Területi tervezés.

Az előadások a következő témára: "Területi tervezés."— Előadás másolata:

1 Területi tervezés

2 A területi tervezés fogalma
a területfejlesztési politikát érvényesítő eszközrendszer fontos eleme de: valamennyi politikának vannak területi vetületei (!) a jogszabályban rögzített szereplők egy adott térség rö-videbb és hosszabb távú céljait és az ezek eléréséhez szükséges eszközöket rögzítik - hosszabb távú → stratégia, koncepció - rövidebb távú → operatív program célja a régió fejlesztése

3 A területi tervezés fogalma
a tervkészítéskor figyelembe kell venni: realitás szakmaiság érintettek bevonása (partnerség) szubszidiaritás vertikális és horizontális koordináció ágazati koordináció a tervek tartalmazzák: helyzetelemzés jövőkép, átfogó és konkrét célok meghatározása a megvalósítás módja, eszközei

4 A tervezés folyamata előkészítő fázis
előzmények: mi indokolta a stratégia kidolgozását? a stratégia törvényi, jogszabályi feltételei a stratégiaépítés alapelvei és módszerei a terület funkcióinak, feladatainak körülhatárolása a stratégia kiinduló hipotézisének meghatározása technikai lépések (pl.: ütemezés, stb.)

5 2. a külső környezet vizsgálata
A tervezés folyamata 2. a külső környezet vizsgálata az európai regionális fejlődés irányai, hatásai a térségre (ha határmenti térség: a szomszédos ország érintkező régiója, nagyvárosai) el kell helyezni a térséget a magyar térszerkezetben (versenyelemzés) a területfejlesztés szereplőinek elvárásai (önkormányza-tok, vállalkozások, nonprofit szervezetek, lakosság)

6 3. a belső adottságok feltérképezése
A tervezés folyamata 3. a belső adottságok feltérképezése humán erőforrások (népességszám, demográfiai szerk., foglalkoztatási szerk., munkanélküliség jellemzői, okta-tási intézmények, a lakosság egészségügyi állapota) a térség gazdasági szerkezete (ipar, mezőgazdaság, szolgáltató szektor, KKV-k) környezet állapota, minősége (természeti kincsek, védett értékek)

7 A tervezés folyamata infrastruktúra (közlekedés, energetikai rsz-ek, kommuni-kációs rsz-ek színvonala) településszerkezet társadalmi környezet minősége (társadalmi szerkezet, civil társadalom, kultúra stb.) az eddigi fejlesztések eredményei a térséget érintő ágazati fejlesztési elképzelések

8 4. a stratégia összeállítása
A tervezés folyamata 4. a stratégia összeállítása a helyzetfeltárás összefoglalása SWOT-analízissel forgatókönyvek felvázolása jövőkép célpiramis

9 5. A megvalósítás keretei
A tervezés folyamata 5. A megvalósítás keretei időbeli ütemezés az intézményi keretek kijelölése - az egyes szereplők feladatai a fejlesztési források meghatározása a stratégia megismertetése - kommunikáció (célcsoportok: a területfejlesztés szereplői, lakosság) az eredménymutatók meghatározása monitoring

10 Tervezés az EU-ban

11 Az uniós regionális politika eszközei 2007-2013
az elmaradott térségek felzárkóztatását a Strukturális Alapok (2 alap: ERFA, ESZA) és a Kohéziós Alap segí-tik → összesen: 347 milliárd euró három új célkitűzés: a konvergencia, a regionális ver-senyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés az uniós forrásokból való részesülés a as periódusban → az 1083/2006 EK-rendelet, amely 2 féle tervdokumentumot ír elő:

12 Nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK)
a tagállam kormányának nemzeti stratégiai dokumentu-ma ( más néven: fejlesztési terv) minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy fő-re eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van részei: - helyzetelemzés - tematikus és területi prioritásokat tartalmazó stratégia - pénzügyi források (alaponként és programonként) - végrehajtásra vonatkozó intézkedések addícionalitás elve: a tervben szereplő fejlesztési igé-nyekhez az EU társfinanszírozóként járul hozzá készítői: a tagállam kormánya + társadalmi egyeztetés

13 Operatív programok (OP)
a fejlesztési tervbe foglalt célok megvalósítását segítik a források felhasználásának részletes szabályait hatá- rozzák meg ezeken keresztül történik a prioritásokba foglalt célok megvalósítása, részei: - célok - prioritások - intézkedések - finanszírozási terv - végrehajtás

14 Magyarország első nemzeti fejlesztési terve (NFT I.)
a os periódusra vonatkozott 5 operatív programot tartalmaz (a régiók nem kaptak ön-álló OP-ket, egyetlen regionális OP) STRUKTURÁLIS ALAPOK MEGOSZLÁSA OPERATÍV PROGRAMONKÉNT    Operatív Program             millió euró (99-es áron)    EU támogatás megoszl. (%)   Humánerőforrás fejlesztés (HEFOP)    421,8                                        23,89  Gazdasági Versenyképesség (GVOP) 411,8                                   ,33  Agrár- és Vidékfejlesztés (AVOP)         320,6                                   ,16  Környezeti és infrastruktúra (KIOP)      290,8                                    ,48  Regionális fejlesztés (ROP)                  315,8                                   ,90  Technikai segítség                          ,5                                          0,24   Strukturális Alapok összesen                                               100 

