A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.

Az előadások a következő témára: "A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter."— Előadás másolata:

1 A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter

2 1. Metafizikai vagy ismeretelméleti kérdés? A principium individuationis „[…] nyilvánvalóan nem más, mint maga a létezés […]” (2.27.3.) Az él ő lények azonossága „Az él ő teremtmények azonossága ugyanis nem egy azonos részekb ő l álló tömbön múlik, hanem valami máson.” (2.27.3.) A személyes azonosság

3 „Ha ugyanis valaki egy kevés figyelmet szentel a feltámadásnak, és fontolóra veszi, hogy az isteni igazságosság a végítélet napján ugyanazokat a személyeket állítja ítél ő széke elé, akik ebben az életben jól avagy gonoszul cselekedtek […], az alkalmasint nem találja majd könny ű nek a választ ama kérdésre, […] mi az azonosság lényege […].” (1.4.5.) „Talán ésszer ű azonban azt gondolni, hogy ama nagy napon […] senkit sem vonnak majd felel ő sségre olyasmiért, amir ő l mit sem tud […].” (2.27.22.)

4 2. Az azonosság és az ideák Az azonosság viszony. A viszony „az egyik ideának a másikkal való összevetésében áll” (2.12.7.). A viszonyt „a dolgok valóságos létezése […] nem tartalmazza, hanem ez valami küls ő dleges és kívülr ő l rájuk helyezett”. (2.25.8.) „Az azonosság az ideától függ”, vagyis „amilyen az illet ő névhez tartozó idea, olyannak kell lennie a reá vonatkozó azonosságnak is” (2.27.2.).

5 3. Lényeg – egyed – fajta „A lényeg […] egy fajtához viszonyul, és egy speciest feltételez.” (3.6.6.) „Az egyedi dolgokra nézvést semmi sem lényegi.” (3.6.4.)

6 „[…] bármin ő szubsztancia kezd is el létezni, egész létezése alatt szükségképp ugyanannak kell maradnia […]. Miáltal kit ű nik, hogy a nehézség, avagy homály, mely ennél a tárgynál [ti. az azonosságnál] mutatkozott, inkább a nevek téves használatából keletkezett, mintsem a dolgokban magukban rejl ő homályosságból.” (2.27.28.)

7 4. Fajták Fajta mint species (az Értekezés más fejezeteiben) Háromfajta szubsztancia: (i) Isten, (ii) véges intelligenciák, (iii) testek (2.27.2.) Tölgyfa, ló, ember → él ő lények (2.27.3.)

8 5. Névleges vagy valós lényeg határolta speciesek? Arany: „[…] egy olyan összetett test ideája, mely egyfajta sárgás színnel rendelkezik, nyújtható, olvasztható és nehezebb, mint bármely más test, amit ismerünk […]” (4.6.8.) Tölgyfa: „[…] az anyagrészecskék olyan elrendez ő dése, amely egy tölgyfa részeit alkotja; s e részek olyan szervez ő dése, amely alkalmas arra, hogy fölvegye és elossza a táplálékot, hogy ezáltal fönnmaradhasson […]” (2.27.4.)