2012. évi adótörvény változások és a Gt.. Az adótörvényeket módosító törvények Új cég, új Kft. alapítása legkésőbb idén februárban ajánlott (emelkedő.

Az előadások a következő témára: "2012. évi adótörvény változások és a Gt.. Az adótörvényeket módosító törvények Új cég, új Kft. alapítása legkésőbb idén februárban ajánlott (emelkedő."— Előadás másolata:

1 2012. évi adótörvény változások és a Gt.

2 Az adótörvényeket módosító törvények Új cég, új Kft. alapítása legkésőbb idén februárban ajánlott (emelkedő illetékek, időigényesebb és nehézkesebb eljárás)

3 2012. február 29. napját követően az un. egyszerűsített cégeljárás során a Kft alapítás illetéke 15.000 Ft-ról 50.000 Ft-ra növekszik.  A cégeljárási határidők hosszabbodni fognak; egyszerűsített eljárás keretében csak alapításra lesz lehetőség, változásbejegyzési eljárás esetén az elbírálási határidő 15 napra emelkedik. Az un. adóregisztrációs eljárás (az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel) bevezetése miatt összességében mind a cégalapítás, mind változásbejegyzés időigényesebb, nehézkesebb lesz.  A módosuló rendelkezések szigorítják a székhelyszolgáltatással kapcsolatos szabályokat is.

4  A cégeljárásban változást hoz, hogy 2012. január 1-től már nemcsak az aláírásra jogosultak adóazonosító jelét kell a cégbíróságnak bejelenteni, hanem a társaság tagjaiét (részvényeseiét) is, azaz a módosítás hatályba lépését követően benyújtott első változásbejegyzési kérelemben a "tagok" adóazonosító jelét is be kell jelenteni.

5 Tovább tart a cégeljárás?  Január 1-jével módosult a cégeljárásról szóló törvény; a változás hosszabb várakozási időt eredményezhet, cserébe javíthatja az adómorált?  2010. októberben felröppent a hír, hogy 2012-re megszűnik az egyszerűsített cégeljárás. A meglehetősen gyors eljárásra vonatkozó szabályok valóban változnak januártól, azonban a kezdeti elképzelések valamelyest finomodtak, így nem feltétlenül kell ismét beletörődni a 15 napos ügyintézési határidőbe, a lassuló eljárásért cserébe pedig remélhetőleg sikerül elérni a törvényalkotó által kitűzött célt, nevezetesen az adómorál javítását.

6 A jogi képviselő nyilatkozata a Ctv. 37.§ (5) bekezdése alapján  Több mint egy évvel ezelőtt a 2008. évi XCVI. törvény iktatta be azon új rendelkezéseket a cégtörvénybe amelyek idén januártól amik január 1-től további lehetőséget biztosítanak a cégek számára az elektronikus fizetésben. 2008. évi XCVI. törvénycégtörvénybe2008. évi XCVI. törvénycégtörvénybe  A bejegyzési - illetőleg a változásbejegyzési eljárásban, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő a nyomtatványban nyilatkozik arról, hogy az illeték és közzétételi költségtérítés átutalásra került, az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés az eljárás megindításának napján is megfizethető. (Az igazolásokat a kérelemhez már nem kell minden esetben mellékelni, elég a jogi képviselő nyilatkozata és az azonosító feltüntetése a nyomtatványon. )  Kritérium, hogy a befizetésnek mindenképpen a kérelem benyújtása előtt kell megtörténnie, valamint az is, hogy az illeték és a közzététel 16 jegyű ügyazonosító száma a formanyomtatványon fel legyen tüntetve.

7  A Magyar Államkincstár felé a közzétételi ill cégeljárási díj befizetéséről ha a cégeljárási azonosító elírása történik meg, a befizetés és a cégügy nem találkozik egymással. A cégbíróság ugyanis nem látja a hibásan beérkező összegeket, a kincstárnak pedig nincs információja arról, hogy a kérelem formanyomtatványán milyen ügyazonosító került feltüntetésre. Az elírás sajnos reális lehetőséget rejt magában, hogy a céget ugyan bejegyzik, de csak hónapokkal azután derül ki, hogy hiba történt- egy esetleges APEH vizsgálat megindítása során.

