main European Union provisions to be taken into account when identifying vulnerable asylum seekers - Reception conditions directive and Dublin regulation* Brussels, 25 February 2013 Az előadó ezúton is köszönetet mond a szerzőknek a szöveg ilyen célú rendelkezésre bocsátásáért! * A birtokomban levő tanulmánynak – felthetően szövegszerkesztési hiba miatt – nem pontosan ez a címe, de ez az értelme.

3 EU ALAPOK

4 Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október)
2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse.... 3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

5 A velünk élő dilemma: Az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program ( ) elfogadásakor, Brüsszel, december Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok és más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok es szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.

6 A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
2005 nyara: népszavazáson Franciaországban és Hollandiában elutasítják a óta készült „Alkotmányszerődés” ratifikálását – az EU gondolkodóba esik a kiútról 2007 német elnökség javaslata szülessen: „reform szerződés” csak módosítja a létező alapokat (Róma, Maastricht) Kormányközi Konferencia:2007. július-október Aláírás: december 13. Lisszabon, Ld. HL. (2007) C 306/1. Hatálybalépés: 1 December december 1. Az EUMF és az EUSZ egységes szövegei: HL 2008/115, és 47. old.

7 A szerződések és az elvek
EUSZ, praeambulum „MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett” EUSZ, 2 § Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. EUSZ 7. Cikk (1) A Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2.cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki. A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e. (2) A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. (3) A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit. A kérdéses tagállam a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot. (4) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be. (5) Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazandó szavazási szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke állapítja meg.

8 A szerződések és az elvek
EUSZ 3 § Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

9 A szerződések és az elvek
EUSZ 6 § … (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei. EUMSZ, 4. § (A LSZ vezeti be) (2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók: … j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség EUMSZ 9. és 10. § Az EU politikáiba be kell épülnie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek és a diszkriminációtilalomnak. EUMSZ, 67.§ Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. EUMSZ, 72. § E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

10 A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS) Fejezet Általános rendelkezések § 2. Fejezet A határok ellenőrzésével, a menekült-üggyel és a bevándo-rlással kapcsolatos politikák 77-80.§ 3. Fejezet Igazságügyi együtt-működés polgári ügyekben 81.§ 4. Fejezet Igazságügyi együtt-működés büntető-ügyekben 82-86.§ 5. Fejezet Rendőri együttműködés §

11 A biztosok Határok, vízum, bevándorlás, menedékjog
Gazdasági, cyber -és pénzügyi bűnözés elleni harc; Szervezett bűnözés, embercsempészet, drog-kereskedelem, korrupció; Terrorizmus elleni harc; Rendőri és igazságügyi együttműködés (pl.FRONTEX, EUROPOL)_ ________________________________________________________________________________________________________ Jogérvényesítés Igazságügyi együttműködés polgári jogi és kereskedelmi jogi ügyekben Büntetőjogi együttműködés Szerződési jog és a fogyasztók jogai Alapjogok Fundamental rights = Alapjogi Charta és Alapjogi Ügynökség Gyermekjogok Gender ügyek, diszkriminációtilalom (romaügyek) Uniós polgárság Au EU polgár jogai Aktív polgárság Reding

12 Rendes jogalkotási eljárás forrás: http://www. consilium. europa
Article 294 TFEU (ex Article 251 TEC) 1. Where reference is made in the Treaties to the ordinary legislative procedure for the adoption of an act, the following procedure shall apply. 2. The Commission shall submit a proposal to the European Parliament and the Council. First reading 3. The European Parliament shall adopt its position at first reading and communicate it to the Council. 4. If the Council approves the European Parliament's position, the act concerned shall be adopted in the wording which corresponds to the position of the European Parliament. 5. If the Council does not approve the European Parliament's position, it shall adopt its position at first reading and communicate it to the European Parliament. 6. The Council shall inform the European Parliament fully of the reasons which led it to adopt its position at first reading. The Commission shall inform the European Parliament fully of its position. Second reading 7. If, within three months of such communication, the European Parliament: (a) approves the Council's position at first reading or has not taken a decision, the act concerned shall be deemed to have been adopted in the wording which corresponds to the position of the Council; (b) rejects, by a majority of its component members, the Council's position at first reading, the proposed act shall be deemed not to have been adopted; (c) proposes, by a majority of its component members, amendments to the Council's position at first reading, the text thus amended shall be forwarded to the Council and to the Commission, which shall deliver an opinion on those amendments. 8. If, within three months of receiving the European Parliament's amendments, the Council, acting by a qualified majority: (a) approves all those amendments, the act in question shall be deemed to have been adopted; (b) does not approve all the amendments, the President of the Council, in agreement with the President of the European Parliament, shall within six weeks convene a meeting of the Conciliation Committee. 9. The Council shall act unanimously on the amendments on which the Commission has delivered a negative opinion. Conciliation 10. The Conciliation Committee, which shall be composed of the members of the Council or their representatives and an equal number of members representing the European Parliament, shall have the task of reaching agreement on a joint text, by a qualified majority of the members of the Council or their representatives and by a majority of the members representing the European Parliament within six weeks of its being convened, on the basis of the positions of the European Parliament and the Council at second reading. 11. The Commission shall take part in the Conciliation Committee's proceedings and shall take all necessary initiatives with a view to reconciling the positions of the European Parliament and the Council. 12. If, within six weeks of its being convened, the Conciliation Committee does not approve the joint text, the proposed act shall be deemed not to have been adopted. Third reading 13. If, within that period, the Conciliation Committee approves a joint text, the European Parliament, acting by a majority of the votes cast, and the Council, acting by a qualified majority, shall each have a period of six weeks from that approval in which to adopt the act in question in accordance with the joint text. If they fail to do so, the proposed act shall be deemed not to have been adopted. 14. The periods of three months and six weeks referred to in this Article shall be extended by a maximum of one month and two weeks respectively at the initiative of the European Parliament or the Council. Special provisions 15. Where, in the cases provided for in the Treaties, a legislative act is submitted to the ordinary legislative procedure on the initiative of a group of Member States, on a recommendation by the European Central Bank, or at the request of the Court of Justice, paragraph 2, the second sentence of paragraph 6, and paragraph 9 shall not apply. In such cases, the European Parliament and the Council shall communicate the proposed act to the Commission with their positions at first and second readings. The European Parliament or the Council may request the opinion of the Commission throughout the procedure, which the Commission may also deliver on its own initiative. It may also, if it deems it necessary, take part in the Conciliation Committee in accordance with paragraph 11.

