A képviselő-testület működése II.

Az előadások a következő témára: "A képviselő-testület működése II."— Előadás másolata:

1 A képviselő-testület működése II.
dr. Radácsi Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály 2010. december 15.

2 A képviselő-testület működése II.
Az előadás témakörei: 1. Szervezeti-és Működési Szabályzat tartalmi elemei 2. A testületi ülések száma 3. A testületi ülések összehívása 4. A rendkívüli testületi ülés 5. A testületi ülések nyilvánossága 6. A testület döntései 7. A döntéshozatali eljárás 8. Az ülésvezetés 9. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve 10. Közmeghallgatás, lakossági fórumok 11. Frakciók 12. A képviselő-testület önfeloszlása, feloszlatása

3 Szervezeti és Működési Szabályzat
Alkotmány 44/A. § (1) bek. e) pont: A helyi képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét Ötv. 1. § (6) bek. a) pont: A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét. - Ötv. 18. § (1) bek.: A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti-és működési szabályzatról szóló rendeletében állapítja meg. SZMSZ tartalmi elemei 1. Bevezető 2. Általános rendelkezések 3. Feladat-és hatáskörök 4. A képviselő-testület működése 4.1 A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre 4.2 Az ülések tervezése, előkészítése 4.3 Az előterjesztések 4.4 A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése 4.5 A döntéshozatali eljárás

4 Szervezeti és Működési Szabályzat
5. A képviselő-testület jegyzőkönyve 6. Lakossági fórumok 7. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció 8. A képviselő-testület bizottságai 9. A településrészi önkormányzat 10. A polgármester 11. Az alpolgármester 12. A jegyző 13. Az aljegyző 14. A polgármesteri hivatal 15. Társulások, nemzetközi kapcsolatok 16. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 17. Az önkormányzat gazdálkodása 18. Vegyes és záró rendelkezések

5 Szervezeti-és Működési Szabályzat
Az SZMSZ-ben KÖTELEZŐEN szabályozandó: 1. A testületi ülések száma. (Ötv. 12. § (1) bek.) 2. Annak meghatározása, hogy mely önszerveződő közösségeket illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a testületi és bizottsági ülésen. (Ötv. 8. § (5) bek.) 3. Az önkormányzati rendelet kihirdetése helyben szokásos módjának meghatározása. (Ötv. 16. § (2) bek.) 4. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végző bizottság meghatározása. (Ötv. 22. § (3) bek.) 5. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése módjának meghatározása. (Ötv. 31. §) 6. Körjegyzőség esetén az egyes községekben tartandó ügyfélfogadás idejének, gyakoriságának meghatározása. (Ötv. 40. § (5) bek.)

6 Szervezeti-és Működési Szabályzat
7. Azoknak a fórumoknak a rendje, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. (Ötv. 18. § (2) bek.)ű 8. Azok az előterjesztések, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testületnek. (Ötv. 23. § (1) bek.) 9. Polgármester illetményének emelésére javaslatot tevő bizottság meghatározása a 100-nál kevesebb lakosú község kivételével (Pttv. 3. § (4) bek.) 10. A települési kisebbségi önkormányzat részére a testületi működés feltételeinek biztosítására vonatkozó szabályok. (Nek.tv. 27. § (1) bek.) 11. A képviselői összeférhetetlenség kivizsgálására jogosult bizottság meghatározása. (Ökjt. 9. § (2) bek.) 12. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére jogosult bizottság meghatározása. (Ökjt. 10/A. § (3) bek.)

7 A testületi ülések száma
szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számban: SZMSZ kötelező tartalmi eleme, ülések gyakoriságának (ha lehetséges: időpontjának, helyének) meghatározása - évente legalább 6 (Ötv. 12. § (1) bek.) HIBÁS MEGOLDÁS AZ SZMSZ-BEN: „ A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.„ (Ötv. megismétlése) JÓ MEGOLDÁSOK AZ SZMSZ-BEN: a képviselő-testület havonta egy ülést tart (július-augusztus hónap kivételével) a képviselő-testület minden hónap utolsó csütörtökjén tartja ülését.

8 A testületi ülés összehívása
- polgármester az Ötv. 12. § (2) bek. alapján polgármester akadályoztatása esetén: alpolgármester (Ötv. 34. § (1) bek.) több alpolgármester esetén a polgármester jelöli ki az általános helyettesítésre jogosult alpolgármestert; alpolgármesterek feladatát, a feladatok alpolgármesterek közötti megosztását a polgármester határozza meg SZMSZ-ben megjelölt személy a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén speciális eset: Pttv. 6. § (3) bek.: polgármester elleni fegyelmi eljárás esetén a vizsgálóbizottság elnöke hívja össze a fegyelmi tanácsként működő képviselő-testület ülését speciális eset: Ötv. 98. § (2) bek. f) pont: közigazgatási hivatal vezetője KÖTELEZŐ AZ SZMSZ-BEN SZABÁLYOZNI: polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására, vezetésére ki jogosult (Ötv. 31. §) – általában: valamelyik bizottság elnöke (Ügyrendi, Jogi, stb.) vagy a korelnök SZMSZ-BEN SZABÁLYOZHATÓ: mi tekinthető a polgármester tartós akadályoztatásának (pl. 30 napot meghaladó távollét); meghívók alaki kellékei, meghívót hány nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni, meghívók kézbesítésének módja, stb… SZMSZ-BEN NEM SZEREPELHET: alpolgármesterek feladatainak megosztása, általános helyettesítésre jogosult alpolgármester kijelölése

9 A rendkívüli testületi ülés
kötelező összehívni: képviselők egynegyede képviselő-testület bizottsága indítványára (Ötv. 12. § (1) bek.) ha az indítványnak a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget: közigazgatási hivatal vezetője összehívja a testületi ülést (Ötv. 98. § (2) bek. f) pont) GYAKORI PROBLÉMÁK, KÉRDÉSEK: A meghívóban szereplő napirendi pontokkal és időpontra köteles-e a polgármester összehívni a rendkívüli ülést? Hány napon belül köteles eleget tenni a kezdeményezésben foglaltaknak? Amennyiben az ülést a közigazgatási hivatal vezetője hívja össze, ki lesz az ülés vezetője? Az SZMSZ-ben a 15 napos határidőnél rövidebb határidő meghatározható-e a polgármester számára az ülés összehívására? Az SZMSZ-ben a kötelező összehívás esetei az Ötv-től eltérően is meghatározhatók-e? (pl. képviselők 1/3-ának kezdeményezése esetén kötelező)

10 A rendkívüli testületi ülés
JÓ MEGOLDÁSOK AZ SZMSZ-BEN eljárási rend szabályozása: hány nappal korábban kell a meghívót kiküldeni, csak a meghívóban szereplő napirend tárgyalható, meghívó kézbesítésének módjai, stb… TÖRVÉNYSÉRTŐ MEGOLDÁSOK AZ SZMSZ-BEN a rendkívüli ülés kötelező összehívása eseteinek Ötv-től eltérő meghatározása arról való rendelkezés, hogy ha a polgármester meghatározott időn belül nem hívja össze az ülést, azt az indítványozók összehívhatják

11 A testületi ülések nyilvánossága
fő szabály: a testületi ülés nyilvános (Ötv. 12. § (3) bek.) ZÁRT ÜLÉS TARTÁSÁNAK ESETEI (Ötv. 12. § (4) bek.): kötelező zárt ülést tartani (nem kell szavazni róla): - önkormányzati hatósági ügy - összeférhetetlenségi ügy - kitüntetési ügy - vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás érintett nyilatkozatától függően kell zárt ülést tartani (nem kell szavazni róla): - választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása,fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása - feltétel: az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele - az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően be kell szerezni (szóban vagy írásban is történhet) - ha nem egyezik bele vagy nem nyilatkozik: zárt ülés képviselő-testület döntésétől függően zárt ülés tartható (szavazni kell róla: minősített többség): - vagyonával való rendelkezés, illetve az általa kiírt pályázat tárgyalásakor - ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene

12 A testületi ülések nyilvánossága
ZÁRT ÜLÉSEN VALÓ RÉSZVÉTEL: - Ötv. 12. § (5) bek. – taxatív felsorolás: képviselő-testület tagjai, nem képviselő-testületi tag alpolgármester, kisebbségi szószóló, jegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő külsős bizottsági tagok e jogviszonyukból eredően nem jogosultak a részvételre érintett és szakértő nem automatikusan, csak ha a polgármester meghívja (vagy törvény előírja) Ötv. 92/C. § (1) bek. alapján: a könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a testület nyilvános és zárt ülésén; a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a polgármester köteles az ülésre meghívni kisebbségi szószóló: nem csak a kisebbséget érintő napirend tárgyalása esetén, hanem valamennyi napirendi pontnál a résztvevők a jegyzőkönyv, előterjesztések megismerésére is jogosultak (ha csak egyes napirendi pontok megtárgyalásánál lehetnek jelen, csak az erre vonatkozó anyagokat ismerhetik meg)

13 A testületi ülések nyilvánossága
GYAKORI HIBÁK: kitüntetési ügyek nyilvános ülésen történő tárgyalása elmarad az érintettek nyilatkoztatása, nyilatkoztatás hiányában nyilvános ülés tartása zárt ülés tartása olyan napirendek tárgyalása esetén, amire a törvény nem ad lehetőséget, üzleti érdek fogalmának túl széles értelmezése (figyelemmel kell lenni a közérdekű adatok nyilvánosságának követelményére is) – pl. Adatvédelmi Biztos 1332/A/2006-5, 1344/K/ nyilvános ülésen kép-és hangfelvétel készítésének megtiltása (57/2000. (XII. 19.) AB határozat) zárt ülés tartása esetén nem biztosítják a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét rendeletalkotás zárt ülésen (17/1997. (II. 28.) AB határozat) a nyilvános ülés előterjesztéseibe, jegyzőkönyveibe történő betekintés korlátozása, másolat készítés megtagadása zárt ülési jegyzőkönyvbe való betekintés nem biztosítása az ülésen résztvevőknek SZMSZ-ben a zárt ülésen résztvevők körének az Ötv-től eltérő meghatározása (pl.: általános jelleggel polgármesteri hivatal ügyintézőjének részvétele)

14 A testület döntései 1. DÖNTÉS FORMÁJA SZERINT:
Ötv. 12. § (6) bek.: a testület döntése rendelet vagy határozat HATÁROZAT: az elutasító döntés is döntés: határozati forma kötelező! (1381/B/1997. AB határozat) RENDELET: Ötv. 16. § (1) bek. érvényességének, alkalmazhatóságának feltétele a kihirdetés a kihirdetés módját az SZMSZ-ben kell meghatározni: KÖTELEZŐ tartalmi elem minősített többség 2. DÖNTÉS TARTALMA SZERINT: jóváhagyó döntés: ha megvan a szükséges többség elutasító döntés: ha nincs meg a szükséges többség szavazategyenlőség: nincs jogi jelentősége, SZMSZ-ben nem szabályozható

15 A döntéshozatali eljárás
1. Határozatképesség Ötv. 14. § (1) bek.: ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van mindig a megválasztott képviselők száma az irányadó (egy képviselői hely betöltetlensége esetén is az eredeti létszámhoz kell viszonyítani) a polgármester tagja a testületnek, a határozatképesség, döntéshozatal, működés szempontjából települési képviselőnek tekintendő ülés kezdetén meg kell állapítani, majd folyamatosan figyelemmel kísérni (polgármester feladata) együttes testületi ülés esetén a határozatképességet külön-külön, testületenként kell megállapítani 2. Egyszerű többség – minősített többség egyszerű többség: jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata (Ötv. 14. § (1) bek.) minősített többség: megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata (Ötv. 15. § (2) bek.) minősített többség kiszámítása (pl.: 5 fős testület esetén 3 fő)

16 A döntéshozatali eljárás
minősített többség kötelező esetei: rendeletalkotás (Ötv. 10. § (1) bek. a) pont,15. § (1) bek.) szervezetének kialakítása, működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás (Ötv. 10. § (1) bek. b) pont,15. § (1) bek.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás (Ötv. 10. § (1) bek. e) pont,15. § (1) bek.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás (Ötv. 10. § (1) bek. f) pont,15. § (1) bek.) intézmény alapítása (Ötv. 10. § (1) bek. g) pont,15. § (1) bek.) képviselő kizárása (Ötv. 14. § (2) bek.) zárt ülés elrendelése: (Ötv. 12. § (4) bek. b) pont) feloszlás kimondása: (Ötv. 18. § (3) bek.) polgármesteri tisztség megszüntetésének kezdeményezése (Ötv. 33/C. § (1) bek.) annak kezdeményezése, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át (Ötv. 56. § (9) bek.) SZMSZ-ben meghatározott ügyek

17 A döntéshozatali eljárás
3. A szavazás módja fő szabály: nyílt szavazás (Ötv. 12. § (6) bek.) kivétel: titkos szavazás - Ötv. 12. § (4) bek. foglalt ügyekben tartható (zárt ülés tárgykörei, de nem csak zárt ülésen történő tárgyalás esetén!) - képviselő-testület dönt az elrendeléséről - alpolgármester választás esetén kötelező (továbbá: megyei közgyűlés elnöke és alelnökei) - testület az SZMSZ-ben sem bővítheti a titkos szavazás eseteit - titkos szavazás lebonyolításának módja: SZMSZ-ben szabályozható (állandó vagy eseti bizottság bonyolítja, eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell)

18 A döntéshozatali eljárás
4. Kizárás a döntéshozatalból Ötv. 14. § (2) bek. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni az érintettséget, de más képviselő is kezdeményezheti az erről történő szavazást. A kizárásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. olyan egyedi ügyek esetében merülhet fel, amelyek a képviselővel vagy hozzátartozójával kapcsolatosak kötelező a személyes érintettség bejelentése, de ez még önmagában nem teszi a képviselőt kizárttá minden esetben szavazni kell róla (minősített többség) a döntés érvényességét a bejelentés elmulasztása nem érinti a jegyzőt ezzel kapcsolatos jelzési kötelezettség nem terheli a kizárásról történő szavazásban az érintett képviselő is részt vehet speciális előírás: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény 7. § (1) bek. alapján

19 Az ülésvezetés a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti (Ötv. 12. § (2) bek.) – kivétel: alakuló ülés: korelnök vezeti; polgármester fegyelmi ügyének tárgyalása: a testület tagjai közül levezető elnököt választ részletes szabályait az SZMSZ-ben kell megállapítani ÜLÉSVEZETÉSI FELADATOK: 1. Határozatképesség megállapítása 2. Ha az SZMSZ előírja, javaslat a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére, szavazás eredményének megállapítása 3. Javaslat a napirend elfogadására, szükség esetén zárt ülés tartásának bejelentése 4. A megállapított napirendek sorrendjében a vita levezetése, szó megadása a hozzászólásokra, kérdésekre. Vita összefoglalása, kérdés, indítvány szavazásra bocsátása, szavazás eredményének a megállapítása. SZMSZ-BEN CÉLSZERŰ SZABÁLYOZNI: milyen sorrendben kell szót adni, milyen időtartamúak lehetnek a hozzászólások, milyen esetben van lehetőség viszontreagálásra, tanácskozási joggal rendelkezők milyen esetekben kaphatnak szót, állampolgárok hozzászólási lehetősége, vita menete, sürgősségi indítványok tárgyalása, stb.

20 Az ülésvezetés interpelláció és kérdés: SZMSZ-ben szabályozható, Ötv. nem ismeri az interpelláció fogalmát TÖRVÉNYSÉRTŐ AZ SZMSZ-BEN: Ötv-től eltérő szabályozása annak, hogy kitől lehet felvilágosítást kérni (pl. aljegyző, tanácsnok, polgármesteri hivatal ügyintézője); kizárólag rendes testületi ülésen teszi lehetővé a kérdést; kérdés napirendhez nem kapcsolódhat; kizárólag írásban teszi lehetővé a kérdés feltevését 5. Rendfenntartás széksértés, rendbírság kiszabása (43/1992. (VII. 16.) AB határozat, 49/1992. (IX. 26.) AB határozat, 33/1998. (VI. 25.) AB határozat) képviselő-testület zavartalan működése érdekében szabályozható, rendbírság kiszabására lehetőség van TÖRVÉNYSÉRTŐ: az a rendeleti szabályozás, amely szerint a képviselő a rendbírság be nem fizetéséig nem vehet részt a képviselő-testület munkájában; képviselő kiküldése az ülésteremből rendzavarás esetén 6. Testület tájékoztatása az időszerű kérdésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 7. Ülés bezárása, következő ülés várható időpontjának, napirendjének bejelentése