15 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Mo. 2. nemzeti fejlesztési terve, a as perió-dusra szól alcíme: Foglalkoztatás és növekedés 1. helyzetértékelés – a stratégia megalapozása makrogazdasági helyzet társadalmi-gazdasági állapot az I. NFT tapasztalatai

16 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
2. A stratégia meghatározása Átfogó célok – összhang a lisszaboni stratégiával - a foglalkoztatás bővítése - a tartós növekedés elősegítése A célokhoz tartozó tematikus és területi prioritások - 6 prioritás: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesz-tés, területfejlesztés, államreform

17 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
- megjelölik az OP-t, amelynek keretén belül az adott prioritás megvalósul 15 operatív program (külön regionális OP-k) Pénzügyi terv Végrehajtás

18 Forrás: KSH

19 Az egy főre jutó GDP az uniós átlag százalékában (NUTS 2 régiók)
1996 2000 2004 2007 Közép-Magyarország 75 85 101 103 Közép-Dunántúl 48 53 60 58 Nyugat-Dunántúl 55 63 66 61 Dél-Dunántúl 42 45 43 Észak-Magyarország 36 40 Észak-Alföld 37 41 39 Dél-Alföld 44 Magyarország 52 62 EU 27 100

20

21

22

23

24

25 A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013)
A fejlesztési terv végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt: Nemzeti Fejlesztési Tanács a kormány tanácsadó testülete nyomon követi és értékeli a fejlesztéspolitikai célok meg-valósulását elnöke: a miniszterelnök; tagjai: a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, miniszterek, felkért szakértők

26 A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013)
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) a kormány fejlesztéspolitikáért felelős, döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő szerve elnöke: a miniszterelnök, tagjai: az államtitkárok összehangolja az európai uniós és hazai forrásból meg-valósítani kívánt fejlesztéseket

27 A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013)
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az ÚMFT és az operatív programok megvalósításáért felelős koordinációs-irányító szervezet valamennyi operatív program irányító hatósága itt talál-ható Irányító hatóságok (IH) koordinálják az OP-k tervezését, felelősek a kapott támo-gatások felhasználásáért

28 A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013)
az OP-k megvalósításában közreműködő szervezetek segítenek pl.: Váti Kht., hét regionális fejl-i ügynökség → - mód nyílik a régiók bevonására - az alacsonyabb területi szintek nem jutnak szerephez Az operatív programok monitoring bizottságai az OP felügyeletéről gondoskodnak (koordinációs, dön-téshozó testület) Az egyetlen ellenőrző és igazoló hatóság: a Pénzügyminisztérium

29 Területi tervezés Magyarországon
A területfejlesztési törvény → fejlesztési dokumentumok el- készítését írja elő meghatározott szereplők számára: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) ban készül az első, 2005-ben a második - meghatározza az ország közép- és hosszú távú fej-lesztési céljait (2013 ill. 2020) - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felel a kidolgozásáért, a Parlament fogadja el

30 Területi tervezés Magyarországon
Regionális fejlesztési koncepciók, regionális fejlesz-tési programok - a tervezési-stratégiai régiók területére készülnek - időtáv: a koncepciók esetén 7-15, a programok esetén 3-6 év - a regionális fejlesztési tanácsok fogadják el őket, a re-gionális fejlesztési ügynökségek készítik

31 Területi tervezés Magyarországon
Megyei területfejlesztési koncepciók és programok - időtávuk: a koncepciók esetén 7-15, a programok ese-tén 3-6 év - a megyei területfejlesztési tanácsok hagyják jóvá, mun-kaszervezeteik dolgozzák ki

32 Területi tervezés Magyarországon
Kistérségi fejlesztési koncepciók és programok - időtávuk: a koncepciók esetén 7-15, a programok ese-tén 3-6 év - a kistérségi fejlesztési tanácsok hagyják jóvá, munka-szervezeteik dolgozzák ki

33 Területi tervezés Magyarországon
Két szinten zajlik: el kell készíteni az uniós források elnyeréséhez szüksé-ges dokumentumokat (nemzeti fejlesztési terv, OP-k) az 1996-os területfejlesztési törvény által előírt fejleszté-si tervek (OTK, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési koncepciók és programok)

34 Területi tervezés Magyarországon
Problémák: az uniós és a hazai tervezés jogi keretei eltérőek nem egységesek az uniós és a hazai tervek megvalósí-tását illető időtávok intézményi hátterük közt alig van átfedés

35 Területi tervezés Magyarországon
Feladat: a kétféle tervezés közti nagyobb összhang megteremté-se pl.: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció ↓ - közösségi és hazai forrásokra egyaránt épít - az ÚMFT és ennek operatív programjai már ezek figyelembe vételével készültek