13 Minősített többség – a szavazatok megoszlása
A 2004-es és a 2007-es csatlakozások előtt Jelenleg, 2014-ig 2014 november 1 után France Germany 10 29 1 tag – 1 szavazat Great Britain Italy Spain Poland 8 - 27 Minősített többség = kettős többség Romania 14 The Netherlands Belgium Greece Portugal 5 13 12 A Bizottság vagy a főképviselő javaslata esetében Bármely más javaslatnál Czech republic Hungary A miniszterek (államok) 55% - a, (15 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik A miniszterek (államok) 72 %-a (20 állam) akik az EU néépességének representing 65 %-át képviselik Ausztria Sweden Bulgaria 4 Denmark Finland 3 7 Ireland Lithuania Slovakia Luxembourg Cyprus Estonia Latvia Slovenia 2 Malta Összesen 87 345 Blokkoló kisebbség: legalább 4 állam, még akkor is ha már 3 is a lakosság több mint 35 %-át képviseli Minősített többség Blokkoló kisebbség 62 (71,26%) 26 255 (73,91 %) 91 TEU, § 16: 4. As from 1 November 2014, a qualified majority shall be defined as at least 55 % of the members of the Council, comprising at least fifteen of them and representing Member States comprising at least 65 % of the population of the Union. A blocking minority must include at least four Council members, failing which the qualified majority shall be deemed attained. The other arrangements governing the qualified majority are laid down in Article 238(2) of the Treaty on the Functioning of the European Union. 5. The transitional provisions relating to the definition of the qualified majority which shall be applicable until 31 October 2014 and those which shall be applicable from 1 November 2014 to 31 March 2017 are laid down in the Protocol on transitional provisions. ____________________________ TFEU, Article 238 (ex Article 205(1) and (2), TEC) 1. Where it is required to act by a simple majority, the Council shall act by a majority of its component members. 2. By way of derogation from Article 16(4) of the Treaty on European Union, as from 1 November 2014 and subject to the provisions laid down in the Protocol on transitional provisions, where Council does not act on a proposal from the Commission or from the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, the qualified majority shall be defined as at least 72 % of the members of the Council, representing Member States comprising at least 65 % of the population of the Union. 3. As from 1 November 2014 and subject to the provisions laid down in the Protocol on transitional provisions, in cases where, under the Treaties, not all the members of the Council participate in voting, a qualified majority shall be defined as follows: (a) A qualified majority shall be defined as at least 55 % of the members of the Council representing the participating Member States, comprising at least 65 % of the population of these States. A blocking minority must include at least the minimum number of Council members representing more than 35 % of the population of the participating Member States, plus one member, failing which the qualified majority shall be deemed attained; (b) By way of derogation from point (a), where the Council does not act on a proposal from the Commission or from the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, the qualified majority shall be defined as at least 72 % of the members of the Council representing the participating Member States, comprising at least 65 % of the population of these States. 4. Abstentions by Members present in person or represented shall not prevent the adoption by the Council of acts which require unanimity.

14 Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia speciális helyzete (21. és 22
Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia speciális helyzete (21. és 22.jegyzőkönyv) Az Egyesült Királyság és Írország alapvetően nem vesz részt menekültügyi együttműködésben és nem is kötelezik az elfogadott szabályok, de igényelhetik, hogy részt vegyenek egy javaslat elfogadásában és utólag is csatlakozhatnak egy már elfogadott szabály alkalmazásához (A menekültügyben változatos a kép!) Dánia egyáltalán nem veszt részt, de bizonyos szabályokat „nemzetközi jogként” magára nézve elismer (Pl. a dublini rendszerben közreműködik)

15 Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei
A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: 2009 után már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát Mód van sürgősségi eljárásra az előzetes döntéshozatali eljárásban – amikor nemzeti bíróság kérdezi a luxembourgi az EU jog értelmezése felől (pl. Bolbol ügy, El Kott ügy)

16 Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december
A felelősségvállalás, a szolidaritás és a partnerség Európája migrációs és menekültügyi kérdésekben:  Az előretekintő és átfogó, szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése. …. A megfelelően kezelt migráció valamennyi érdekelt fél számára előnyös lehet. .. Európának rugalmas politikára lesz szüksége, amely igazodik a tagállamok prioritásaihoz és szükségleteihez, és lehetővé teszi a migránsok számára, hogy maradéktalanul éljenek a tagállamok által felkínált lehetőségekkel.  A közös menekültügyi rendszer 2012-ben történő létrehozásának célkitűzése továbbra is fennáll, a védelemre szorulóknak pedig biztosítani kell a jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások igénybevételének lehetőségét. Ezenkívül … meg kell előzni és vissza kell szorítani az illegális migrációt, és küzdeni kell ellene, mivel az EU-ra és különösen a külső határai mentén elhelyezkedő tagállamokra – a déli határokat is beleértve – egyre nagyobb nyomás nehezedik az illegális migrációs áramlások miatt. 16

17 A stockholmi program végrehajtása – akcióterv, 2010 április COM(2010) 171 végleges
„A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv” április 20. 9 oldal szöveg, 59 oldal táblázat a javasolt lépésekkel Fenntartja a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre törekvés (céldátum: 2012) fikcióját, de konkrétan szerényebb célokat tűz Európai azilum curriculum Eurodac fejlesztése általános menekültügyi háttérré A kérelmek közös vizsgálata lehetőségének megfontolása EMTH hatásának kiértékelése Elismert védelmezettek átadása és a nemzeti elismerések kölcsönös elismerésének előmozdítása A tagállamok menekültügyi rendszerének kiértékelését lehetővé tevő mechanizmus kialakítása EU-n belüli fokozott szolidaritásról bizottsági közlemény alkotása Mechanizmus a nagy nyomás alatt levő országok segítésére menekültügyi hivatalnokok rendelkezésre bocsátására Stratégiai partnerség UNHCR-ral Az áttelepítési program (resettlement) kiértékelése és javaslat a javítására Bizottsági közlemény a menekültügyi eljárásához hozzáférésről a tranzitállamokban Regionális védelmi programok elindítása beleértve az Afrika szarva régiót 17

18 AZ EU JOGBÓL FAKADÓ KÖTELEZETTSÉGEK TERMÉSZETE

19 Az EU jog ás a magyar jog EU: négy jogforrástípus
Alapszerződések: nemzetközi szerződések – ratifikáció révén váltak a magyar jogrend részévé. A magyar törvénnyel szemben is elsőbbséget élveznek . Az Alapjogok Chartája is az alapszerződések rangjával bír. Rendelet: a Tanács (a Parlamenttel) vagy a Bizottság fogadja el . Közvetlenül hatályos és alkalmazandó vertikálisan állam és polgár( jogi személy) között és horizontálisan (emberek és jogi személyek között) (Pl.: Dublini rendelet) Irányelv: a Tanács (a Parlamenttel) fogadja el. „ Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.” EUMSZ, 288. cikk Charta rangja? EUSZ, 6. cikk

20 Az EU jog ás a magyar jog Az irányelv a belső jogba transzponálás révén válik kötelezővé, de ha az állam ezt elmulasztja, és az irányelv kellően egyértelmű és határozott, akkor transzpozíció nélkül is lehet hivatkozni rá, a határidő letelte után. Az átültetésre rendszerint 2 évet adnak (Pl. Fogadási feltételek irányelv, kvalifikációs irányelv, eljárási irányelv) A határozat „egyedi döntés” gyakran pénzügyi alapot vagy intézményt állít fel (pl. Európai Menekültügyi Alap és a leendő Migrációs és Menekültügyi Alap)

21 Az EU jog végrehajtandó
Az EU jog végrehajtásának kötelezettsége (és elsőbbsége a tisztán hazai joggal szemben) EU tagságunkból fakad. A jog, így az irányelvek nem megfelelő átültetése kötelezettségszegési eljárásra vezet Ha a Bizottság és a tagállam nem tudja rendezni a vitát az Európai Unió Bírósága dönt A kötelezettségszegés megállapítása nem csak a jogsértés kimondásával, hanem napi több millió forintos büntetéssel járhat Magyarország ellen a menekültügy terén befejezett kötelezettségszegési eljárás nincs, de

22 Az EU menekültügyi acquis formális listája, időrendben, (a módosítások feltüntetése nélkül)
Az átmeneti védelemről szóló irányelv: A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., , 12–23. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V04., 162) Dublin II rendelet: A Tanács 343/2003/EK rendelete (2003. február 18.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., , 1–10. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 109) Befogadási irányelv: A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., , 18–25. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 101) Családegyesítési irányelv: A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., , 12—18. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06 ., 224)

23 Az EU menekültügyi acquis formális listája
Kvalifikációs irányelv: A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29.) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról OJ L 304/12, szeptember 30., Hivatalos magyar verziója: HL rendkívüli kiadás, 19/7 kötet, 96. old. Eljárási Irányelv: A Tanács 2005/85/EK Irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól OJ L 326/13, december 13. Menekültügyi Alap: Az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata ( május 23. ) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 2007/L 144/1) Alapjogi Charta : Az Európai Unió Alapjogi Chartája HL 2007/C 303/1, december 14.

