Magas vérnyomás A magas vérnyomás népbetegség, jelentős kockázati tényező az érrendszeri-, szív- és vesebetegségek kialakulásában. Már a vérnyomás-emelkedés.

Az előadások a következő témára: "Magas vérnyomás A magas vérnyomás népbetegség, jelentős kockázati tényező az érrendszeri-, szív- és vesebetegségek kialakulásában. Már a vérnyomás-emelkedés."— Előadás másolata:

1 Magas vérnyomás A magas vérnyomás népbetegség, jelentős kockázati tényező az érrendszeri-, szív- és vesebetegségek kialakulásában. Már a vérnyomás-emelkedés is károsodást okozhat a szervezetben. A gyógyszeres kezelés mellett a beteg is nagyon sokat tehet egészsége helyreállítása érdekében. Javasllott a „káros életmód” megváltoztatása, mint például: a dohányzás, alkoholfogyasztás abbahagyása; az étkezési szokások megváltoztatása: több zöldség és gyümölcs fogyasztása, a sóbevitel csökkentése, az állati zsírok növényi olajokkal, a húsételek hallal való helyettesítse.

2 A magas vérnyomás tünetei
A magas vérnyomás általában nem okoz panaszokat, de jelei lehetnek a szédülés, fejfájás, fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom,idegesség. A magas vérnyomás kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen. Az esetek többségében nem áll mögötte szervi elváltozás. Mindenkit érinthet, de ismertek kockázati tényezők, amelyek elősegítik kialakulását Ide tartozik többek között az öröklött hajlam; a túlsúlyosság a mozgáshiány; a stressz; a túlzott sófogyasztás

3 MILYEN TÜNETEKBŐL VEHETŐ ÉSZRE AZ ÉRSZŰKÜLET?
Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli, krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után, nagyfokú izomfáradságról panaszkodik. Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek.

4 Érszükület

5 A visszér A visszér gyűjtőnév, mely egy érfajtát takar, de visszérnek nevezzük azokat az ereket is, melyek annyira kitágultak, hogy már szabad szemmel is láthatóak, olykor kitüremkedő kék vonalakat, csíkokat okoznak az ember testén – általában a lábán

6 Tronbózis A trombózis a mélyen az izmok között fekvő vénák krónikus megbetegedése, amikor egy vérrög (azaz trombus) miatt a “használt” vért szív felé szállító véna egy szakaszon részlegesen vagy teljesen elzáródik. A trombus az érfal belsejéhez tapadó vérlemezkékből, fehérjékből, fehér- és vörösvérsejtekből jön létre, és mérete folyamatosan nő. A véralvadékonyságot fokozó szerek komoly veszélyforrást jelentenek (fogamzásgátló tabletta, dohányzás), továbbá kockázati tényezők az elhízás, az erek “elzsírosodása”, a szív- es érrendszeri betegségek.

7 Önmagában a trombózis nem halálos betegség, de más betegséggel összekapcsolódva igen magas lehet a halálozási aránya. Például a csontritkulás okozta különböző törések miatt hosszú ideig mozdulatlanságra ítélt, idős betegek fele trombózisban hal meg. Trombózis jele lehet, ha az alsó lábszár látványosan megduzzad, felülete meleg lesz a gyulladás miatt. Színe először kékesre, majd vöröses barnára vált A lábszárban fájdalom jelentkezik minden lépésre és ha a lábfejed hátrafeszíted, ill. a térdhajlataban erős fájdalmat érzel.

8 A szívinfarktus éves előfordulását Magyarországon 0,20–0,25 százalékra (évi 20–25 ezer új beteg) becsülik. szívinfarktus kezelésének lényege az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül (reperfúzió). Ennek lehetőségei a következők: Az érelzáródást okozó vérrög gyógyszeres feloldása Az érelzáródás mechanikus megnyitása szívkatéteres eljárással Az elzáródott érszakasz megkerülése szívsebészeti beavatkozás során készített áthidalással Az infarktus tünetei nagymértékben függnek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől s az érintett szívizomterület nagyságától.

9 Jellemzően hirtelen kezdődő szegycsont mögötti szorító, markoló, igen erős mellkasi fájdalom jelenik meg, mely kisugárzik a vállakba, jellemzően a bal vállba, esetleg a bal karba, bal kéz kisujjába. Fizikai terhelésre általában fokozódik, de pihenésre nem szűnik meg, esetleg enyhül. Hányinger, hányás, a vérnyomás csökkenése, hideg verejtékezés társulhat hozzá. A fájdalom miatt halálfélelem is gyakran megjelenik.

10 VÉGE Köszönöm a figyelmet Készítette: Nagy Adrien 10.a