21 A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei: megjelent képviselők és meghívottak neve, tárgyalt napirendi pontok, tanácskozás lényege, szavazás számszerű eredménye, hozott döntések elkészítéséről a jegyző gondoskodik polgármester és a jegyző írja alá, ha az SZMSZ előírja, akkor a jegyzőkönyv-hitelesítők is ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak: jegyzőkönyv eredeti, aláírt példányát a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, továbbá, kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben SZMSZ-BEN INDOKOLT SZABÁLYOZNI: szó szerinti jegyzőkönyv készítésének szabályai, jegyzőkönyvekbe való betekintés módja, másolat kérésének lehetősége, stb… KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA: a nyilvános ülések előterjesztéseibe és jegyzőkönyveibe bárki betekinthet zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, de a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét ez esetben is biztosítani kell másolat készítése esetén a költségek megtérítése kérhető hang-és képfelvétel készítése nyilvános ülésen nem korlátozható közérdekből nyilvános adatnak kell tekinteni a zárt ülésen leadott képviselői szavazatokat is (Adatvédelmi Biztos 799/P/2007-4, 1344/K/ számú ügy)

22 Közmeghallgatás, lakossági fórumok
a képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (Ötv. 13. §) a közmeghallgatásra testületi ülés keretében kerül sor, azon a képviselőknek határozatképes számban meg kell jelenniük és arról jegyzőkönyvet kell készíteni polgármester vezeti, ő adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, válaszadásra egyéb lakossági fórumok (falugyűlés, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás) megtartására is lehetőség van, a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében: SZMSZ-ben kell ezekről rendelkezni

23 Frakciók Ötv. nem rendelkezik a képviselő-csoportokról (frakciókról)
a képviselő-testület szervezetalakítási szabadsága kiterjed frakciók létrehozására, azok működési szabályainak meghatározására is (SZMSZ-ben) a frakció azonban nem szerve a képviselő-testületnek, arra hatáskör nem ruházható át, önkormányzati feladatot nem láthat el TÖRVÉNYSÉRTŐ, ha a frakcióvezetőnek az önkormányzati rendelet tiszteletdíjat állapít meg (39/2001. (X. 19.) AB határozat)

24 A képviselő-testület önfeloszlása, feloszlatása
ÖNFELOSZLÁS (Ötv. 18. § (3) bek.): név szerinti szavazással, minősített többséggel nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, illetve az önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően a képviselő-testület az új testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja hatáskörét nincs egyéb feltétele, nem kell működésképtelenséget bizonyítani FELOSZLATÁS: eljárás menete: közigazgatási hivatal→önkormányzatokért felelős miniszter→Kormány→AB véleménye→Országgyűlés Alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testület oszlatható fel köztársasági elnök köztársasági biztost nevez ki 1220/H/1992. AB határozat, 24/2000. (VII. 6.) AB határozat, 771/H/2004. AB határozat a feloszlatás „közjogi ultima ratio”, végső eszköz: mindaddig nem indokolt ezzel élni, amíg a konfliktuskezelésre rendelt más jogintézmények rendelkezésre állnak, van remény a működés helyreállítására

25 A képviselő-testület önfeloszlása, feloszlatása
Alkotmányosan működő képviselő-testület ismérvei az AB határozatok alapján: képes biztosítani a képviselő-testület tervszerű ütemezés szerinti üléseinek jogszerű összehívását, vezetését és működését szabályszerűen elfogadott költségvetéssel rendelkezik az önkormányzat rendeleteket alkot, határozatokat hoz bizottságait folyamatosan működteti kötelezettséget vállal folyamatosan gyakorolja intézményirányítási jogkörét kinevezési jogkörét gyakorolja rendszeresen és folyamatosan meghozza a településüzemeltetéssel, településfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket Alkotmányos működés nem biztosított: több hónapon át nem tart a testület üléseket, SZMSZ-nek megfelelő működéás tartósan hiányzik jövőben sincs remény arra, hogy feladat-és hatásköreit gyakorolja hiányoznak az önkormányzat működéséhez szükséges alapvető döntések, önkormányzat által fenntartott intézmények működése nem biztosított

26 Köszönöm a figyelmet!