24 Másodlagos, hatályos jogforrás Átmeneti védelem irányelv
Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) az elfogadás időrendjében Másodlagos, hatályos jogforrás Van-e átdolgozás Helyzete Európai Menekültügyi Alap 2007/573/EK határozat Nincs 2012. március 8-án módosították - rendelkeztek az EU-n kivűlről áttelepítettekről től Új Migrációs és menekültügyi Alap Átmeneti védelem irányelv 2001/55/EK irányelve Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) 2004/83/EK irányelv Van AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/95/EU IRÁNYELVE (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) Dublin II rendelet A Tanács 343/2003 EK számú rendelete AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 604/2013/EU RENDELETE (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) Common European Asylum System = State of play Brussels, 7 December /11 Asylum Procedures Directive Significant headway has been made in negotiations on the amended recast of the Asylum Procedures Directive. Compromise proposals have been discussed at the level of the Asylum Working Party. Progress has been made in particular on the question of the definition and identification of applicants in need of special procedural guarantees, the role and funding of medical examinations, grounds for accelerated procedures, the time limits applicable as regards the procedure at first instance as well as the scope of legal assistance and representation. Further discussion will be needed on key political elements of the recast such as subsequent applications, accelerated procedures and provisions concerning the right to an effective remedy. Reception Conditions Directive 2011 Dec: Progress has been made in particular in respect of health care, tracing and the definition of family members. Discussions on material reception conditions, free legal assistance and representation, as well as the identification of persons with special reception needs have also been constructive. 2012 March: (ASILE 36) two main issues remained open; grounds for detention (Article 8) and access to labour market for asylum applicants (Article 15). The Permanent Representatives Committee acknowledged the Presidency’s compromise proposal for a list of grounds for detention. Four other issues were described to the Permanent Representatives Committee, including the definition of family members (Article 2 (c)), material reception conditions (Article 17(5)), identification of the special reception needs of vulnerable persons (Article 22) and free legal assistance and representation (Article 26). The discussions on those four topics have been constructive and progress has been achieved overall. Dublin Regulation Discussions on this item have continued at the Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum and at the Permanent Representatives Committee. An overwhelming majority of delegations considered that the Union’s asylum acquis should not be complemented by an emergency mechanism including a provision concerning the suspension of transfers carried out in the framework of the Dublin Regulation. The emphasis of the discussion shifted from addressing situations of crisis after they have unfolded to addressing the root causes of such crises. A majority of delegations agreed that a concise clause setting out the structure of a process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be included in the Dublin Regulation as an alternative to the emergency mechanism. The process would serve to build mutual trust between the Member States and provide a basis for the provision of measures of solidarity. Indeed, the discussions on the process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be accompanied by steps to reinforce solidarity between Member States in the framework of the CEAS. Eurodac Regulation Work on the Eurodac Regulation is on hold. The overwhelming majority of delegations maintains its support for inserting a clause in the EURODAC Regulation enabling Member States to allow their law enforcement authorities' access to the EURODAC central database under strict conditions for the purposes of fighting terrorism and organised crime.

25 Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról)
Másodlagos, hatélyos, jogforrás Van-e átdolgozás Helyzete Befogadási feltételek irányelv 2003/9/EK irányelve Van Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról Eljárási irányelv 2005/85/EK irányelve Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról Eurodac 2725/2000/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik ország­beli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról . Common European Asylum System = State of play Brussels, 7 December /11 Asylum Procedures Directive Significant headway has been made in negotiations on the amended recast of the Asylum Procedures Directive. Compromise proposals have been discussed at the level of the Asylum Working Party. Progress has been made in particular on the question of the definition and identification of applicants in need of special procedural guarantees, the role and funding of medical examinations, grounds for accelerated procedures, the time limits applicable as regards the procedure at first instance as well as the scope of legal assistance and representation. Further discussion will be needed on key political elements of the recast such as subsequent applications, accelerated procedures and provisions concerning the right to an effective remedy. Reception Conditions Directive 2011 Dec: Progress has been made in particular in respect of health care, tracing and the definition of family members. Discussions on material reception conditions, free legal assistance and representation, as well as the identification of persons with special reception needs have also been constructive. 2012 March: (ASILE 36) two main issues remained open; grounds for detention (Article 8) and access to labour market for asylum applicants (Article 15). The Permanent Representatives Committee acknowledged the Presidency’s compromise proposal for a list of grounds for detention. Four other issues were described to the Permanent Representatives Committee, including the definition of family members (Article 2 (c)), material reception conditions (Article 17(5)), identification of the special reception needs of vulnerable persons (Article 22) and free legal assistance and representation (Article 26). The discussions on those four topics have been constructive and progress has been achieved overall. Dublin Regulation Discussions on this item have continued at the Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum and at the Permanent Representatives Committee. An overwhelming majority of delegations considered that the Union’s asylum acquis should not be complemented by an emergency mechanism including a provision concerning the suspension of transfers carried out in the framework of the Dublin Regulation. The emphasis of the discussion shifted from addressing situations of crisis after they have unfolded to addressing the root causes of such crises. A majority of delegations agreed that a concise clause setting out the structure of a process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be included in the Dublin Regulation as an alternative to the emergency mechanism. The process would serve to build mutual trust between the Member States and provide a basis for the provision of measures of solidarity. Indeed, the discussions on the process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be accompanied by steps to reinforce solidarity between Member States in the framework of the CEAS. Eurodac Regulation Work on the Eurodac Regulation is on hold. The overwhelming majority of delegations maintains its support for inserting a clause in the EURODAC Regulation enabling Member States to allow their law enforcement authorities' access to the EURODAC central database under strict conditions for the purposes of fighting terrorism and organised crime.

26 A menekültügyi acquis-nak a sérülékeny csoportokra vonatkozó rendelkezései

27 A befogadási feltételekre vonatkozó 2003/9/EK irányelv és az átdolgozás, az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve

28 A 2008-as átdolgozási javaslat indokolásából
A különleges bánásmódot igénylő személyek: A Bizottság megállapítása szerint a menedékkérők befogadásával kapcsolatban legkomolyabb aggodalomra a sajátos igények megválaszolása terén mutatkozó hiányosságok adnak okot. A sajátos igények azonosítása nemcsak, hogy kihat a megfelelő bánásmódhoz történő hozzáférésre, de – különös tekintettel a lelki traumát átélt személyekre – érintheti a menedékkérelemmel kapcsolatos döntéshozatali eljárás minőségét is. E tekintetben a javaslat biztosítja, hogy ezen igények azonnali beazonosítása céljából nemzeti intézkedéseket hoznak. Ezen felül a javaslat számos biztosítékot tartalmaz annak garantálására, hogy a befogadási feltételeket kifejezetten úgy alakították ki, hogy eleget tegyenek a menedékkérők sajátos igényeinek. E módosítások a befogadási feltételek számos vetületét érintik, így például az egészségügyi ellátáshoz és lakhatáshoz történő hozzáférést, valamint a kiskorúak oktatását.

29 A sérülékeny csoportok fogalma
Eredeti befogadási feltételek irányelv: A meghatározások körében nincs semmi 17. cikk Általános alapelv (1) A tagállamok a II. fejezetnek a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására hozott nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek. Átdolgozás Meghatározások „Különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező”: olyan, a 21. cikk szerinti sérülékeny személy, akinek különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen, illetve kötelességeinek eleget tehessen. 21. cikk Általános elv „A tagállamok az ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti jogukban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott [értsd: sérülékeny, vulnerable] személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai. Once the text has been revised by its lawyer-linguists, the Council can adopt its first reading position at a forthcoming Council. Subsequently, Council's position at first reading will be communicated to the European Parliament with a view to approval without amendments in second reading. Once formally adopted by both co-legislators, Member States will need to transpose the new provisions into national law within two years. Denmark, Ireland and the United Kingdom are not bound by the Directive. ____________________ 'applicant with special reception needs' means a vulnerable person, in accordance with Article 21, who is in need of special guarantees in order to benefit from the rights and comply with the obligations provided for in this Directive. ___________________________ Angolul mindkettőben „Unaccompanied minors”

30 A sérülékeny csoportok most és az újban (17. ill 21. §)
kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek . Nem kimerítő felsorolás – más is lehet sérülékeny! A 2008-as javaslatban nem szerepeltek a súlyos betegségben szereplők – ők a 2011-esben jelentek meg. Abban viszont volt kifejezett utalás a poszt traumatikus stresszre is, ami viszont a véglegesből kimaradt. A bői nemi szerv megcsonkítása as tárgyalások során került bele, a Parlament javaslatára db:T, 26. old. Hatályosban: külön cikk 15/2: orvosi ellátás 18: kiskorúak 19: kísérő nélküli kiskorúak 20: Kínzás és erőszak áldozatai

31 Összehasonlítás: a menedékjogi tv. (2007. évi LXXX. Tv – Met
Összehasonlítás: a menedékjogi tv. (2007. évi LXXX. Tv – Met.) meghatározása 2 § k pont „különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik. 4 § (3) E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

32 pl. PTSD más okból, akár a menekülés traumája miatt
A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya a hatályos irányelvben 17 cikk kihirdetett szövege „különleges elbánást igényelnek” = persons found to have special needs = akikről megállapították hogy speciális igényeik / szükségleteik vannak Lehet-e valaki sérülékeny, anélkül, hogy speciális igényei lennének? IGEN pl. jó karban levő idős ember, akut tüneteket nem mutató (de a visszaesés veszélyével szembenéző) kínzás áldozat Lehetnek-e valakinek speciális igényei, ha nem szerepel a sérülékeny csoportok felsorolásában? IGEN pl. PTSD más okból, akár a menekülés traumája miatt

33 A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya az új irányelvben
Új központi kategória: „különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező” „applicant with special reception needs” 2§ (k) Ő az aki a 21. cikk szerinti sérülékeny személy és akinek „különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen”. Tehát csak a 21 cikk szerinti sérülékeny személy lehet különleges befogadási igényekkel rendelkező. A 22 § (3) megerősíti ezt , amikor kimondja, hogy csak azok a sérülékeny személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban, akik a 21. cikkel összhangban minősülnek sérülékenynek. De: a 21. cikk felsorolása az átdolgozásban sem kimerítő! - lehet olyan személy akinek másfajta különleges befogadási igénye van és ez teszi sérülékennyé Jogbizonytalanság teremtődött a sérülékenység és a speciális befogadási igények kapcsolatát illetően: csak a 21. cikkben szereplő csoportok tagjainak járnak-e a garanciák (többletjogok), vagy más sérülékeny csoportok is léteznek, akiknek ugyancsak járnak. A vak ember - „csak” sérülékeny, „csak” speciális befogadási igényekkel rendelkező vagy egyszerre mindkettő, bár a 21. cikkben nem szerepel? DB és T azt írják egy helyen, hogy valamennyi különleges befogadási igénnyel rendelkező személy egyben sérülékeny, de nem valamennyi sérülékenynek van különleges befogadási igénye. (72. lbj)

34 „Nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik”
A hatályos irányelv Az átdolgozás Az anyagi fogadási feltételek terén és az egészségügyi ellátásban Anyagi fogadási feltételek: „ a természetben, illetve pénzjuttatás vagy kupon formájában nyújtott szállást, étkezést és ruházatot, illetve a napi szükségleteket fedező juttatást jelentik” Helyesen: napi kiadásokat fedező juttatás(„daily expenses allowance”) Az irányelv végrehajtása során = szélesebb kör, valamennyi kérdésben Ugyanaz

35 A sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárás
A hatályos irányelv Az átdolgozás Nincs explicit rendelkezés 17.cikk „akikről megállapították” Jóhiszemű értelmezés + a rendelkezésnek kell legyen jelentése Kötelezettség e megállapításra vezető eljárás létrehozatalára A Bizottság évi jelentése az irányelv végrehajtásáról kimondja: „A sérülékeny menedékkérők azonosítása központi eleme az irányelvnek, amely nélkül az ezen személyekre vonatküzó speciális bánásmódot előíró rendelkezések értelmüket vesztik” pont Új 22. cikk az eljárásról Kötelező a „felmérés” (assessment) A menekültügyi eljárás kezdetétől ésszerű időn belül. Ha az eljárás során később merül fel, akkor. Az eljárás teljes hossza alatt jár a különleges bánásmód Nem kell formális közigazgatási (szakhatósági) eljárásban Csak a 21. cikkben szereplő sérülékeny csoport tagjának (?! – a 21 cikk nem kimerítő felsorolás!) Nincs explicit rendelkezés 17.cikk „akikről megállapították” Jóhiszemű értelmezés + a rendelkezésnek kell legyen jelentése Kötelezettség e megállapításra vezető eljárás létrehozatalára Odysseus vizsgálat a 27-ből 10-ben nem volt. 22. cikk A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése (1) A 21. cikk eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok felmérik, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmező-e. A tagállamok emellett megjelölik ezen igények jellegét. A felmérést – amely a már meglévő nemzeti eljárások részeként is elvégezhető – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően ésszerű időtartamon belül megkezdik. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban akkor is foglalkoznak, ha azok a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott támogatásakor a teljes menekültügyi eljárás során figyelembe vegyék a különleges befogadási igényeiket, továbbá rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről. (2) Nem szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett felmérés közigazgatási eljárás formáját öltse. (3) A 21. cikkel összhangban kizárólag a kiszolgáltatott személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban. (4) Az (1) bekezdésben előírt felmérés nem sérti a nemzetközi védelem szükségességének a 2011/95/EU irányelv szerinti megvizsgálását. ________________ Az azonosítást szolgáló eljárás lehet része a rendes eljárásnak, de lehet attól különálló is. dB-T, 25. old.

36 Befogadási irányelv - átdolgozás – az sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok 22. cikk A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése (1) A 21. cikk eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok felmérik, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmező-e. A tagállamok emellett megjelölik ezen igények jellegét. A felmérést – amely a már meglévő nemzeti eljárások részeként is elvégezhető – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően ésszerű időtartamon belül megkezdik. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban akkor is foglalkoznak, ha azok a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott támogatásakor a teljes menekültügyi eljárás során figyelembe vegyék a különleges befogadási igényeiket, továbbá rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről. (2) Nem szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett felmérés közigazgatási eljárás formáját öltse. (3) A 21. cikkel összhangban kizárólag a kiszolgáltatott személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban. (4) Az (1) bekezdésben előírt felmérés nem sérti a nemzetközi védelem szükségességének a 2011/95/EU irányelv szerinti megvizsgálását.

