Közigazgatási alapvizsga

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási alapvizsga"— Előadás másolata:

1 Közigazgatási alapvizsga
II. témakör A közigazgatás felépítése és működése A diasor hatályosítva: 2009.december

2 Az előadás tartalmi felépítése
A közigazgatás felépítése Államigazgatás Önkormányzati igazgatás A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek

3 1. A közigazgatás felépítése
1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása

4 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata
Szervezetrendszer Alapvető funkció: közérdek megvalósítása Törvényhozó által meghatározott eszközök, keretek Feladata Jogalkotás Hatósági jogalkalmazás Közszolgáltató jellegű feladatok

5 1.2. A közigazgatás rendszere
Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Önkormányzati közigazgatási szervek Államigazgatási szervek egyszemélyi felelős vezető (hierarchikus rendszer); van felettes szervük állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyont kezelik; képviselő-testület hozza létre az egységes hivatalt Irányítja a polgármester , vezeti a jegyző helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-meghatározás; önálló döntési jogkör; képviselő-testület a ktgv.-t önkormányzati vagyont kezel

6 1.2.1. A közigazgatás felépítése
Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Önkormányzati igazgatási szervek Államigazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek [pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek (ORTT)] Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek)

7 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása
HATÁSKÖR terjedelme szerint Általános hatáskörű szervek Különös hatáskörű szervek ILLETÉKESSÉG szerint Központi szervek Területi szervek Helyi illetékességű szervek

8 2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei
2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei

9 2.1. Az államigazgatás központi szervei
Csoportjai A kormány és a kormány munkáját segítő szervek; Minisztériumok; A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (3 típus) Jellemzői Az egész országra kiterjed az illetékességük; Országos feladatokat látnak el; Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

10 A kormány Testületi szerv -hatáskörét ülésén gyakorolja (Működését Ksztv. és ügyrend) Tagjai: Miniszterelnök jogállása (választással, szerepe) Miniszterek jogállása (kinevezés, feladataik) Alkotmány alapján kettős funkciója: 1/Kormányzati tevékenység 2/Államigazgatási irányítási (7 példa) tevékenység (3 példa)

11 2.1.1. A kormány segédszervei
Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv: Miniszterelnöki Hivatal (miniszter vezetésével) Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: Kormánybizottságok Kabinetek Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) „Egyszemélyes” segédszervek: Kormánybiztosok

12 2.1.2. Minisztériumok Általánosítható feladatok
Részvétel a jogalkotásban Ágazati stratégiaalkotás és tervezés Alárendelt szervek irányítása felügyelete Hatósági jogalkalmazás, ellenőrzés Nemzetközi kapcsolattartás Civil kapcsolatok

13 2.1.2. A minisztérium szervezete
Miniszter egyszemélyi felelős vezetése és a Kormány irányítási jogköre ---- normatív utasítás Szervezeti egységek A szervezet politikai változó elemei és azok jellemzői A szervezet szakmai állandó elemei és azok jellemzői

14 2.1.3. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek
KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: APEH, ÁNTSZ, OEP, KEHI, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: ORTT, Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal Fő feladatok: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység;

15 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szerveinek csoportosítása
Illetékességi terület alapján Helyi Körzeti Megyei Regionális Hatáskör alapján Általános hatáskörű (jellemzői, jogállása a következő dián) Különös hatáskörű Jogállása, jellemzői: -feladat- hatáskör ágazati -irányítása -hatósági jogalkalmazás, szolgáltatás, nyilvántartás, adatgyűjtés

16 2.2.2. Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv
A kormány területi szerveként ellátott feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok Alapfeladatok: I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; Önkormányzatok törvé-nyességi ellenőrzése –változás A hivatal szervezetében önálló szakigazgatási szerveken keresztül ellátott feladatok: fogyasztóvédelmi felügyelőség –vált szociális- és gyámhivatalok 1997-től építés felügyelet 2010-től

17 3. Az önkormányzati igazgatás
3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai 3.3. Az önkormányzatok szervezete

18 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai
A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

19 3.1.1. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai
Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

20 3.2. Az önkormányzatok típusai Területi tagozódás szerint
Területi önkormányzat: Megyei önkormányzat Települési önkormányzatok: Fővárosi Fővárosi kerületi Városi (megyei jogú városi) Községi (nagyközségi) Sajátos típus: Kisebbségi önkormányzatok helyi, területi (megyei) és országos szinten

21 3.2.1. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei
Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros: kétszintű önkormányzat működik; kétszintű jogalkotás. Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatuk Kisebbségi önkormányzat: önkormányzati hatósági ügy kivételével

22 3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint)
Települési önkormányzat Kötelező feladatok Ötv. 8.§ (4) Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. hulladékgazdálkodás) -egészséges ivóvíz, -óvodai nevelés, -alapfokú oktatás, -egészségügyi, szociális alapellátás, -közvilágítás, -helyi közutak fenntartása, -köztemető fenntartása, -nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. (Helyi rendeletben! Államháztartási törvény!) Pl: - településfejlesztés – rendezés, -környezetvédelem, -lakásgazdálkodás, -tömegközlekedés, -vízelvezetés, csatornázás.

23 Önként vállalt feladatok
Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. (Bács-Kiskun megyei példa) Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé-szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép-iskolai ellátás (ha a telepü-lés nem vállalja).

24 3.3. Az önkormányzatok szervezete
Képviselő-testület Önkormányzati feladat és hatáskör címzettje Legfontosabb hatáskörei Hatáskörgyakorlás (ülésen, döntéshozatal) Tagjai és jogállásuk Képviselő-testület szervei Ötv 9.§ (2) alapján Polgármester Bizottságok Részönkormányzat testülete Képviselő-testület hivatala

25 3.3.1. A polgármester Képviselő-testülethez való viszonya
Képviseleti joga Feladatai a képviselő-testület működéséhez kapcsolódóan (előkészítés, összehívás, levezetés, végrehajtás, átruházott hatáskör) Feladata a polgármesteri hivatalhoz kapcsolódóan (irányítás) Államigazgatási hatáskörök címzettje Alpolgármester

26 A bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés-hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bi-zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan-dó, vagy eseti)

27 3.3.3. Részönkormányzat testülete
Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Elkülönült telepü-lésrészek elkülönült érdekeinek képvise-lete jelenhet meg az adott településrészen működő településré-szi önkormányzaton keresztül. Döntési jogkört is gyakorolhat a tele-pülésrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

28 3.3.4. A képviselő-testület hivatala
A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására (polgármesteri hivatal, főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, stb…) A feladatok kettős jellegűek: önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) államigazgatási feladat- és hatáskörök (a polgár-mesteri hivatalt vezeti) A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el (kihe-lyezett félfogadás). Jegyző: hivatalt vezeti, köztisztviselő, feladata kettős, aljegyző

29 3.4.1. Az önkormányzatok működése
A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye;

30 3.4.2. Az önkormányzati hatáskör gyakorlás
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

31 3.4.3. Önkormányzati társulások
A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület Sajátos formája a körjegyzőség

32 3.4.4. Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel
-képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása Országgyűlés: törvényi keretek (pl.Ötv) feloszlatás területszervezési döntések Köztársasági elnök: választások kitűzése területszervezési döntések köztársasági biztos kinevezése Önkormányzat (Önkormányzati Miniszter) -”ágazati” felelős -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Általános hatáskörű, Területi államigazgatási szerv (Közigazgatási hivatal) törvényességi ellenőrzés szakmai segítségnyújtás hatósági feladatok

33 4. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek
4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 4.2. Nonprofit szervezeti formák 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

34 4.1. Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma
A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; pártpolitikától független önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; B.) Non profit szervezeti formák a hatályos Ptk alapján: Egyesület, Köztestület, Alapítvány (közalapítvány), Non profit gazdasági társaság (közhasznú társaság) C.) Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

35 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

36 Köszönöm a figyelmet és sikeres felkészülést kívánok!
A Közigazgatási Képzési Igazgatóság honlapja: A Délalföldi Regionális Államigazgatási hivatal honlapja: