A gyermekek játékában megjelenő pedagógusmodell

Az előadások a következő témára: "A gyermekek játékában megjelenő pedagógusmodell"— Előadás másolata:

1 A gyermekek játékában megjelenő pedagógusmodell
Kovácsné dr. Bakosi Éva Szakanyagán felhasználásával Farkasné Egyed Zsuzsa

2 Az óvodapedagógus szerepe a játékban
a beavatkozás, melyet korábban minden differenciálás nélkül használtak az óvónői ötletadás, segítségnyújtás, s akár a konfliktusmegoldás helyzeteire. Ma már ez az óvodapedagógusnak azt a játékbeli megnyilvánulását jelenti, amikor meg kell állítania a játékot, mert az nem megfelelő irányba halad, balesetveszélyes, kedvezőtlen hatású a többi gyermek játékára

3 Az óvodapedagógus szerepe a játékban
ma már nem használatos a játékvezetés megnevezés, melyen az óvodapedagógus tudatos játékalakító, játékfejlesztő tevékenységét értettük. Ez azonban nem fejezte ki kellően a játék legfőbb jellemzőjét, a játék önkéntességét, sőt a gyakorlatban gyakran ellentétesen hatott a játékra.

4 Az óvodapedagógus szerepe a játékban
Ennek feloldására honosodott meg a játékirányítás, mint amely az óvodapedagógusnak a játék továbbfejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét jelentette.

5 A 90-es évektől az a felfogás
a játékirányítás az óvodapedagógusnak a játékfolyamat kibontakozása elősegítését szolgáló játékra ható tevékenysége. kívánatos , hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk a játék szabadságának, amely a gyermek saját elhatározására épülő szabad képzettársítások alkotta játékvilágban jut kifejezésre.

6 Mi is a játék? Nehéz volt összehangolni: a játék nevelési funkcióját
a játék önkéntes jellegével. Nehéz annak gyakorlati kezelése: hogy a gyermeki játékvilág ugyan a valóság talaján épül, de az a felnőtti racionalitás kereteit nem tűri.

7 A „játékirányítás” tagadása, helyette megjelenő fogalom
"csendesen szemlélődő” óvodapedagógus az "aktív figyelő" nevelői magatartás kifejezéseinek alkalmazása az óvodapedagógus játékbeli szerepének megjelölésére.

8 Az óvodapedagógus szerepének helyes megközelítése a játékban
megkülönböztetünk a gyermekek óvodai játékának két formáját szabad játékát kezdeményezett vagy ajánlott játékokat, (különösen azokat a játékkezdeményezéseket, amelyek közelebb állnak a szervezett tanuláshoz, mint a szabad játékhoz)

9 Az óvodapedagógus játékbeli szerepe
azon hatások összessége, amellyel a gyermekek játékának kibontakozását segíti elő feltételteremtő tevékenységével és játékával. Az óvodapedagógus tehát a játék kibontakozása (tehát nem fejlesztése) céljából hat a játékra, amely közvetlen vagy közvetett megnyilvánulásokban realizálódik.

10 A szabad játék kereteiben megjelenő indirekt hatásokat
Az óvodapedagógusnak a játékra gyakorolt hatásával kapcsolatos ismereteinket több ponton is ki kell egészíteni, illetve újra kell gondolni. Az óvodák nevelési felfogása, pedagógiai légköre is megváltozott a módosított alapprogram szellemében.

11 Megváltozott játék helye az óvodai élet egészében
a gyermek autonómiája, a gyermek tisztelete, ami magában foglalja a gyermeki vágyak, szükségletek fokozottabb figyelembevételét, az önállóság prioritása, az egyéni fejlődési ütem és különbözőségek figyelembevétele, tolerancia és szolidaritás, a kooperáció, s benne az egyén önmegvalósítása, integratív pedagógiai stílus stb.

12 A programok jellemzői MEGFOGALMAZÓDOTT a játék modern pedagógiai felfogások közös vonása: a szociálisan hasznos az individuum számára is előnyös cél elérésére törekvés.

13 Megváltozott az óvodásgyermek kép
több olyan képességgel is rendelkeznek a gyermekek, amelyeket eddig a kisiskolás korúak sajátjának véltünk, az eddigi ismereteinkhez viszonyítva a gondolkodási műveletekben is előrébb járnak az óvodások, tisztulni látszik a szocializációval kapcsolatos differenciáció, affibiáció, az utánzás és a kognitív sémák kialakulásának folyamata, a környezeti hatásokban jelentkező új ellentmondások miatt a fejlődés veszített lendületéből. Különösen igaz ez a gyermekek érzelmi életének kibontakozására. Márpedig a szocializáció fejlődésének döntő eleme az érzelem óvodáskori differenciálódása.

14 Az óvodapedagógus megbízható szakismerete
Az óvodás gyermek képességei (kognitív, szociális, motoros, verbális) és szocializációja (utánzás, azonosulás, identifikáció, társas hatóképesség stb.). A modern pedagógia paradigmái, értékei. A gyermeki környezet sajátosságainak ismerete. A játék legfőbb pszichológiai-pedagógiai kérdései, különös tekintettel az óvodapedagógus játékfeltétel megteremtésének és együttjátszásának pedagógiai vonatkozásaira.

15 A feltételek megteremtése
A játék legfőbb jellemzői interaktív, szabad és nem korlátoz örömszerző, többféle megoldást tesz lehetővé, ötletgazdag, alkotó stb A játék szerves, örömteli része, s egyben játékfejlődésének mutatója is

16 A támogató, igazodó, illeszkedő játékkapcsolat kialakítására törekvő óvodapedagógus további jellemzője a közvetlen, nyugodt hangvétel, a megengedő attitűd, a kölcsönösség, a kongruens kommunikáció, az empátia, a személyes bánásmód, készség az együttműködésre, pozitív beállítódás, a gyermekek játékérdeklődéséhez, játékigényéhez való alkalmazkodás.

17 Óvodapedagógus készenléti állapota
Minden esetben a gyermekek aktuális játéka dönti el, hogy az óvodapedagógus játékra ható megnyilvánulásának melyik formája lesz kedvező a játék alakulására! Időbeliség Beállítódás Lehetőség Felkészültség

18 Óvó feladata Van, amikor szemlélni kell a játékot.
Van, amikor hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában. Van, amikor segíteni kell. Van, amikor együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet. Van, amikor közbe kell avatkoznunk.

19 Máskor az óvó feladata Van, amikor nem lehet csak szemlélni a játékot, a gyermekek számára megoldhatatlan helyzeteket. Van, amikor nem szabad mindjárt segítségükre sietni, mert éppen a játék keretében tapasztalhatják meg a különböző problémahelyzetek megoldását. Van, amikor nincs ránk szükség. Van, amikor nélkülünk, társaikkal vagy egyedül akarnak játszani, szemlélődni, valamit cselekedni. Van, amikor a gyermekek önállóan is képesek kiállni igazukért, nélkülünk is megoldják konfliktusaikat.

20 Az óvodapedagógus játékhelyzetben való döntése
A döntések meghozatalát segíti: sokoldalú gyermekismerete, a játék lényegének szem előtt tartása, a gyermekek játékának megértése, elfogadása, az óvodapedagógus játékszeretete játékos beállítódása.

21 A játékban megjelenő pedagógusmodell
az óvodapedagógus milyen mértékben tud eleget tenni a helyi nevelési programban megfogalmazott játékbeli szerepének, milyen összhang van a külső és a belső értékelése (verbális, nonverbális) pedagógiai intelligencia

22 Az óvodapedagógus mérhető értékének megjelenő formái
az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége az óvodapedagógusnak a játék kibontakozását támogató közvetlen megnyilvánulásai az óvodapedagógus játszóképességei az óvodapedagógus játéktanácsadó tevékenysége a szülőknek.

23 Az óvodapedagógus játékmagatartása
Beszéde Kapcsolata a gyermekekkel Figyelem megosztása Egyénisége, stílusa A játék folyamatosságának érvényesülése A gyermeki önállóság biztosítása Biztosította-e a játék szabadsága A játék közben megjelenő kulturált magatartás normáinak érvényesülése, megerősítése Konfliktusok kezelése A gyermekek közötti játékkapcsolatok alakulásának segítése

24 Köszönöm a türelmet a figyelmet az azonosulást empátiát
érzelmi biztonságot kooperációs képességet gyors reagáló képességet lelkesedést jókedvet, derűt, vidámságot ,