8  A Magyar Államkincstár a befizetésről szóló igazolást közvetlenül a cégbíróságnak (és nem a bejegyzést kérő jogi képviselőjének) küldi meg a befizetést követő munkanapon. Az egyszerűsített cégeljárás határideje továbbra is 1 óra marad, ugyanis a cégbíróság akkor is bejegyzi a céget, ha valami hiba folytán nem érkezik meg hozzá a kincstár igazolása. Abban az esetben, ha öt munkanapon belül továbbra sem érkezik meg az igazolás, a cégbíróság értesíti az adóhatóságot, és az összeg behajtása céljából átadja neki az ügyet.

9  A cégbírósági ügyintézési határidő nem változott ugyan, de a cégek bejegyzésére nyitva álló egy munkaórás határidőt már nem a kérelem benyújtásától, hanem az adószám megállapításáról szóló értesítéstől kell számítani.  Az Art. új eljárási szabály értelmében az adóhatóságnak cégalapítás esetén az adószám megállapítását megelőzően, illetve bizonyos változásbejegyzési eljárások során adóregisztrációs eljárást kell lefolytatnia. Az állami adóhatóságnak – a cégbíróságtól eltérően – nem egy munkaórája, hanem egy munkanapja van arra, hogy az adószámot megállapítsa, és a szükséges ellenőrzést lefolytassa attól az időponttól, hogy hozzá a cégbíróság (egyéni vállalkozók esetében az arra kijelölt szerv) a megfelelő adatokat eljuttatja.

10 Adóregisztrációs eljárás  Az adóhatóság csak akkor állapítja meg az adószámot egy munkanapon belül, ha a cégbíróságtól kapott adatok alapján nem valószínűsíti a törvényben meghatározott akadályok fennállását.  Ha viszont az akadályok fennállása valószínűsíthető, akkor összesen 8 nap áll a hatóság rendelkezésére, hogy eldöntse, valóban valósak-e a korlátozó tényezők. Ekkor értelemszerűen már a cégbírósági eljárás is megakad, a bejegyzési kérelem elintézése felfüggesztésre kerül.

11 Az egyéni céggel kapcsolatos módosítások egyéni céggelegyéni céggel  Az újév komoly változásokat hoz az egyéni vállalkozók életében is. Az év első napjától hatályos az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, amely lehetőséget biztosít bármely egyéni vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzésére. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, az alapító okirat pedig a Ctv. 10. számú mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Egyéni cég esetén kötelezően fel kell tüntetni a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét, valamint az egyéni cég tagjának korlátolt vagy korlátlan felelősségét, korlátolt felelősség esetén pedig a pótbefizetés összegét. 2009. évi CXV. törvény2009. évi CXV. törvény

12 Lakcímadatok megismerhetőségének korlátozása  2009. őszén 192 igen, 154 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés a cégtörvény módosításáról, mely szerint a cégjegyzékben szereplő magánszemélyek lakóhelye nem nyilvános adat. A cégbíróság a betekintés során, valamint a kiadott cégmásolatban, cégkivonatban és cégbizonyítványban - ellenkező kérelem hiányában - nem tünteti fel a természetes személy bejegyzett lakóhelyét. Idén január elsejétől erről csak a jogalap megjelölése esetén ad a cégbíróság felvilágosítást. A megadott jogalapot a cégbíróság rögzíti, valódiságát azonban nem vizsgálja. Ez a változás az online céginformációs rendszerben már 2009. december 11-én életbe lépett.

13 Cégek kötelező iparkamarai regisztrációja  Év elejétől minden újonnan alakuló gazdasági társaságnak (illetőleg egyéni és társas vállalkozásoknak) kötelező a Kamarai regisztráció, a bejegyzést követő 5 napon belül, amelyet az erre szolgáló nyomtatványon kell megtenni. Egyben 5000 Ft-os hozzájárulás megfizetésére is kötelesek.  A már bejegyzett és működő gazdálkodó szervezeteknek 2012. január 1-től 60 napon belül azaz gyakorlatilag február végéig kell bejelentkezniük. Az adatlap letölthető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) honlapjáról (menüpont: Gazdálkodó szervezetek kamarai regisztrációja) és postai úton is beküldhető.  A már bejegyzett és működő gazdálkodó szervezeteknek 2012. január 1-től 60 napon belül azaz gyakorlatilag február végéig kell bejelentkezniük. Az adatlap letölthető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) honlapjáról (menüpont: Gazdálkodó szervezetek kamarai regisztrációja) és postai úton is beküldhető.

14 Köszönöm a figyelmet !