37 Kiskorúak – a hatályos irányelvben
18 § (1) „tagállamoknak elsődlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venniük” = The best interests of the child shall be a primary consideration = a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges megfontolás (A fordulat: utalás az A gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény kulcskategóriájára – „best interest of the child”) 18 § (2) „A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak gyermekbántalmazás (child abuse), gondatlanság elhanyagolás (neglect), kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, ember- telen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő lelki gondozást (mental health care) és szaktanácsadást nyújtsanak.” Szaktanács-adás – qualified counselling – orvosi és pszichológiai és szociális támogatás

38 Kiskorúak – az átdolgozásban
23 § (1) „A gyermek mindenek felett álló érdeke” értelmeződik: „A tagállamok a kiskorúnak a testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésének megfelelő álló életszínvonalat biztosítanak”. 23 (4) = korábbi 18 (2) – lelki ellátás és szaktanácsadás Új elemek 23 (2) A mindenek felett álló érdek vizsgálata: „a) a családegyesítés lehetőségei; b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú hátterének; c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a kiskorú emberkereskedelem áldozatává válik; d) a kiskorú véleménye, életkorának és érettségi fokának megfelelően.” 23 § (3) Játék, szabadidős tevékenység 23 § (5) Elhelyezés szülőknél, testvéreknél felelős személynél – ha ez szolgálja a legjobban a kiskorú érdekeit. A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos „Member States shall ensure a standard of living adequate for the minor's physical, mental, spiritual, moral and social development.” A tagállamok a 18. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett épületekben és befogadó állomásokon szabadidős tevékenységeket – ideértve a kiskorúak korának megfelelő játékokat és szabadidős tevékenységeket –, valamint szabadtéren végezhető tevékenységeket biztosítanak a kiskorúak számára.

39 A kísérő nélküli kiskorú helyzete a hatályos irányelvben és az átdolgozásban
19 § Képviselet Elhelyezés (16 felett lehet befogadó állomás) Családfelkutatás – akár a származási országban is, bizalmasan A kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozók kapjanak speciális felkészítést és tartsák titokban a bizalmas információkat 24 § Részletesebb szabályok a jogon túlmenő képviseletről (megfelelő képzettség, stabilitás –ne cserélődjön, rendszeres hatósági ellenőrzés) Elhelyezés - ua. Családfelkutatás erősebb kötelezettség (nem elég törekedni, kezdete: a kérelem benyújtása után) Képzés, bizalmasság: ua.

40 A kínzás és az erőszak áldozatai
A hatályos irányelv, 20. cikke Az átdolgozás 25 cikke A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos. (Hiányzik a „súlyosan”) A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek. A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek, különösen a megfelelő orvosi és pszichológiai kezelésben vagy ellátásban. A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más súlyos erőszakos cselekménynek áldozatul esett személyekkel dolgozóknak az áldozatok igényei tekintetében megfelelő képzésben kellett részesülniük és továbbiakban is abban kell, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban. Member States shall ensure that, if necessary, persons who have been subjected to torture, rape or other serious acts of violence receive the necessary treatment of damages caused by the aforementioned acts. medical and psychological treatment or care. Damage: károsodás vagy sérülés? Új elem, hogy a megfelelő kezelés kibontakozik = orvposi és pszichológiai kezelés vagy ellátás A képzettség eleve meg kell hogy legyen és továbbképzendők A „working with” kétértelmű. LdB serint a formális szakképzettséget csak a ke

41 Fontos újdonságok A kezelést nem „szükség esetén” kell biztosítani, hanem feltétlenül A kezelés tartalma pontosabban meghatározott: orvosi és pszichológiai nem csupán akut kezelés, hanem – huzamosabb – ellátás is Új a képzési követelmény: eleve képzettséget igényel, s folyamatos (tovább)képzést is. A kezelést nyújtónak szakképzettnek kell lennie A sérülékeny kérelmezővel „dolgozó” többi személynek legalább a szimptómákat kell ismernie, többek között a korai azonosítás és a meghallgatás megfelelő módszerének kiválasztása érdekében

42 az eset összes körülményétől a bánásmód hosszától
A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés meghatározása egy közelmúltbeli európai emberi jogi bírósági ügyben Az ügy: Saadi v. Olaszország  (Application no /06) A Nagytanács ítélete, február 28 A tiltott bánásmódnak(ill-treatment) el kell érnie a súlyosság egy bizonyos fokát. Ez azonban esetfüggő. Az, hogy a bánásmód kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek minősül-e függ: az eset összes körülményétől a bánásmód hosszától a fizikai és a lelki (pszichikai) hatásaitól, és bizonyos esetekben az áldozat nemétől, korától és szellemi állapotától iii.  The concepts of “torture” and “inhuman or degrading treatment” 134.  According to the Court's settled case-law, ill-treatment must attain a minimum level of severity if it is to fall within the scope of Article 3. The assessment of this minimum level of severity is relative; it depends on all the circumstances of the case, such as the duration of the treatment, its physical and mental effects and, in some cases, the sex, age and state of health of the victim (see, among other authorities, Price v. the United Kingdom, no /96, § 24, ECHR 2001-VII; Mouisel v. France, no. 67263/01, § 37, ECHR 2002-IX; and Jalloh v. Germany [GC], no. 54810/00, § 67, 11 July 2006). 135.  In order for a punishment or treatment associated with it to be “inhuman” or “degrading”, the suffering or humiliation involved must in any event go beyond that inevitable element of suffering or humiliation connected with a given form of legitimate treatment or punishment (see Labita v. Italy [GC], no /95, § 120, ECHR 2000-IV). 136.  In order to determine whether any particular form of ill-treatment should be qualified as torture, regard must be had to the distinction drawn in Article 3 between this notion and that of inhuman or degrading treatment. This distinction would appear to have been embodied in the Convention to allow the special stigma of “torture” to attach only to deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering (see Aydin v. Turkey, judgment of 25 September 1997, Reports 1997-VI, § 82, and Selmouni, cited above, § 96). Nagy

43 Saadi v. Olaszország - meghatározások
Embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés = „a velejáró szenvedés vagy megaláztatás mindenképpen meghaladja a jogszerű bánásmódhoz vagy büntetéshez elkerülhetetlenül kapcsolódó szenvedést vagy megaláztatást” Kínzás: különbözik az embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől, legalább abban, hogy magába foglal: „szándékos, embertelen bánásmódot, amely nagyon súlyos és kegyetlen szenvedéssel jár” (deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering) ( bek.)

44 Az orvosi ellátás speciális szabályai a hatályos irányelvben
Általános követelmény (15 §1) Szükséges egészségügyi ellátás = (minimálisan) „Sürgősségi ellátás” „Betegségek alapvető kezelése” Speciális (2) bek.: „A tagállamok a különleges elbánást (bánásmódot) igénylő kérelmezőknek biztosítják a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget.” Az átdolgozás részletesebb (Ld §) Az (1) bek. Szerint „a súlyos mentális zavarok” alapvető kezelése is kötelező, nem csak a betegségeké A (2) bek. a szükséges orvosi és egyéb segítség körében megnevezi a „megfelelő mentális egészségügyi ellátás”-t. (appropriate mental health care) ___________________________________________________ Valójában a most hatályosban is benne rejlik, amit az átdolgozás kifejezetté tett!

45 Három gyakran feltett kérdés
Valamennyi menekülő sérülékeny, vagy nem? Sok szakértő szerint igen (ezért is fontos a fogadási feltételek irányelv, amely többletjogokat ad a migránsokhoz képest) Ugyanakkor a megnevezett csoportok még sérülékenyebbek és a csoporton belül is különbség tehető az egyéni körülmények szerint. Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok fogvatartás során? Igen: ahol eltérést enged, ott kifejezetten a fogvatartásra tekintettel (pl. szabad levegőre jutás) kíván eltérő szabályokat. A személyi kör nem korlátozott, a fogvatartást maga az irányelv engedi meg. A befogadási feltételek megvonásáról rendelkező cikkek nem utalnak a fogvatartásra, mint indokra. A Bizottság álláspontja szerint is alkalmazandó. (Több tagország mégsem alkalmazza)

46 Három gyakran feltett kérdés
Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok a dublini eljárásban? - Igen. A Cimade és GISTI kontra Franciaország (C-179/11) ügyben 2012 szeptember 27-én meghozott ítéletében az Európai Unió Bíróága egyértelműen kimondta: A befogadási irányelvet „úgy kell értelmezni, hogy az a tagállam, amelyben menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be, köteles biztosítani a 2003/9 irányelvben a menedékkérő befogadására vonatkozóan megállapított minimumfeltételeket annak a menedékkérőnek is, akivel kapcsolatban ez a tagállam [a dublini] rendelet alapján úgy határoz, hogy e menedékkérő átvétele vagy visszavétele iránt megkeres egy másik, a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért általa felelősnek vélt tagállamot.” A fogadási feltételeket a tényleges átadásig biztosítani kell. (nem csak az átvételbe beleegyezésig!) A költségek az átadó államot terhelik. 2.      Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a)      Az első tagállamra ilyenformán háruló, a befogadás minimumfeltételei nyújtásának biztosítására vonatkozó kötelezettség a megkeresett tagállam általi elfogadásról szóló határozathozatallal, a menedékkérő tényleges átvételével vagy visszavételével ér‑e véget, vagy […] egy másik időpontban? b)      Melyik tagállamra hárul ilyenformán ezen időszak alatt a befogadás minimumfeltételei biztosításának pénzügyi terhe?” A 2003/9 irányelv rendelkezéseit az irányelv általános rendszerére és céljára tekintettel, valamint az irányelv (5) preambulumbekezdésének megfelelően különösen a Chartában elismert alapvető jogok és alapelvek tiszteletben tartásával kell értelmezni. Az (5) preambulumbekezdés szerint az irányelv biztosítani kívánja különösen az emberi méltóság teljes mértékű tiszteletben tartását, előmozdítva a Charta 1. és 18.  cikkének alkalmazását. 43      Következésképpen ezek a követelmények nemcsak azokra a menedékkérőkre vonatkoznak, akik a felelős tagállam területén tartózkodnak, és arra várnak, hogy ez a tagállam határozzon a kérelmükről, hanem olyan menedékkérőkre is, akik a kérelmük megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására várnak. 44      E tekintetben nem helytálló az az állítás, hogy a menedékkérők befogadásának minimumszabályai azért nem vonatkoznak azokra a menedékkérőkre, akiket a felelős állam meghatározására vonatkozó eljárás érint, mert ez az eljárás gyorsan lezajlik. A 343/2003 rendelet 17. és 18. cikkéből ugyanis az következik, hogy szokásos eljárásban öt hónap telhet el a menedékjog iránti kérelem benyújtása és a menedékkérő átvétele iránti megkeresésre vonatkozó határozathozatal között. Ehhez az időtartamhoz hozzáadódik az átadás lebonyolításához szükséges idő, amelynek határideje a rendelet 19. cikke alapján rendszerint az átvétel iránti megkeresés elfogadásától számított hat hónap 56. pont. „a 2003/9 irányelv általános rendszerével és céljával, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásával, különösen a Charta 1. cikkében foglalt, az emberi méltóság védelmére és tiszteletben tartására vonatkozó követelménnyel ellentétes, ha egy menedékkérőt – akár csak átmeneti időre – megfosztanak az ezen irányelvben foglalt minimumszabályok által biztosított védelemtől a menedékjog iránti kérelem benyújtását követően és ezt megelőzően, hogy a felelős tagállamnak ténylegesen átadnák.”

47 Az átdolgozás új szabályai – fogadási feltételek őrizet (fogvatartás, detention) során - 11 §
Sérülékeny személyek és a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartása „ Az őrizetben tartott, sérülékeny személynek minősülő kérelmezők egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük. Amennyiben a tagállamok sérülékeny személyeket tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk. Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és a kiskorúak számára megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében. … Sérülékeny személyek és a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartása Az őrizetben tartott, sérülékeny személynek minősülő kérelmezők egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük. Amennyiben a tagállamok sérülékeny személyeket tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk. (2) Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és a kiskorúak számára megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében. A kiskorúnak a 23. cikk (2) bekezdésében leírt mindenek felett álló érdekeit a tagállamoknak elsődleges kérdésként kell kezelni. Amennyiben kiskorúakat tartanak őrizetben, biztosítani kell számukra a szabadidős tevékenységekben történő részvétel lehetőségét – ideértve a koruknak megfelelő játékokat és szabadidős tevékenységeket. (3) A kísérő nélküli kiskorúakat kizárólag kivételes körülmények között lehet őrizetbe venni. Mindent meg kell tenni az őrizetben tartott, kísérő nélküli kiskorú mielőbbi szabadon bocsátása érdekében. A kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet büntetés-végrehajtási intézményben őrizetben tartani. A kísérő nélküli kiskorúakat lehetőség szerint olyan intézményekben kell elhelyezni, amelyek személyzete és felszereltsége az említett korosztály szükségleteit figyelembe veszi. Amennyiben kísérő nélküli kiskorúakat tartanak őrizetben, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e kísérő nélküli kiskorúakat a felnőttektől elkülönítve szállásolják el. (4) Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani. (5) Amennyiben a tagállamok női kérelmezőket tartanak őrizetben, a férfi kérelmezőktől és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését adta. (6) Kellően indokolt esetekben és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra a tagállamok eltérhetnek a (2) bekezdés harmadik albekezdésétől, a (4) bekezdéstől, valamint az (5) bekezdés első albekezdésétől, amennyiben a kérelmezőt határállomáson vagy tranzitzónában tartják őrizetben, a 2005/85/EK irányelv 35. cikkében említett esetek kivételével. (6) Kellően indokolt esetekben és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra a tagállamok eltérhetnek a (2) bekezdés harmadik albekezdésétől, a (4) bekezdéstől, valamint az (5) bekezdés első albekezdésétől, amennyiben a kérelmezőt határállomáson vagy tranzitzónában tartják őrizetben, a 2005/85/EK irányelv 35. cikkében említett esetek kivételével.

48 Az átdolgozás új szabályai – fogadási feltételek őrizet (fogvatartás, detention) során - 11 §
(3) A kísérő nélküli kiskorúakat kizárólag kivételes körülmények között lehet őrizetbe venni. Mindent meg kell tenni az őrizetben tartott, kísérő nélküli kiskorú mielőbbi szabadon bocsátása érdekében. A kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet büntetés-végrehajtási intézményben őrizetben tartani. … a felnőttektől elkülönítve szállásolják el. (4) Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani. (5) Amennyiben a tagállamok női kérelmezőket tartanak őrizetben, a férfi kérelmezőktől elkülönített szálláshelyet kell számukra biztosítaniuk, hacsak nem családtagokról van sz. és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését adta. …” (6) Határállomáson és tranzitzónában bizonyos derogációk engedhetők a „lehető legrövidebb ésszerű időtartamra”

49 Fogvatartás és szellemi egészség
A fogvatartottak rendszeres megfigyelése/ellenőrzése (monitoring) kötelező –rájuk különleges figyelem fordítandó (primary concern) Az új 11.§ szerint a fogvatartott személynek is jár a „megfelelő támogatás” Ennek értelme a 19 és 22 §-ban foglalt megfelelő orvosi és pszichológiai kezelés és ellátás

50 A MENEDÉKJOG IRÁNTI KÉRELEM MEGVIZSGÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAM MEGHATÁROZÁSÁT SZOLGÁLÓ 343/2003/EK rendelet (az u.n. Dublini rendelet) és évi átdolgozása, az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.)

51 A 2003. évi Dublini rendeletben nincs speciális rendelkezés, de…
Hiány: nincs sz. Átadásra alkalmatlan egészségi állapotról A megkezdett ellátás/kezelés folytatásáról Az érintett egészségi állapotára vonatkozó információcseréről Ami van: „szuverenitási záradék” = 3 cikk (2) bek: „ Az (1) bekezdéstől eltérve minden tagállam megvizsgálhatja a harmadik ország állampolgára által hozzá benyújtott menedékjog iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős. Ez esetben ez a tagállam válik e rendelet értelmében felelős tagállammá, vállalva a felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. Ez a tagállam szükség esetén tájékoztatja a korábbi felelős tagállamot, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytató tagállamot, vagy azt a tagállamot, amelyet a kérelmező átvételével vagy visszavételével kapcsolatban kerestek meg.” A 6, cikk első bek és 15. cikk (3) említi a kísérő nélküli kiskorú mindenek felett álló érdekét (best interest of the minor) –a magyar fordítás rossz „szolgálja legonkább a kiskorú érdekeit”

52 A 2003. évi Dublini rendeletben nincs speciális rendelkezés, de…
Van továbbá „humanitárius záradék” 15. cikk (1) Bármelyik tagállam, még akkor is, ha az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős, egyesítheti a családtagokat, valamint más eltartott hozzátartozókat különösen családi vagy kulturális megfontolásokon alapuló humanitárius okokból. Ebben az esetben egy másik tagállam kérésére az említett tagállam vizsgálja meg az érintett személy menedékjog iránti kérelmét. Az érintett személyeknek ehhez hozzá kell járulniuk. (2) Olyan esetekben, amikor az érintett személy terhesség vagy újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor miatt mások gondozására szorul, a tagállamok általában együtt tartják vagy egyesítik a menedékkérőt egy másik tagállam területén tartózkodó hozzátartozójával, feltéve hogy a családi kötelékek már a származási országban fennálltak. (3) Amennyiben a menedékkérő kísérő nélküli kiskorú, akinek másik tagállamban róla gondoskodni képes hozzátartozója van vagy hozzátartozói vannak, a tagállamok, ha lehetséges, egyesítik a kiskorút hozzátartozójával vagy hozzátartozóival, kivéve ha ez nem szolgálja a kiskorú érdekeit.

53 A szuverenitási és a humanitárius klauzula
A szuverenitási és a humanitárius klauzula is szélesebb kört fog át, mint a definícióknál szereplő „család” – a távolabbi hozzátartozókra is támaszkodhat a speciális igényű menedékkérő. A kínzás áldozatairól ugyan nem szól kifejezetten, de nincs akadálya, hogy vonatkoztassák rájuk, akár „általában” humanitárius okból, akár a (2) bek szerint, ha a kínzás (a trauma) következménye súlyos betegség vagy fogyatékosság.

54 NS és ME egyesített ügyek (C‑411/10. és C‑493/10. sz..) , ítélet
Rendelkező rész (123. pont) „Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok – ideértve a nemzeti bíróságokat – kötelessége, hogy ne adják át a menedékkérőt a 343/2003 rendelet értelmében „felelős tagállamnak”, ha tudomással kell bírniuk arról, hogy a felelős tagállamban a menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának feltételeit illetően tapasztalható rendszeres zavarok miatt alapos okkal, bizonyítottan feltételezhető, hogy a kérelmező e rendelkezés értelmében embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyének lesz kitéve.” Article 4 of the Charter of Fundamental Rights of the European Union must be interpreted as meaning that the Member States, including the national courts, may not transfer an asylum seeker to the ‘Member State responsible’ within the meaning of Regulation No 343/2003 where they cannot be unaware that systemic deficiencies in the asylum procedure and in the reception conditions of asylum seekers in that Member State amount to substantial grounds for believing that the asylum seeker would face a real risk of being subjected to inhuman or degrading treatment within the meaning of that provision. substantial grounds for believing that

55 A K ügy (C-245/11) 2012 nov. 6-i ítélet
2008 március K illegálisan Lengyelországba érkezik és ott menedékjogi kérelmet nyújt be. A döntést meg nem várva átmegy fiához és családjához Ausztriába, ahol áprilisban újabb kérelmet nyújt be. Menye K-ra szorul, mert: „K menye K gondozására szorul az újszülöttje, valamint a harmadik országban bekövetkezett komoly megrázkódtatást okozó eseményt követő súlyos betegsége és súlyos fogyatékossága miatt. Ha ezen esemény kiderülne, K menyét annak veszélye fenyegetné, hogy a család becsületének helyreállítását célzó kulturális hagyományok miatt a család őt körülvevő férfitagjai súlyosan bántalmaznák. Mióta K Ausztriában újra találkozott menyével, ő a menye legközelebbi tanácsadója és bizalmasa, mégpedig nem csupán a köztük lévő családi kötelékek miatt, hanem azért is, mert megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik.”

56 A K ügy (C-245/11) 2012 nov. 6-i ítélet
Lengyelország elismerte, hogy ő a felelős állam és nem kérte Ausztriától a humanitárius záradék (15.§) alkalmazását. Kérdés: köteles- ennek ellenére Ausztria alkalmazni a 15§ (2)-öt és az elbírálásért felelős állammá válni, pusztán K kérése nyomán? Ítélet: IGEN [A dublini rendelet] ” 15. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a menedékkérő által benyújtott kérelem vizsgálatáért … nem felelős tagállam felelőssé válik. Az ugyanezen rendelet értelmében véve felelős tagállammá vált tagállamnak kell vállalnia az e felelősséggel együtt járó kötelezettségeket. E tagállam erről tájékoztatja az eredetileg felelős tagállamot. Az említett 15. cikk (2) bekezdésének ezen értelmezése akkor is alkalmazandó, … korábbi felelős tagállam nem terjesztett elő … ilyen értelmű kérelmet.

57 Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)
Ha az átadást megelőzően - kivételesen – őrizetben tartják a személyt, akkor az átdolgozott Befogadási feltételek irányelv rendelkezései alkalmazandók (28 § /4/ bek.) A kiskorúkra és a kísérő nélküli kiskorúakra (részben) új, speciális rendelkezések vonatkoznak (6, 8 §) 31 § - Részletesebb rendelkezés az átvevő állam tájékoztatásáról (1) A kérelmező, … átadását végző tagállam közli a felelős tagállammal az átadandó személyre vonatkozó…személyes adatokat, …, hogy a felelős tagállam illetékes hatóságai …képesek legyenek megfelelő segítséget – így az érintett személy létfontosságú érdekei védelmében azonnali egészségügyi ellátást – nyújtani az érintett személynek… (2) Az átadó tagállam … átad a felelős tagállamnak minden olyan információt, amely elengedhetetlen az átadandó személy jogainak biztosításához és azonnal felmerülő különleges igényeinek kielégítéséhez, különösen az alábbiakat: valamennyi olyan azonnali intézkedés, amelyeket a felelős tagállamnak meg kell hoznia annak érdekében, hogy az átadandó személy különleges igényeit megfelelően ki lehessen elégíteni, beleértve az esetlegesen szükséges azonnali egészségügyi ellátást is…

58 Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)
32 § - részletes rendelkezés arról, hogy ha érintett (vagy képviselője) hozzájárulásával az átadó állam - a Bizottság által ezután kidolgozandó – közös egészségügyi bizonyítványban átadja a speciális igényű személyek (egyebek között a fogyatékkal élők, az időskorúak, várandós nők, kiskorúak, kínzás, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai, illetve szexuális erőszak más súlyos formáinak áldozatai) fizikai és szellemi állapotára vonatkozó információkat. Az átvevő (azaz a felelős) „állam biztosítja, hogy e különleges igényeket megfelelően kezeljék, és biztosítja különösen az esetlegesen szükséges alapvető orvosi ellátást” (32 § /1/ bek.)

59 Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)
NS és ME beépítése a 3 § (2) bek-be: Nem szabad („lehetetlen”) a kérelmezőt a felelős tagállamnak átadni, ha „megalapozott okokból feltételezhető, hogy az adott tagállamban a menekültügyi eljárásnak és a kérelmezőkre vonatkozó befogadási feltételeknek szisztematikus hiányosságai vannak, aminek eredményeként az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke értelmében vett embertelen vagy megalázó bánásmód kockázata áll fenn” (Ilyenkor kereshet másik felelős államot, de ha nincs, el kell járnia)

60 Az átdolgozás (604/2013/EU rendelet)
A K. ügy részleges kodifikálása: 16. § „eltartott személyek” Az általános szabályoktól eltérően a humanitárius klauzula „általában” (normally) alkalmazandó: A jogszerűen tartózkodó gyermek, testvér vagy szülő, illetve a kérelmező egyesítendő, illetve együtt tartandó, ha akár a kérelmező , akár a rokon a másikra szorul „várandósság, újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor miatt” és ezt írásban kérik feltéve, hogy a kötelék már a származási országban megvolt. Ha azonban a kérelmező egészségi állapota miatt huzamos ideig nem tud utazni, akkor az állam nem köteles a másik államban legálisan tartózkodót a kérelmező államába beengedni családegyesítés céljából. (16 § /2/) A szuverenitási klauzula megmaradt 17 § (1) A 17 (2) pedig szélesebb körű családegyesítést enged meg, mint ami a kapcsoló szabályból következik –ez segíthet a sérülékeny személy családegyesítésében

61 A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005/85/ EK irányelv és annak átdolgozása, az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.)

62 A hatályos eljárási irányelv
Nem rendelkezik a sérülékeny személyekre vonatkozó speciális eljárásról. Három említés: 13 § (3) a: a meghallgatást végző személy megfelelő felkészültséggel rendelkezzen a kérelem hátterében álló személyes és általános körülmények figyelembevételéhez, lehetőség szerint beleértve a kérelmező kulturális gyökereit vagy sérülékenységét 23 § (3) A tagállamok – a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban – elsőbbséget biztosíthatnak azoknak a vizsgálatoknak, vagy meggyorsíthatják azokat a vizsgálatokat, amelyekben a kérelem megalapozottnak tűnik, vagy a kérelmezőnek különleges igényei vannak. 17 § A kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó 17 szabály „lehetőség szerint” - a sérülékenységet maga az irányelv nem definiálja Megfelelő felkésültség -ez is homályos mennyit kell tudni a PTSD-ről

63 Az eljárási irányelv átdolgozása (2013/32/EU irányelv)
2. §. „különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmező”: olyan kérelmező, aki egyéni körülményei miatt csak korlátozott mértékben tudja élvezni az ezen irányelv értelmében őt megillető jogokat, és korlátozott mértékben tudja teljesíteni az ezen irányelv alapján rá háruló kötelezettségeket; 24. § A kérelem benyújtása után „ésszerű időn belül értékelik, hogy a kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e”. Az értékelés beépíthető más eljárásba, „nem szükséges, hogy az közigazgatási eljárás formájában történjen” „A tagállamok biztosítják, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylőként azonosított kérelmezők megfelelő támogatást kapjanak” a teljes eljárás során. Gyorsított- és határeljárás nem alkalmazható, ha a megfelelő támogatás nem megadható. Ha a különleges eljárási garanciák iránti igény „az eljárás egy későbbi szakaszában válik ismertté”, akkor is kielégítendő Vitatott kérdések voltak : kötelező legyen-e a sérülékeny személyek azonosítása,vagy csak „törekedniük kelljen” az államoknak az azonosításukra? V.: Igen, kötelező Mikor kell ennek megtörténnie (kellő időben, vagy csak az elsőfokú döntés előtt?) V.: ésszerű időben Kivételt képezzenek-e a gyorsított eljárás alól? V. Igen Milyen fokú segítség jár nekik? (A teljes kérelem benyújtásához szükséges releváns segítség és idő, vagy csak „megfelelő segítség” a jogaik gyakorlásához) V.: Megfelelő

64 A Met. és a vhr. a különleges bánásmódot igénylő személyekről (főbb rendelkezések a évi módosítások után)

65 A Met. (2007. évi LXXXX. tv.) a különleges bánásmódot igénylő (2013 júliusi állapot)
„A befogadási feltételek biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteire.” Met. 30§ (3) a): „ A befogadás anyagi feltételeit korlátozó vagy megvonó döntés meghozatala során a) a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, …” Met. 31/F. §59  (1) A menekültügyi őrizet végrehajtása során a) - a házastársak kivételével - a férfiakat a nőktől, valamint b) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat - a magánélet megfelelő védelmének biztosításával - a többi őrizetestől el kell különíteni. (2) A különleges bánásmódot igénylő személyek elhelyezéséről sajátos szükségleteikre - különösen a korukra, valamint az egészségügyi (és ennek részeként mentális) állapotukra - figyelemmel kell gondoskodni.

66 A Met végrehajtási rendelete (301/2007. (XI. 9) Korm
A Met végrehajtási rendelete (301/2007. (XI. 9) Korm. rendelet) a különleges bánásmódot igénylő személyekről (2013 júliusi állapot) Vhr 3 § „1) A menekültügyi hatóság … vizsgálni köteles, hogy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban: elismerését kérő), továbbá a menekült, az oltalmazott és a menedékes tekintetében a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.” (2) Kétség esetén - ha az érintett hozzájárul - menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti (3) Az érintettet tájékoztatni kell a vizsgálatról és a hozzájárulás megtagadásának következményeiről (4) Ha a vizsgálathoz nem járul hozzá nem élhet a speciális bánásmóddal 

67 33 § a kiskorúakra vonatkozó részletes szabályok 34 §
A Met végrehajtási rendelete (301/2007. (XI. 9) Korm. rendelet) a különleges bánásmódot igénylő személyekről (2013 júliusi állapot) 33 § a kiskorúakra vonatkozó részletes szabályok 34 § (1) A különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő - amennyiben egyéni helyzetére tekintettel és szakorvosi vélemény alapján is szükséges - a §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.

68 Köszönöm a figyelmüket. Nagy Boldizsár www. nagyboldizsar
Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár