Dohányzás.

Az előadások a következő témára: "Dohányzás."— Előadás másolata:

1 Dohányzás

2 Vázlat Dohányzás története Dohányzás fajtái Mai cigaretta
-dohánylevél kémiai összetétele -cigarettafüst, és -kémiai összetétele Nikotin, Kátrány, Szén-monoxid Élettani hatásai

3 1. A dohányzás története A dohányzás nem az emberiséggel született. Európában csak Amerika felfedezése után indult el diadalútjára. Eredete az indiánoktól származtatható, akik úgy vélték a füst elûzi a gonosz szellemeket, a haragot. Kolumbuszt 1492-ben megajándékozták a dohány levelével. (A felfedezõ az indiánok ajándékát a tengerbe dobta.)

4 Az inkvizíció (nagy felháborodással) istenkáromlásnak, mások csodagyógyszernek tartották.
Volt azonban három tényezõ, ami visszafordíthatatlanul megsokszorozta a dohányzók számát: a háború, a pestis és az üzlet. Háborúkban a katonák bátorságot, erõt merítettek a nikotinból. A dohány jelentõs anyagi hasznát elsõnek Erzsébet angol királynõ vette észre. A mai cigarettát a XIX. században "találták fel". A feltaláló egy leleményes katona volt, akinek eltört a pipája az 1832-es török-egyiptomi háború alatt. A puskát papírhüvelyeken át töltötték meg puskaporral. A katona ezeket a hüvelyeket töltötte meg dohánnyal. 1865-re már megépült az elsõ cigarettagyár

5 2. Dohányzás fajtái Pipázás
A dohányzás elsõ formája. Az indiánoktól ered. Mindig valamiféle ünnepélyesség veszi körül. A pipázáshoz idõ kell. A pipázó ember sokkal kevesebb dohányt szív el, mint a cigarettázó ember. Az igaz, hogy a pipázok között kevesebb a tüdõrákos, de több az ajak-, a nyelv- és a szájüregrákos. Szivarozás Az eredetét is az indiánoknál kell keresnünk. Európában csak a XVIII. századtól vált ismerté. A szivart általában a nemesek szívták, ezért egy idõ után a méltóság jelképévé vált. Az indiánok még kukoricalevélbe csavarták, de ma már ezt felváltotta a vékony dohánylevél.

6 Tubákolás A dohányzás ezen formáját a mexikói és dél-amerikai õslakosságtól tanultuk el. Tubákoláskor a nikotin az orron át jut a szervezetbe. A dohányport felszippantották, ami késõbb nagy tüsszögést okozott a tubákosnak. Bagózás A bagózás dél-amerikai õsi szokás. A dohány rágásából áll, amihez hozzátartozik a köpködés. Érthetõ, miért nem vált népszerûvé a nemesek körében. A nikotin a szájnyálkahártyájából szívódik fel. Rákkeltõ kátrány itt sincs, de okozhat szájüregi rákot. Cigarettázás Napjainkban a legelterjedtebb dohányzási forma. Számos káros hatása van.

7 3. A cigaretta

8 A dohánylevél kémiai összetétele:
Szénhidrátok: glükóz, fruktóz, szacharóz, maltóz, dextrinek, keményítõ, nektinek, peutozánok, cellulóz Nitrogéntartalmú anyagok: aminók, nitrátok, fehérjék, ammónia, amidok, alkaloidák, NIKOTIN. Szerves anyagok: hangyasav, ecetsav, oxálsav, borostyánkõsav, fumársav, almasav, citromsav, klorogénsav, kovasav Festékanyagok: klorofill, karotin, xantofill, flavonok, antoklorok, antociánok, rutin Cserzõanyagok: inozit, kinasav, klorogénsav Illóanyagok: furfurát, észterek, alkoholok, terpenek, rézgyanta, gyantasavak, CIÁNOK, paraffinok

9 Cigarettafüst A cigaretta milliméterenként 5 milliárd koromszemcsét tartalmaz. A tüdõbe bejutó szemcsék lerakodnak a tüdõfalára és tönkreteszik az ott található csillókat és védõnyálkát. A cigarettafüst a beszívás elõtt a szemcséktõl kék. Kilégzéskor a fehér füst azt jelenti, hogy a káros szemcsék lerakodtak a tüdõben.

10 Egyetlen cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik
Egyetlen cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik. Ennek egyrészét (1/3) a dohányos, a többit (2/3) a helységben tartózkodok (a dohányos is) lélegzik be. A füstöt kétfelé oszthatjuk: -fõfüst (a dohányos szívja be) -és mellékfüst A mellékfüst veszélyesebb a fõfüstnél is, mivel ezt nem szûri meg a filter.

11 A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik.

12 A dohányfüst kémiai összetétele:
Gázfázis 91,2% 59% nitrogén 13,4% oxigén 13% szén-dioxid 3,2% SZÉN-MONOXID 1% argon 1,6% egyéb: szénhidrogének, nitritek, furánok, CIÁNHIDROGÉN, ammónia, kén és klórvegyületek Szilárd és gõzfázis 8,2% Dohánykátrány: BENZPIRÉN, ANTRACÉN, fenolok, szerves savak, aldehidek

13 4. Nikotin Kémiai neve: 3-(1-metil-2-pirrolidinil)piridin
vagy 1-metil-2-(3-piridil)pirrolidin A nikotint a dohánylevél, a Nicotina tabacum a Solanaceae családba tartozó 1 éves növény levelei tartalmazzák A nikotin a portugáliai francia nagykövet, Jean Nicot nevéből ered, aki kertjében – saját használatára – dohányt termesztett

14 A dohánylevél kivonata és a tiszta nikotin oldata
értékes növényvédő szer. A nikotin egy alkaloida. A burgonyafélék is termelik és kisebb mennyiségben a paradicsomban is megtalálható. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90 %-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdõben és gyomorban. Közvetlenül növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szûkíti a bõr kisereit, megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserét. Ezek hosszú távon számos nagyon súlyos betegség kialakulásáért felelõsek. A nikotin lebomlása oxidációs folyamat révén megy végbe. Félóra, esetleg egy óra elteltével már a májban, tüdõben és a vesében bomlik.

15 Kátrány A dohányfüst sokféle szénhidrogént tartalmaz,
amelyek kátrány formájában jutnak be a szervezetbe. Egy átlagos dohányos tüdejébe tíz év alatt 1 kg kátrány jut be. A kátrány a légúton lerakodik és felszívódik a vérbe. A vesébe eljutva kiválasztódik és újra támad. Méreg. Számos betegség forrása.

16 Szén-monoxid A fõfüst 3,2 %-a szén-monoxid, ami a tüdõhólyagokon át a véráramba kerül. A szén-monoxid a vérben az oxigént szállító hemoglobinokra tapad, lehetetlenné téve így az oxigén eljutását a sejtekhez. Az egész szervezetünk kevesebb oxigént kap a szükségesnél.

17 6. A dohányzás élettani hatásai
A dohányzók körében a tüdõrák ször, a gégerák szor gyakrabban fordul elõ, mint a nemdohányzóknál Nikotinnak élettani szempontból elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert Krónikus légzési nehézségek Gyakori szív- és érrendszeri betegségek Rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket okoz

18

19 Köszönöm a figyelmet!